A CSA ismét interkontinentális járatot repül
Megérkezett Prágába a CSA cseh légitársaság első szélestörzsű, nagyhatótávolságú repülőgépe. Az Airbus A330-300-as az OK-YBA lajstromjelet kapta, ugyanazt, amit valaha a nemzeti légitársaság első interkontinentális járatokat repülő gépe, egy Il-62-es.
Júniustól a gép elsősorban a Prága-Szöul járatokat repüli, majd sorra kerül Almati, Moszkva és Tel Aviv. A társaság a jövőben újabb A330-asok beállítását tervezi.
A gépet 276 üléssel rendezték be, 252 utas fér el az econmy és 24 a business osztályon. A gép hatótávolsága 12 ezer kilométer, a lízingelt 330-as tulajdonosa pedig a cseh nemzeti légitársaság új stratégiai partnere és társtulajdonosa, a Korean Air.
Mint arról az iho/repülés is hírt adott, a koreai légitársaság képviselői áprilisban írták alá a megállapodást a CSA részvényei 44 százalékának megvételéről. A járatnyitások révén a koreaiak fontos európai hídfőálláshoz jutottak, ä csehek pedig utasokhoz, akik Szöul felől Prágában szállnak át a CSA gépeire, hogy olyan európai célállomásokra repüljenek tovább, ahová a Korean számára nem lenne gazdaságos külön közvetlen szöuli járatot fenntartani.
Ugyancsak meglehetősen jó kapcsolódásokat kínál a Prága-Szöul járat utasainak a kitejedt ázsiai hálózattal rendelkező Korean a távolkeleti úticélok, Kína, Japán, Vetnam felé. Mindeközben a Korean eléggé biztos tőkehátteret biztosít a CSA számára a már megkezdett szerkezetváltási, modernizálási folyamathoz, amelyre áldását adta az Európai Bizottság, és jogosnak ismerte el az eddig erre fordított állami támogatást is.
Ezen a ponton érdemes ismét tisztázni, különös tekintettel arra az ugyancsak a napokban érkezett hírre, miszerint a LOT számára nyújtott állami pénzeket is szabályosnak ismerte el Brüsszel, hogy az uniós kormányzat nem diszkriminálta Magyarországot, amikor viszont tavaly év elején a Malévnak nyújtott költségvetési pénzeket nem ismerte el az EU szabályoknak megfelelőnek. (A LOT támogatásáról szóló hírt az egyik napilap portálja azzal a címmel hozta, hogy: „A Malévval nem volt ilyen kegyes az Unió”, egy képaláírás szerint pedig: „Úgy tűnik, a LOT-nak elnézik azt, amit a Malévnak nem”.)
A CSA és a LOT esetében ugyanis az állami pénzek egy szerkezetátalakítási, modernizációs, költségcsökkentő, a flottát is frissítő és komoly leépítéseket is végrehajtó program finanszírozására kellettek, a Malév esetében viszont az állam magát az üzemeltetést támogatta, a mindennapi működésre szánt pénzeket adott, ami a versenyszabályok szerint valóban tiltott az Unióban.
