Tízéves a világszinten is új mércét felállító Gotthárd-bázisalagút
Az eltelt évek során 169 ezer személyszállító és 276 ezer tehervonat haladt át az Alpokon való átkelést megkönnyítő műtárgyon, tovább erősítve a Svájcon keresztülvágó észak–déli vasúti tengely szerepét.
A 2016. június elsején átadott, 57 kilométer hosszú Gotthárd-bázisalagút – melyről annak idején ebben az anyagban írtunk részletesen – továbbra is a világ leghosszabb vasúti alagútja, ami a Ceneri- és a Lötschberg-bázisalagutakkal együtt Svájc úgynevezett új vasúti kapcsolatának központi elemét képezi az Alpokon át. Teherszállítás szempontjából a Gotthárd-bázisalagút megváltoztatta a Genova–Rotterdam tengely üzemelését, mivel egy olyan kevésbé kaptatós alpesi útvonalat kínál, ami gyorsabb vonatközlekedést, hosszabb szerelvényeket, ezáltal nagyobb szállítási kapacitást tesz lehetővé, mint az addig használt hegyi pálya.
A Svájci Szövetségi Vasutaktól (SBB) elmondták, a világszerte elismert és csodált alagút az elmúlt tíz év alatt véglegesen megváltoztatta az Alpokon áthaladó szállítást, megerősítve ezt az észak–dél irányú közlekedési tengelyt Európában.
Az áruszállítási adatok egyértelművé teszik a váltást: a hagyományos, hegyi Gotthárd-vasút 2015-ben 17,8 millió nettó tonna árut kezelt, a bázisalagúton 2025-ben már 24,2 millió nettó árutonna haladt át, ezen felül pedig a látványos hegyi pályán is haladnak tehervonatok. Az emelkedő számok ellenére azonban folyamatosan csökken az alpesi vasúti teherforgalom mértéke, a közúti pedig nő.
A bázisalagút a személyszállítást is fellendítette: míg 2015-ben naponta körülbelül kilencezren utaztak, tavaly már 16 ezer 400-an választották a bázisalagúton, további 1400-an pedig a hagyományos Gotthárd-vasúton való átkelést választották. Egy Zürich–Lugano úthoz napjainkban 1 óra 53 perc szükséges, ami cirka ötven perccel kevesebb, mint 2015-ben, míg Zürichből 3 óra 17 perc alatt lehet eljutni Milánóba – ez körülbelül negyvenöt perccel csökkent.
Az 1882-ben átadott, történelmi Gotthárd-vasút ma is szerepet játszik a regionális közlekedésben, a turizmusban, valamint a fennakadások kezelésében. A látványos tájat kínáló vonal úgynevezett délkeleti vasút (Südostbahn) részén elérhető Treni Gottardo szolgáltatást naponta nagyjából 1400-an veszik igénybe. A régi pálya alternatív útvonalat szolgáltat, ha a bázisalagúton való átkelés valamilyen okból korlátozott.
Egy ilyen léptékű műtárgy fenntartása természetesen nem olcsó: a Gotthárd-bázisalagút évente körülbelül 35 millió svájci frankba (aktuális árfolyam alapján 13,6 milliárd forintba) kerül az SBB-nek.
A bázisalagút történelmét sajnos a balesetek sem kerülték el: 2023-ban egy tehervonat siklott ki a nyugati járatában egy keréktárcsa törése miatt. A súlyos baleset 150 millió frankos (bő 58 milliárd forintos) kárt okozott az infrastruktúrában, a helyreállítás egy évig tartott. Azóta a vasúttársaság még gyakrabban ellenőrzi a teherkocsikat, és kisiklásérzékelőket telepített az alagút két bejáratának környékén – számol be a Rail Market.
(Nyitóképünkön a Gotthárd-bázisalagút egyik bejárata. Fotó: railmarket.com/SBB)
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
