A reneszánsz elmarad, csak két példány lesz a legnagyobb Iljusinból

Az Il-96-400M az orosz sajtóban „Boeing-gyilkosként” szerepelt, de nem volt rájuk vevő, a készülő gépek az elnöki flottát frissítik majd.

A Putyin-féle hazai gyártású orosz polgári légiflotta meghirdetésének jegyében határoztak 2015-ben a méretes szélestörzsű újjászületéséről, azután, hogy az eredeti típust, az Il-86-ost, az első szovjet kétfolyosós utasszállítót 106 példány után 2011-re végleg kivonták a polgári forgalomból.

A továbbfejlesztett, rövidebb törzsű, de nagyobb hatótávolságú 96-os egy ideig kedvezőbb életjeleket mutatott: huszonkilenc gép után azonban ez a típusváltozat is megrekedt, az Aeroflot is kivonta a maga példányait, amelyek közül egy máig tisztázatlan körülmények között leparkolva gyulladt ki és égett el Seremetyevón. Viszont elkészült a gép katonai légiutántöltő változata. Azonban a polgári légiforgalomban már csak a Cubana és a Rosszija használta, utóbbi az orosz állami vezetők utaztatására szolgáló légitársaság: a magyar nagyközönség akkor láthatott földközelben Il-96-ost, amikor az orosz elnök és kísérete érkezett, rendszerint két ilyen géppel, Budapestre.

2018-ban adtunk hírt az újragyártásra szánt gép paramétereiről: az akkor Il-496-os típusjelzést kapott gép valamennyivel hosszabb törzzsel, 400 utast befogadó székezéssel, új, nagyobb tolóerejű és kisebb fogyasztású, turbofan hajtóművekkel, 270 tonnás felszállótömeggel és a jelenleginél jóval kisebb, óránkénti 5,5 tonnás üzemanyag-fogyasztással repülne majd. Vélhetően az avionikai rendszereket is frissítik majd fel s várhatóan fly-by-wire kormányszervek is kerülnek a pilótafülkébe, de érdekes mód ennél a típusnál visszatértek volna a háromfős repülő személyzethez.

Végül a típusjelzés Il-96-400M lett, és Voronyezsben kezdett is kialakulni a vadonatúj példányok sárkánya. Tavaly októberben aztán a program kifulladásának első jeleként az orosz közlekedési tárca azt javasolta a törvényhozásnak, hogy a típusra szánt állami támogatást irányítsák át más hazai repülőipari fejlesztésekre, majd a napokban az UAC repülőgépipari konzorcium felől kiszivárogtatták, majd a kormány részéről miniszterelnök-helyettesi szinten megerősítették, hogy lefújták a programot.

A döntés nyilván csalódás azoknak az orosz sajtótermékeknek, amelyek a készülő gépet a hangzatos „Boeing-gyilkos” minősítéssel emlegették, ugyanis a közben megemelt paraméterek már a 777-es közvetlen konkurenciáját mutatták, 370–430 utasra méretezve, 11 ezer kilométeres hatótávolsággal. Azonban alapvetően meghatározza a gép gazdaságosságát, hogy maradt négyhajtóműves, szemben az amerikai típussal, amely két hajtóművel képes hasonló utasmennyiséget hosszú távon szállítani, egyáltalán, a világtrend épp az, hogy a kéthajtóművesek kiszorítják a három- és négy hajtóművel repülő nagy gépeket.

Ami azonban végül is végleg megpecsételte az Il-96M sorsát, az feltehetően az orosz–kínai – egyébként kéthajtóműves – szélestörzsű terveinek véglegesítése volt: annak ellenére, hogy ez a program is csúszik, és a közös szélestörzsű valamivel kisebb kapacitású, a megvalósulása és az üzleti sikere sokkal reálisabb, mint az Iljusiné.

Az orosz kormány illetékese a járvány okozta visszaesést okolta, és azt említette, hogy a világon számos szélestörzsű gépet fontak ki emiatt a forgalomból. Az Il-96-400M leállásának azonban az lehet inkább az eléggé egyszerű oka, hogy az államon kívül nem jelentkezett más vevő, annak ellenére, hogy az orosz légiközlekedés a Roszaviacija főnöke szerint a következő években, pontosan 2030-ig hétszáz új repülőgépet igényel, köztük nagy számban kétfolyosós utasszállítókat is.

A két, készülő példány feltehetően Putyin eddigi 96-osait váltja, nem egyszerűen, mint minden luxussal felszerelt elnöki utasszállító, hanem mint minden ehhez szükséges technológiával ellátott parancsnoki platform.