2021 akár a vasút éve lehet az Új Selyemúton

A moszkvai és párizsi központú független kutatóközpont, az Infrastrukturális Központ (IEC) orosz elemzője, Jekatyerina Kozirjeva szerint a koronavírus-járvány miatt létrejött makroökonómiai helyzet elsődlegesen abban tér el az általános lassulási ciklusoktól, hogy egy vírusválság erősíti. Ezért nemcsak gazdasági recesszióról, hanem gazdasági és pandémiás válság van szó, és ez a kettősség mélypontot fog okozni az Új Selyemúton kialakított kereskedelmi kapcsolatokban.

A Nemzetközi Vasútegylet (UIC) az IEC-vel közösen még idén februárban közölt új jelentést „Eurázsiai folyosók, fejlesztési potenciál” címmel – a tanulmány az eurázsiai vasúti teherfuvarozás újragondolt mennyiségeit prognosztizálja 2030-ig. A valóság azonban valószínűleg nem az alapértéket, hanem egy pesszimistább forgatókönyvet fog követni. A jelenlegi világgazdasági helyzet számos szakember szerint az első olyan jellegű válság, amely egyszerre hordozza magában a már korábban prognosztizált globális gazdasági visszaesést, valamint a Covid-19 pandémiaválság következtében életbe léptetett határzárak következtében fellépő váratlan és gyors deglobalizációt. Az biztosra vehető, hogy az eurázsiai árufuvarozási mennyiségeknek az elmúlt években látott gyors növekedése aligha folytatódik a továbbiakban, így a piaci szereplők számos stratégiája nem válhat valóra.

Makroökonómiai szempontból kettős mélypont várható – az egyik a kereslet helyett a kínálat csökkenése. A gazdasági recesszió általában a hitelfinanszírozási volumen csökkenését, a tőzsdei értékek zuhanását, valamint a kereslet visszaesését foglalja magában. A jelen helyzetben azonban a termelés mesterséges felfüggesztése és a határzárak következtében érte sokk az ellátási láncokat, amelyek különböző szakaszokban akadnak el, a korábbi fázisok zavarai és megszakításai pedig a termelés többi fázisát is megakasztják. Ezt a jelenséget minden bizonnyal követni fogja a kereslet csökkenése is, de ezúttal nem ez az első következmény.

Mivel a kínálat csökkenését nem lehet megakadályozni a kormányok és a nemzeti bankok által nyújtott szokásos válságkezelő intézkedésekkel, új támogatási intézkedésekre van szükség. Ráadásul ebben a különleges helyzetben nincs bevált megoldás, nincs kipróbált recept az infrastruktúra vagy a szállítási szolgáltatók kiegészítő támogatásával kapcsolatos kormányzati álláspontok kialakításához. Mivel a koronavírus terjedése és az arra adott válaszok földrészenként és országonként időben is eltérnek, az egyes országok a lezárásokkal és a megnyitásokkal kapcsolatos lépései negatív hatásokkal lesznek a kereskedelem helyreállására. Jó példa erre Kína: miután újra megindult az élet az országban, az exportra kész áruk alulszállításával kellett szembenéznie; a gazdasági helyzet további alakulása nem gazdasági tényezőktől függ, hanem elsősorban a koronavírus terjedésétől, a kormányoknak és más szereplőknek a döntéseitől, valamint a krízis elleni lépések hatékonyságától. Ezek pedig eltérést okoznak a különféle szakértők által prognosztizált adatok terén, továbbá csökkenti az előrejelzések átlagos pontosságát.

A víruskrízis következményei minden bizonnyal drasztikusan befolyásolják majd a vasúti áruszállítási üzletág kilátásait. A szállítási mennyiségek minden korábbi becsléshez képest csökkenni fognak, mivel a várakozások többsége az alapértékre vagy az optimistább forgatókönyvekre épült, ám ezek nem számoltak a deglobalizáció megjelenésével. A kettős válság sajátossága viszont az, hogy nemcsak a volumen és a piaci részesedés változik meg: az ellátási láncok zavarai, a nem egyszerre zajló intézkedések miatt a szállítmányozás földrajzi viszonyai és a piac szerkezete is átalakul.

