Átadták Mexikó második magasvezetésű trolibuszvonalát

Ráadásul a vonal két államot köt össze, még akkor is, ha csak összesen 18 és fél kilométer hosszú.
Rögtön az elején szögezzük le, egészen pontosan a szövetségi körzet státuszú Mexikóváros, valamint a szomszédos szövetségi állam México között létesült a 11-es viszonylat, amely a jóval rövidebb 10-es után a latin-amerikai ország második magasvezetésű trolibuszvonala (Trolebus Elevado). A 11-es azonban csak részben az, 6,7 kilométer hosszú, dedikált, vasbeton cölöpökön nyugvó, 10–14 méter magasban futó viaduktján a balkormányos trolik a balsávban közlekednek, hogy a középperonos megállókban a jobb oldalon nyíló ajtók betölthessék a funkciójukat. Szintben viszont sávot váltanak, és áttérnek a jobboldali, ám a forgalomtól továbbra is elkülönített sávba.
Mexikóban nagy ovációval fogadták a vonal megnyitását, a kommünikék sem szűkölködtek a magasztos jelzőkben, ám mindettől függetlenül kijelenthető, hogy az újabb elevadóval az ország fővárosa valóban jelentős lépést tett a közösségi közlekedési rendszer korszerűsítése és villamosítása felé. A vonal olyan közlekedési csomópontokra (a rend kedvéért: az előváros Chalcóról, illetve a már Mexikóvároshoz tartozó Santa Mariáról van szó) hord rá, amelyeknek többmilliós a napi utasforgalma, továbbá kapcsolatot teremt a magasvezetésű, 10-as viszonylatú tolivonallal, a 12 vonalas mexikóvárosi metróhálózat közül az A jelűvel, valamint a 2-es Cablebús-szal, vagyis az 1917-es Alkotmány tere és Santa Maria közötti drótkötélpályával. Napi 100 ezer utas szállítási kapacitására tervezték, de ez a szám a későbbiekben elérheti a napi 230 ezret. Ez az adat körülbelül egy közepes méretű metróvonal kapacitásának felel meg, ám lényegesen alacsonyabb beruházási költségeket feltételez. (A budapesti M3-as metróvonal napi utasszáma 600–650 ezer.)
Az új vonal teljes mértékben integrálódott Mexikóváros (CDMX) díjszabási rendszerébe. A viteldíj húsz peso, valamivel kevesebb, mint négyszáz forint.
A vonalat a világjárvány okozta fennakadások ellenére négy és fél év leforgása alatt fejezték be, a beruházás költségei elérték a 11,3 milliárd pesót (a körülbelül 520 millió eurót, az összeg hozzávetőlegesen 208 milliárd forintnak felel meg), azaz a kilométerenkénti 28 millió eurót. Összehasonlításképpen, egy új villamosvonal kiépítése (Nyugat-)Európában kilométerenként és a körülményektől függően 10–30 millió euró közötti költséggel jár. A vonalon 108, egyenként 18 méteres csuklós, akkumulátoros Yutong ZK5180C típusú trolibusz pendlizik, a járművek akciórádiusza felsővezeték nélküli üzemben eléri a száz kilométert. Természetesen légkondicionáltak, akadálymentesítettek, és korszerű utastájékoztató rendszerekkel ellátottak, ugyanakkor lényegében megegyeznek a 2019–2022-ben a főváros trolibuszvonalaira leszállított Yutongokkal. A kínai gyártó egyenként mintegy 230 millió forintnak megfelelő pesót kért értük.
A Trolebus Elevadót a Cablebús-, továbbá az e-buszokat üzemeltető, bus rapid transit – röviden BRT – jellegű Mexicobús-rendszerrel egyetemben a mexikóvárosi új tömegközlekedési koncepció kísérleti projektjének tekintik: elektromos, hatékony és városkompatibilis. Az új közlekedési tér létrehozásával egyidejűleg további beruházásokat hajtottak végre az útvonal kizöldítése érdekében: bővítették a gyalogosövezeteket, új kerékpárutakat alakítottak ki, és csökkentették a parkolóhelyek számát.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!