Az Il-18-as hatvan éve

Hatvan éve Hodinkán szállt fel először – illetve, amit ritkábban emlegetnek: ugyanezen a néven volt már egy típus! Az ős Il-18-as még 1946-ban emelkedett a levegőbe, kora más nagyszerű négymotorosai sorában (Lockheed Constellation és társai, a DC-6 és a Boeing Stratocruiser), mint a szovjet polgári repülés reménybeli új utasszállítója. Eredetileg dízelmotorokkal tervezték üzemeltetni, de ez az egyetlen prototípus végül is benzinmotorokkal repült. Mind betonos, mind szilárd burkolat nélküli pályákra szánták, hatvanhat üléssel és huszonhét alvóhellyel repült volna több mint hatezer kilométert. De a dízelmotorokat nem gyártották le, a Svetcov csillagmotorok pedig – noha bőven erősek voltak, még kettő leállása esetén is levegőben maradt a gép –  mindössze huszonöt órát dolgozhattak két alapos karbantartás között. És különben is, ezek a motorok kellettek a konkurens Tupoljev bombázóiba, így az első Il-18-asból csak az az egyetlen példány repült még néhány évet.

Viszont amikor megjelentek a horizonton – és a szovjet repülőgépipar horizontján is – a jóval megbízhatóbb, gazdaságosabb, erősebb légcsavaros-gázturbinás megoldások, akkor volt értelme elővenni a régi terveket, és átdolgozni egy, a kor színvonalát képviselő, modern, túlnyomásos, hatszáz kilométeres óránkénti sebesség fölött teljesítő, tágas utasszállítóvá, természetesen az új műszerek, berendezések, avionikák felhasználásával. (A gép radarjának kezelőrendszere emlékezetem szerint akkora volt, mint egy fél ruhásszekrény...)

A moszkvai Hodinka repülőtéren tehát 1957. július 4-én száll fel először a híres berepülő pilóta, Vlagyimir Kokkinaki irányításával. Egy hét múlva repülték át a gépet Vnukovóra, ahol a kormánybizottság szemlélte meg és a gépet sorozatgyártásra érdemesnek ítélték. A Kuznyecov-hajtóműveket közben az Ivcsenko AI-20-asok váltották a szárnyakon, a prototípusokkal számos távolsági és magassági rekordot repültek, majd 1959-ben megkezdődött a sorozatgyártás, és a gép az Aeroflot színeiben szolgálatba is állt. Különféle verzióiban készült, miközben a törzs hosszúsága és a szárny ugyanaz maradt, de például megszületett az a D-változat is, amely kiegészítő üzemanyagtankjával még nagyobb távolságokat tudott berepülni: 6,5 tonna hasznos teherrel 6500, 13,5 tonnával 3700 kilométert.

Portálunk is sokat foglalkozott a típussal, amely meghatározója lett a magyar polgári repülés egy korszakának is: a nyolc Il-18-as gyakorlatilag nagykorúsította a hazai légiközlekedést, a Malév ezzel a típussal alakíthatott ki igazán komoly európai, sőt, a közel-keletre kiterjedő hálózatot, Malév Il-18-as volt az első magyar lajstromú gép, amely átrepülte az Egyenlítőt, aztán pedig az Il-18-asokkal indult meg az igazi komoly áruszállítás is, amikor a légcsavaros gépeket már kezdték kiszorítani a gyorsabb, és – a 154-es esetében – sokkal nagyobb sugárhajtású gépek. A típust 1989-ben búcsúztatták a Malévtól.

Sajnos a nyolc gépből három lett katasztrófa áldozata (1962. Párizs, 1971. Koppenhága és 1975. Budapest), egyet állóhelyen törtek össze Bukarestben. Elsőnek MO-Aladár érkezett Ferihegyre, 1960 áprilisában, ez a gép most is az Aeropark éke, csakúgy, mint a korábban Ferihegyen őrzött HA-MO Géza. MO-Elemér Szolnokra került, de a Reptárba nem fér bele, MO-Ilonát sikerült kimenteni az „abdai fogságból”, remélhetőleg Kassán majd egyszer befejeződik a restaurálása.

A típusból – az adatok néha ellentmondóak – Zainkó Géza számításai szerint közel hétszáz épült, és ma már jobbára csak a katonai változatokból üzemel például az Il-20-as, vagy a hosszabb törzsű Il-38-as tengerészeti felderítő. Van egy az orosz állami szállításokkal foglalkozó Rosszija üzemeltetésében, egy állítólag repül még Sri Lankán és néhány éve voltak működőképes példányok még Afrikában is, sőt, egy kisinyovi Il-18-as nosztalgiázó repülésbarátokat szállított időnként jó pénzért, egy-egy emlékezetes körre. Az orosz légierő egy Il-18-asa tavaly tört össze Jakutföldön. Az egyetlen légitársaság, amely még a közelmúltban is rendszeres utasforgalomban repült egy Il-18-ast, az észak-koreai Air Koryo volt, de a friss adatbázisokban már itt sem szerepel a típus.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!