Belgrád nagy terve: csomópont kelet és nyugat között

A reptér fejlesztési vezetője, Ana Kaludjerović, az Ex Yu Aviation portál összefoglalója szerint elmondta, Belgrád „elismert európai forgalmi központ kelet és nyugat között”, és ezt a pozíciót szeretné a legfőbb előnyére váltani a versenytársakkal szemben. Ezügyben az infrastrukturális beruházásokkal foglalkozó szaktárca is jelezte a fejlesztés szándékát olyan potenciális piaci területek említésével, mint Kanada, Japán, India, Dél-Korea és Marokkó, illetve további járatok lehetősége az Egyesült Államokba és Kínába: ezek közül egyébként a tavaly nyitott Belgrád–New York és az idén induló Belgrád–Peking adott már biztosan.

A repülőtér a kormányzattal koordinálja a maga üzleti stratégiáját, emeli ki a cikk: mint ismeretes, a belgrádi repülőtér fejlesztése Szerbiában elsősorban kormányzati kérdés, egyrészt a repülőtér tulajdonosa az állam, másrészt a nemzeti légitársaság is 51 százalékban állami tulajdon, 49 százalékos az Etihand részesedése, amely a maga flottájából a hosszú távú járatok indításához biztosította az Air Serbia A330-asait.

A Nikola Tesla számára nyújtott állami támogatással modernizálták a tranzitzónát, felújították az utaskényelmi létesítményeket, új boltokat nyitottak. Vagyis a fejlesztések egy része valóban a tranzitfunkció erősítését szolgálja, amit a cikk a repülőtér egyetlen igazi növekedési lehetőségeként említ. Ugyanakkor ahhoz, hogy az interkontinentális járatok megteljenek átszálló utasokkal, sok-sok közepes és rövidtávú járat is szükséges, amelyek az átszálláshoz szállítják ide őket, illetve az interkontinentális vonalakon érkezőket „terítik” a régióban. Ez ügyben a repülőtér és a szerb kormány láthatóan megintcsak arra törekszik, hogy maga az Air Serbia kerüljön kulcspozícióba, a térséget behálózó más, (főképp diszkont) társaságokat pedig mintha inkább próbálná elriasztani a belgrádi repülőtérről, amit például a légikikötő és a Wizz korábbi konfliktusa is jelzett.

Az Air Serbia elnöke, Dane Kondić a térség más repülőtereivel összehasonlítva Belgrád kedvezőbb fekvéséről beszélt a tranzit-szerephez, és ezügyben Bécset említette. De nehéz nem gondolni arra, hogy a Nikola Tesla azután hirdeti meg a maga regionális csomóponti ambícióit, hogy Budapesten ugyancsak ambiciózus változásokat jelentettek be az elmúlt hetekben: a LOT járatnyitását New Yorkba és Chicagóba, az American visszatérését és philadelphiai vonalát, illetve számításba kell venni a létező kanadai és kínai járatokat is. (Szerbia hírek szerint a lehetséges járatnyitás dolgában államközi szinten tárgyal Kanadával.)

Mindeközben szintén érdemes ideidézni a Wizz elmúlt években végrehajtott intenzív nyitását a Balkán felé: a magyar kormány tendere az öt, államilag támogatott nyugat-balkáni vonal (Podgorica, Pristina, Szarajevó, Szkopje és Tirana) beindítására megintcsak valószínűleg Budapest forgókorong szerepét hivatott erősíteni, nem, vagy csak részben célozza az illető országok közötti kétoldalú üzleti vagy turistaforgalom bővítését. És azt se felejtsük el, hogy a magyar nemzeti légitársaság egyik erőssége szintén a Balkán felőli tranzit-forgalom volt – amíg le nem álltak a Malév 767-esei, és amíg 2011 vége felé az amerikai légitársaságok le nem fújták a maguk budapesti járatait, épp mert a Malév már nem biztosította a transzfer-kapcsolatot a régió más légikikötőivel.