A lajstromozás újabb paradicsoma

Az aprócska sziget a francia partok közelében a Csatorna-szigetek részeként már eddig is tárgyalásban volt a szomszédos Jersey-sziget kormányával arról, hogy közös Csatorna-szigetek regisztrációt indítanak, de a jelek szerint Guernsey nem akarja megvárni a Jersey szigetén novemberben esedékes választásokat és saját maga lép: Fergus Woods, a helyi civil repülési hatóság vezetője bejelentette, megkezdődnek az előkészületek az önálló lajstromozásra.

Woods nem is titkolja, hogy a Man-sziget sikere a példa, illetve hogy Guernsey hasonló politikai szituációban ugyancsak belevághat ebbe a jövedelmező iparágba. A lépéstől azt is remélik az aprócska földdarab vezetői, hogy a jól működtetett regisztrációs rendszeren túl a kedvezményezettek másfajta gazdasági tevékenységet is telepítenének a szigetre.

Woods gyors sikereket ért el a szigeten: a szakembert nemrég nevezték ki az újonnan létrehozott posztra, mivel a koronabirtok repterei elsősorban a szigetek közötti forgalmat szolgálták ki, azonban a nagy repterekre kidolgozott biztonsági előírásokat nem mindenben teljesítették – nemrég az itteni repterek annyira megbízhatatlannak minősültek, hogy majdnem elveszítették brit működési engedélyüket (a helyi légügyi hatóságot ugyanis a brit hatóság felügyeli). Ez a lépés tönkretette volna az aprócska birtok idegenforgalmat. De a hátrányból előnyt kovácsoltak, a hiányosságokat pótolták, vagyis létrehozták a civil repülési hatóságot (a gyakorlatban ez Woods kinevezését jelentette), és elfogadták a légügyi törvényt, de a jersey-i reptérről is eltakarították azokat a romos épületeket és légijárműveket, amiket a 2009-es ICAO-audit kifogásolt. De megmaradt az egyszerű adminisztráció, amivel most a szigetre igyekeznek csábítani a magángépeket.

Guernsey „titka” ugyanaz, mint Man-szigeté: három még apróbb földdarabbal együtt (Alderney, Herm és Sark) közvetlenül a brit koronához tartozik, nem része az Európai Uniónak, nem vonatkoznak rá a brüsszeli előírások, ezért az európai vagy akár az amerikai szabályozáshoz képest sokkal kedvezőbb körülményeket nyújthat egy repülőgép üzemeltetőjének. Magyarán olcsóbb a regisztráció, alacsonyabb az adó, és ehhez nem kell más, mint hogy a szigeteken vegyék lajstromba a repülőt.

Man szigetének kormánya évek óta reklámozza ezt a lehetőséget, amelynek egyetlen feltétele, hogy a repülőgéppel nem lehet kereskedelmi tevékenységet folytatni, de egy magánszemély üzleti jetje számára ez a megoldás ideális. Például nem kell bizonyos biztosításokhoz kapcsolódó adókat fizetni, a gép úgymond „semleges” országban kap lajstromjelet, ami időnként igen hasznos lehet bárhol a világban.

Mindeközben a hatósági eljárás egyszerűbb, de most már ugyanolyan megbízható, mint az Egyesült Királyságban. Magyarán a nagy légügyi hatóságok, az FAA és az európai civil hatóság is elfogadja a Man szigeti lajstromozást, illetve hogy az ott regisztrált gépek megfelelnek az Európa és az USA légtere használatához előírt szigorú követelményeknek. Egyébként Ferihegyen is viszonylag sűrűn feltűnnek az „M”-lajstromú gépek, hiszen  Man szigetén mostanság évente 120(!) kisebb-nagyobb repülőeszközt, helikoptert és üzleti gépet vesznek lajstromba, 2012-ben a szigetecske repülőgép-állománya várhatóan a hatodik legnagyobb lesz a világon.

Ebbe az üzletbe kíván bekapcsolódni Guernsey kormánya is: noha az üzleti gépek eladásának üteme a gazdasági válság miatt mérséklődött, az előrejelzések szerint a növekedés továbbra is stabil. Azonban az üzleti, illetve magánrepülők tulajdonosai számára mostantól még sokkal fontosabb, hogy alacsonyabb költségek és elviselhetőbb adók közegében üzemeltethessék a gépüket, Man mellett tehát feltehetően bőven akadna majd hasonló feltételek mellett olyan business-jet vagy helikopter, amely a 65 ezer lakosú, 78 négyzetkilométeres Guernsey-sziget lajstromjelét viselné.

Gyaníthatóan már a várt sűrűbb repülőgép-forgalom jele az a friss hír is, hogy Guernsey 55 millió fontért újítja fel a sziget repülőterét és hosszabbítja meg a reptér leszállópályáját.