Itt már tényleg minden épül

Ezt Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára nyilatkozta az MTI-nek. A politikus hangsúlyozta, 2014–2020 között az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programban (IKOP) és az Európai Hálózatfejlesztési Eszközből (CEF) a magyar közlekedésfejlesztésre összesen nettó 1605 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre, amelyet további unió források egészítenek ki. Például a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) a turisztikai célú kerékpáros projektekre fordítható vagy a területi operatív programokban a térségi elérhetőséget javító támogatások. Hozzátette: az unió által nem támogatott közúti fejlesztési célok megvalósítását a hazai költségvetés több száz milliárd forinttal segíti majd.

Tasó László emlékeztetett arra, a kormány augusztusban elfogadta a Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégiát, amely kijelöli a közlekedéspolitikai célokat, és ennek alapján a tárca elkészítette a társadalmi egyeztetés alatt lévő IKOP-ot.

Az uniós költségvetési időszak egyik nagy nyertese Magyarországon a vasút, a rendelkezésre álló uniós források akár mintegy háromnegyede is itt hasznosulhat majd, a városi közlekedésfejlesztésben pedig a korábbi arányokhoz képest nagyobb lehetőséget kapnak a vidéki nagyvárosok – mutatott rá a közlekedéspolitikáért felelős államtitkár.

Tasó László kifejtette: a megyeszékhelyek és a megyei jogú városok közül Békéscsaba, Szombathely, Sopron, Szolnok, Salgótarján, Kaposvár és Eger magas szintű közlekedési bekötésre számíthat, megépülnek az M3-as, az M4-es, az M6-os autópálya, valamint az M2-es, az M30-as és az M85-ös autóút országhatárig tartó szakaszai. A Debrecen–Nagyvárad gyorsforgalmi kapcsolat részeként magyar oldalon létrejön az észak-erdélyi folyosó folytatása, megépül az Esztergom–M1-es összeköttetés és a komáromi Duna-híd. A tervek szerint elkerülő utakat építenek Csorna, Hódmezővásárhely, Várpalota és Győr–Pápa térségében.

A közúti nagyprojektek összes hossza megközelíti a 600 kilométert, ennek az összesített forrásigénye 1500 milliárd forint, amelyből a kifejezetten gyorsforgalmi fejlesztések – autópályák, autóutak – költsége több mint 1100 milliárd forintot tesz ki. A nettó uniós finanszírozást a hazai önrészen túl ebben az esetben elsősorban az e-útdíjrendszer bevételeiből származó költségvetési források egészítik ki – tette hozzá az államtitkár.

Elmondta, a vasútnak korábban sosem látott fejlesztési lehetőségek nyílnak, a szolgáltatási színvonal pedig minden eddiginél látványosabban nőhet tovább. Előzetes tervek szerint a vasúti nagyprojektek 800 kilométert érintenek, a teljes költség megközelíti a 1300 milliárd forintot – ismertette Tasó László. Kiemelte, hogy a korszerűsítés érinti a Rákostól Hatvanon és Miskolcon át Nyíregyházáig, a Kelenföldtől Százhalombattán, Pusztaszabolcson és Dombóváron át Gyékényesig tartó, továbbá a Biatorbágy és Tata, valamint a Debrecen és Püspökladány közötti szakaszokat. Folytatódik a dél-balatoni vonal felújítása a Szántód-Kőröshegy utáni részen is, újabb szakaszokon épül ki a GSM-R vasúti kommunikációs rendszer, még több korszerű elővárosi motorvonatot vásárolnak, akár 300 férőhelyeseket is. Megújul a szolnoki és a szombathelyi állomás, létrejön a magas színvonalú kötöttpályás kapcsolat a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér és a Nyugati Pályaudvar között.

A városi-elővárosi nagyprojektek összesített beruházási értéke megközelíti majd a 330 milliárd forintot – hangsúlyozta az államtitkár. Példaként említette a helyi forgalmat is kiszolgáló elővárosi vasúti fejlesztéseket, a helyi és helyközi közlekedést összekapcsoló intermodális személyszállítási csomópontok fejlesztéseit.

Tasó László ismertette, hogy a váci és veresegyházi vasútfejlesztéseken túl egyebek mellett korszerűsítik a HÉV-et, fejlesztik Debrecen és Szeged agglomerációs vasútvonalait, létrehozzák több megyei jogú város vasúti és autóbuszos átszállási kapcsolatait, P+R parkolókat építenek, Budapesten felújítják a Keleti és a Nyugati pályaudvart.

– A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nagyszabású jogszabály-módosító csomagot készít elő, amely egyebek mellett a hatósági, engedélyezési eljárások határidejének csökkentését kezdeményezi majd. Határozott szándék, hogy egy beruházás a megvalósítást jóváhagyó döntéstől számított legfeljebb másfél-két éven belül megkezdődjön – mondta Tasó László.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről,ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!