Tanulságos látogatás a Szabadkikötőben

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) is kapcsolódott a Közlekedéstudományi Egyesület által szervezett „A Közlekedési Kultúra Napja” című eseményhez. Ennek keretében az intermodális fuvarozást, a kamionos közlekedést és a közlekedési kultúra kapcsolatát mutatták be egy ritkábban látott megközelítésből.

A 2018. évi esemény témája a biztonságtudatos közlekedés mellett az összefogás és a partnerség volt. Ennek jegyében az intermodális fuvarozás – több közlekedési mód, például a vasút és a közút használatával jut célba az áru – előnyeire is felhívták a figyelmet. Az áruk kombinált szállításával nemcsak a közút környezeti terhelése és az utak amortizációjának mértéke csökkenthető, hanem a szállítás költséghatékonyabb és gyorsabb is a nagy távolságú fuvarok esetében.

A szakmai előadásokat Kovács Ákos, az Ekol Hungary Kft. ügyvezető igazgatója kezdte. A prezentáció a tavaly ősszel indított Budapest–Köln viszonylatú, félpótkocsikat szállító tehervonatot mutatta be, kitérve a további bővítési irányokra is, például Olaszország vagy Nagy-Britannia felé. Jelenleg heti két pár kölni vonat közlekedik Budapestről és egy harmadik, opcionális időpont is egyre gyakrabban elkel. A szakma nem győzi hangsúlyozni, mennyi lehetőség van a félpótok fuvarozásában – elég csak végignézni az M1-es autópálya forgalmát. Kovács Ákos ismertette a daruzható közúti pótkocsik vasúti fuvarozásának gazdaságossági szempontjait és a szállítás szervezési, logisztikai kérdéseit is. Ezt követően a Mahart Container Center terminálján a jelenlévők meg is nézhették a daruzható pótkocsik rakodását egy zsebes teherkocsikból álló vasúti szerelvényről.

A vasúti áruszállítás egyik fő pilléréről, az iparvágányok kiszolgálásának nehézségeiről és megoldási lehetőségeiről beszélt Alscher Tamás, a Közlekedési Hatóság főosztályvezetője. Kitért a jogszabályi környezetre és arról is szó volt, mi várható a jövőt tekintve. Kiemelte, kis odafigyeléssel, megfelelő munkavégzéssel számos komoly vasúti baleset is megelőzhető lenne. Gondoljunk az áruszóródás miatt bekövetkező, akár tízmilliós mozdonykárokra (egy Taurus sódertől betört szélvédője volt az illusztráció); vagy épp a hanyagul összeállított, majd ennek következtében kettészakadó tehervonatok miatti menetrendborulásokra.

Az előadásokat jól illusztrálta a Szabadkikötő-irodaház dísztermének ablakából kibontakozó pompás kilátás: a 083-as ipari Bobó az Ekol félpótos vonatával tolatott. Később közelebb is mentünk, majd a Mahart Container Centeren át érkeztünk meg a Trans-Sped által kiállított kamionhoz. Át is adjuk a cégnek a szót, lássuk a közleményüket a témában:

Évente több ezer közúti baleset lenne megelőzhető, ha az autósok, motorosok, kerékpárosok és a gyalogosok is tisztában lennének a tehergépjárművek holtterének méreteivel – többek között erre is felhívták a figyelmet május 11-én, a Közlekedéstudományi Egyesület által elindított Közlekedési Kultúra Napjának budapesti rendezvényén. A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) által szervezett eseményen a biztonságtudatos közlekedés fontossága mellett, az intermodális fuvarozás közlekedési kultúrára kifejtett hatásait, előnyeit is ismertették. A résztvevők többek közt kipróbálhatták, mit lát egy sofőr a kamion vezetőfülkéjéből, és azt is, hogyan daruzzák át a kamionok több tonnás pótkocsiját egy vasúti szerelvényre.

A Közlekedéstudományi Egyesület által három éve éltre hívott Közlekedési Kultúra Napján a közlekedésbiztonság, a közlekedési kultúra ügye iránt elkötelezett partner szervezetek az ország különböző pontjain értékteremtő rendezvényeket tartanak. Az eseménysorozathoz idén a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége is csatlakozott.

Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (European Transport Safety Council, ETSC) adatai szerint évente mintegy négyezer halálos kimenetelű teherautós baleset történik Európai útjain. Az áldozatok mintegy negyede kerül ki a gyalogosok és a biciklisták közül, míg a szintén évi ezer körülire tehető városi tehergépkocsis balesetek felében veszti az életét gyalogos vagy biciklis, holott ezek a balesetek többnyire alacsony sebesség mellett következnek be. A szakértők szerint a holttérnek nagy szerepe van a halálos kimenetelű tehergépkocsis balesetekben, a sofőr által nem látható terület ugyanis – típustól is függően – akár több szobányi méretű is lehet. (Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség korábbi tanulmánya szerint a holttér nagyságát leginkább az határozza meg, milyen magasan van a gépkocsivezető az út fölött, de sokat számít a vezetőfülke kialakítása is.)

Ezeken a terülteteken „láthatatlanná válhat” egyszerre több személyautó, húsz motoros, harminc biciklista, egy kisbusz, de akár egy, a kamion előtt, a zebrán áthaladó óvodáscsoport is. A közlekedés során ezzel nem csupán a kamionsofőröknek kell tisztában lenniük, hanem az autósoknak, motorosoknak, bringásoknak és a gyalogosoknak is körültekintően kell közlekedniük az akár 40 tonna össztömegű szerelvények közelében – hívta fel a figyelmet Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!