Nagyobb sebességre kapcsol a magyar vasút: helló, ETCS!

Először helyeztek üzembe Magyarországon ETCS L2 vonatbefolyásoló rendszert: a Ferencváros és Székesfehérvár közötti 63 kilométeren vált korszerűbbé a vasúti közlekedés. A program hamarosan további szakaszokkal folytatódik.

A kettes szintű Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszer (ETCS L2) elsődleges rendeltetése a vasúti forgalom biztonságának garantálása a legkülönbözőbb üzemi helyzetekben. A rendszer speciális elemein keresztül kapott menetengedélyek és pályaadatok alapján figyelmeztetési, üzemi és vészfékezési sebességprofilokat számol, amelyek betartását kikényszeríti a mozdonyvezetőtől. Ellátja a vonatra és a pályára engedélyezett sebesség folyamatos felügyeletét is.

A vonatközlekedés felügyeletét ellátó rendszert a Siemens Mobility vasútautomatizálási részlege építette ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), valamint a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából, nettó hat és fél milliárd forintból, melyet európai uniós és hazai forrásokból finanszíroztak. A rendszer előnye, hogy állandó információcserét lehetővé tevő kapcsolatot teremt az állomásokon, valamint a nyílt vonalon működő és a fedélzeti berendezések között. A mozdonyvezető az utasításokat a nyílt pályán elhelyezett jelzők helyett egységesen és közvetlenül a vezetőálláson elhelyezett kijelzőn kapja meg.

A fejlesztés során a szakemberek a sínszálak közé elektronikus jeladókat telepítettek, amelyek komoly szerepet játszanak az ETCS-rendszerben a vonatok pozíciójának azonosításában. Az irányítás a Martonvásár, Kelenföld és Ferencváros állomásokon létesített rádiós központokból történik. A pályán közlekedő szerelvények egy vasúti célú kommunikációs hálózaton, a GSM-R-en lépnek kapcsolatba a telepített berendezésekkel, amelyek folyamatosan ellenőrzik a biztonságos közlekedést. Kezelőfelületén keresztül a forgalmi szolgálat is beavatkozhat a vonatforgalomba.

Az ETCS L2 vonatbefolyásoló rendszerrel felszerelt szakaszon jelenleg a végleges használatbavétel előtti forgalomszabályzó próbaüzem zajlik. A próbaüzembe bevont személy- és áruszállító vonatoknak legalább 30 ezer kilométert kell futniuk. A beruházás hozzájárul a magyar és az európai vasúti hálózat egységesítéséhez, a kölcsönös átjárhatóság feltételeinek megteremtéséhez, a szolgáltatások színvonalának emelkedéséhez.

A fejlesztés lehetővé teszi, hogy a szerelvények egyes szakaszokon akár 160 kilométer per órás sebességgel haladjanak. Az utasok a jövőben a jelenleginél gyorsabban juthatnak el vonattal a fővárosból például a Balatonra is. A 30a számú Budapest–Székesfehérvár vasútvonal 2010 óta több projektben újult meg, a pályakorszerűsítések és a biztosítóberendezési beruházások összes nettó költsége több mint 128 milliárd forintot tesz ki. A fejlesztéseknek köszönhetően az elmúlt hat évben megkétszereződött az utasforgalom a vonalon, tavaly pedig már 9,4 millióan választották a vasutat a főváros és Székesfehérvár között. Szeptembertől ráadásul jelentősen bővült a menetrendi kínálat, ezzel egyidejűleg Székesfehérvár, Veszprém, Szombathely, Keszthely, Nagykanizsa és Zalaegerszeg felé olcsóbbá is vált a vonatozás. A 30a-n kiépített ETCS-sel még versenyképesebbé válhat a vasút a Dunántúlon.

Dr. Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta: „a jövő közösségi közlekedésének nem elég zöldebbnek, kényelmesebbnek, fenntarthatóbbnak lenni, a biztonság kiemelten fontos. A már elindított és a jövőben zajló beruházások legfőbb célja, hogy a közösségi közlekedés gerincét adó vasút versenyképességét növeljék a közúttal szemben, emelve a biztonsági szintet is. A fejlesztéseknek köszönhetően 2022-re 560 kilométer hosszú vasútvonal lesz alkalmas arra a biztosítóberendezésekkel együtt, hogy 160 kilométer per órás sebességgel közlekedjenek a vonatok. Ehhez modernebb, gyorsabb, környezetbarátabb járművekre is szükség van, éppen ezért folyamatban van negyven emeletes KISS, ötven hibrid motorvonat, 115 mozdony beszerzése és saját, kétszáz kilométer per órás sebességre is alkalmas IC+-kocsik gyártása.” A MÁV-Start 64 Flirt motorvonata (415 060–123) már fel van szerelve ETCS fedélzeti berendezéssel, de a régebbi ötvenkilencet (415 001–059) is ellátják a rendszerrel, hogy azokkal is ki lehessen használni az emelt sebességű pálya előnyeit.

Dr. Ludvig László, a Siemens Mobility Kft. ügyvezető igazgatója arról szólt: „A Siemens több mint 130 éve elkötelezett a magyarországi közlekedésfejlesztés mellett. A vállalat már a Millenniumi Földalatti vasútvonal megvalósításában is részt vett, és azóta vonatok, villamosok szállításával, biztosítóberendezési és villamosítási munkákkal járult hozzá a hazai kötöttpályás közlekedés fejlődéséhez.” A Siemens büszke arra, hogy a modern Magyarország megteremtését elősegítő ETCS L2 vonatbefolyásoló rendszert is a vállalat helyezhette először üzembe az országban. A jelen beruházás részeként a Siemens teszt- és oktatóberendezést is telepített a MÁV Technológiai rendszerüzemeltetési igazgatóság (TRI) laboratóriumába, ahol a MÁV vizsgálószemélyzete laborkörülmények között modellezheti és elemezheti az ETCS berendezés működését, a vonatok mozgását, továbbá végezhet oktatási tevékenységet is.

A beruházás egy több projektből álló országos fejlesztési folyamat első lépése, melynek részeként az elkövetkező években az ETCS L2 rendszerek kiépülnek Budapesttől Debrecenig, valamint Szajoltól Békéscsabáig. A projektekkel a nemzetközi vasúti folyosók magyarországi szakaszainak műszaki színvonala már meg fog felelni az uniós előírásoknak. A már korábban megvalósult infrastrukturális elemeken felül az ETCS-berendezések meg fogják teremteni a magasabb sebességgel történő közlekedés lehetőségét, továbbá a közlekedés biztonságát is növelik.

(X)