A Rajna–Alpok szállítási folyosó lehet a fenntartható szállítás előfutára

iho/vasút   ·   2021.12.08. 15:00
rajna_alpok_korridor

A korridor interregionális szövetsége, az EGTC közzétette a karbonsemlegessé válás ütemtervét, melynek célja, hogy az egyik legforgalmasabb európai közlekedési folyosónak számító Rajna–Alpok a kontinensen elsőként válhasson szén-dioxid-semlegessé.

A Transzeurópai Közlekedési Hálózat (TEN-T) folyosói közül a Rajna–Alpok korridornak éllovasnak kell lenni a fenntarthatóság és az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképesség terén. Az EGTC ütemtervének vázlata számos lépést javasol egy, a Rajna–Alpok folyosó környezetbarátabbá tételét felgyorsító stratégiához, az európai Zöld megállapodásban meghatározott klímacélok elérése érdekében.

A 2015-ben alapított EGTC regionális és önkormányzati szinten járul hozzá a létfontosságú törzshálózati folyosó fejlődéséhez. A szövetség 26 tagból áll, köztük önkormányzatokból, régiókból, tartományokból, belvízi és tengeri kikötőkből, valamint egy, a folyosó mentén található hat országot egyesítő kamarai szervezetből.

A Rajna–Alpok folyosón évente körülbelül 138 milliárd tonnakilométer árut szállítanak. A fuvarok ötven százaléka a folyókon zajlik, a közutak 34, míg a vasút tizenhat százalékért felel. Az EU számára meghatározott különféle célok, mint például a Fenntartható és Intelligens Mobilitási Stratégia, valamint a még újabb, Fit for 55 elnevezésű csomag célja az összes közlekedési mód szén-dioxid-mentessé tétele. 2050-re a vasúti teherforgalmat meg kell duplázni, ez viszont más közlekedési módokra nem érvényes. Az EGTC ütemterve nem igazán foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a Rajna–Alpok folyosó vasúti teherforgalmát mi módon is kellene növelni. A vasúti teherszállítás infrastrukturális kapacitási problémáinak azonosítása és megoldása azonban kulcsfontosságú a modális váltással megvalósítható kibocsátáscsökkentéshez. Egyes szűk keresztmetszetek negatívan befolyásolják a megbízhatóságot, akadályozva a vasúti áruszállítást.

Az EGTC ütemterve szerint a dekarbonizáció egyik első lépése az alternatív üzemanyagtöltő állomásokra és az ehhez szükséges infrastruktúrára való összpontosítás lehet. Már most összehangolt erőfeszítésekre és tervezésre van szükség a töltő- és alternatívüzemanyag-töltőállomások, valamint az ezeket támogató energiarendszer egész Európára kiterjedő infrastruktúrája iránti elkerülhetetlen igényre.

Az infrastruktúra és a gördülőállomány emissziójának csökkentése érdekében az európai Zöld megállapodás karbonmentesítési terveit, valamint a Rajna–Alpok folyosó mentén fekvő országok nemzeti célkitűzéseit magára a folyosóra vonatkozó adatokra szükséges átértelmezni. Ez például magában foglalja a szén-dioxid-csökkentés százalékos arányának átszámítását a folyosó forgalmában részt vevő alternatív üzemanyagok részarányára. Ezen számok alapján rövid távon 2030-ig, de akár 2050-ig is megbecsülhető az alternatív üzemanyaghoz szükséges infrastruktúra, csővezetékek, járművek és hajók iránti igény, konkrét elérendő célokat tűzve ki a korridornak.

A Rajna–Alpok folyosó másik kulcsfontosságú célja a technológia, a rendszerek, a piaci feltételek és a politikák terén szükséges fejlesztések azonosítása a karbonmentesítési célok eléréséhez. Ennek az elemzésnek az eredményei a folyosó jelenlegi állapotának felméréseként és a növekvő potenciál figyelemmel követéseként hozzájárulhatnak a közlekedési folyosó következő, ötödik munkatervéhez. Hiányelemzést kell elvégezni, ezt követően új kezdeményezéseket lehet javasolni, melyek kezelésére szövetségeket és partnerségeket kell kialakítani a rendelkezésre álló forrás felhasználásával. Az EGTC javaslata alapján ezt a folyamatot a Rajna–Alpok folyosót, a különböző regionális és nemzeti minisztériumokat, valamint a legfontosabb érdekelt feleket képviselő, dedikált koordinációs csoportnak kell irányítania. A karbonsemleges folyosót érintő célok és a felismert hiányosságok alapján világossá válik, milyen intézkedésekre van még szükség ezek eléréséhez. Ezt követően azonosítható be, hogy az EGTC és annak tagjai, uniós, nemzeti vagy regionális állami szintű szereplők magatartás szempontjából mit tehetnek annak érdekében, hogy a folyosón zajló távolsági magánmobilitást az autókról, repülőkről a vonatokra tereljék.

A folyosó Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) alapprojektlistáján jelenleg 46 olyan, a tiszta üzemanyagot célzó kezdeményezés szerepel, melyek főként közúti és tengeri beruházások. Az Európa Horizont (Horizon Europe) program közelmúltbeli projektjei a zöld kikötők és repülőterek, mint például az antwerpeni és rotterdami kikötők által indított Pioneers és a Magpie, fontos szerepet fognak játszani a folyosó fenntarthatóbbá tételében. Bár a terveket illetően nem közöl túl sok konkrétumot, az ütemtervnek iránymutatónak kell szolgálnia az EGTC érdekelt feleinek a Rajna–Alpok folyosó karbonsemlegességének elérésére irányuló kezdeményezések megtervezéséhez és finanszírozásához. Ezzel megnőhet az esélye annak, hogy egyes projektek uniós finanszírozáshoz jussanak – számol be a Rail Freight.

(Nyitókép forrása: railtech.com)

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek

Vasút Nagyvasút

V0: hamarosan indul a nyomvonalsáv környezeti vizsgálata

iho/vasút   ·   2022.05.16. 15:00

A Hungrail Magyar Vasúti Egyesület közbeszerzési eljárást írt ki az élővilág előzetes felmérésére és környezeti hatástanulmány készítésére, valamint az új nyomvonal környezetvédelmi engedélyének megszerzésére, melyek a leendő teherforgalmi vasútvonal nyomvonalának kijelöléséhez szükségesek.