Hogy a vasút lehetőségekhez juthat-e e kedvezőtlen körülmények között? Nos, amíg a hagyományos gazdasági válság a kereslet és a szállítási volumen csökkenését, valamint a növekedés lassulását vonja maga után, a gyorsabban terjedő pandémiás válság rövidtávon kínálati hiányt eredményez. Ez a hiány azonban jelentősen eltér a különböző árucikkek esetében. A kialakult helyzet meghatározza a tengeri szállításnál gyorsabb vasút rövid távú lehetőségeit is; a kínai példa azt mutatja, hogy a vasút kevésbé van kitéve a szállítási korlátozások kockázatának, mint a közúti szállítás. A gazdasági válság további alakulása valószínűleg csökkenteni fogja a keresletet, így az alulszállítási probléma hamarosan megoldódik.

Bár a koronavírus jelentősen szétrombolja a globális ellátási láncokat, a vasútnak megvan minden lehetősége arra, hogy helyreállítsa az eurázsiai kapcsolatokat, méghozzá a gyorsabb eljutásnak, a kisebb mennyiségek és csomagok szállításához is megfelelő rugalmasságnak, a nagy távolságok áthidalásának, valamint a légi áruszállításnál alacsonyabb költségeknek köszönhetően. A recesszió kezeléséhez, továbbá a nemzetközi vasúti árufuvarozás általános, illetve specifikus versenyképességi esélyeinek kihasználásához azonban működőképes megoldások szükségesek. A piaci szereplők – szállítmányozók, vasúti operátorok és így tovább – nem nélkülözhetik a minőségi marketinget: pontosan meg kell határozni az árutípusokat, a piaci rést, az ellátási láncok helyreállításának mikéntjét, mindazt, amire a kettős válsághelyzetben összpontosítani kell, továbbá a termelők igényeit.

Szükséges az aktív együttműködés és szövetségépítés, a precíz befektetés a szolgáltatások kiszámíthatóságába, a digitális megoldások aktív fejlesztése, valamint a megbízható, háztól házig történő szolgáltatásokra való összpontosítás, partneri viszonyokkal és multimodalitással. A hatóságoknak, a vasúti hivataloknak és az infrastruktúra-kezelőknek az összes kellemetlenség ellenére is aktív kommunikációt kell folytatnia, valamint indokolt ösztönözni a közös kezdeményezéseket és megoldásokat annak érdekében is, hogy a vasutak megbirkózzanak az ügyfelek általi esetleges alulértékelés veszélyével.

Noha a Covid-19 krízis globális hatásai miatt a tranzitszállítmányok összmennyisége az előzetes tervekhez képest mindenképp vissza fog esni, a vasúti árufuvarozás új esélyt kap arra, hogy növelje részesedését az eurázsiai összeköttetésekben, továbbá hozzájáruljon a gazdasági kapcsolatok a válság utáni helyreállításához. A múlt év utolsó negyedévében az eurázsiai útvonalakon szállított konténeres áruk terén 3,5 százalékos részesedést ért el a vasúti teherszállítás; a vasúti árufuvarozás részaránya általában év végén magasabb, mint az éves átlag. A koronavírus-válság miatt a vasút előtt lehetőség nyílt arra, hogy 2021 végére akár öt százalékra is feltornázza magát, igaz, a teljes kereskedelmi volumen visszaesése mellett. A vasúti piac szereplőinek ennek a részesedésnek a megtartása lesz a fő kihívás akkor, amikor a kereskedelem ismét növekedésnek indul, és változások állnak be a globális ellátási láncokban. 2021 tehát akár a vasút éve lehet Európa és akár az egész világnak.

Az orosz szakember a szeptember 1–3. között a lengyelországi Poznanban esedékes lengyelországi vasúti teherfuvarozási csúcstalálkozón részletesen számol majd be a várható tendenciákról.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!