Biskek, 747-es: megint egy átstartolás-baleset

iho   ·   2017.01.17. 11:15
cim2

Noha a baleset okairól is már sokfelé megindult a vita, a feltételezések áradata, egy nappal a Biskekben történt katasztrófa után elsősorban magának a történéseknek és a körülményeknek a tisztázása a fontos. Először is hivatalosan is megerősítették, hogy a 747-es lezuhanása nem a pálya megközelítésekor, hanem a reptér 26-os pályáján végrehajtott, a jelek szerint igen alacsonyan megkezdett átstartolás közepette történt meg. Hogy ez a manőver a pálya egy nagyon késői szakaszán indult, és hogy nem sikerült igazán magasságot nyerni, azt a reptér kerítésén látható sérülés mutatja. (Egyes híradások még mindig a pálya elérése előtt lezuhant gépről szólnak.)

A kirgiz közlekedési minisztérium úgy fogalmaz, hogy az átstartolás közben a gép nem tudott magasságot nyerni, és először a pálya végétől vagy 900 méterre lévő kerítésnek ütközött és utána tört darabokra. A település, amelynek tizenhét épületét teljesen lerombolta a gép, további negyvenhármat pedig megrongált, a műholdfelvételek szerint jóval közelebb van a kerítéshez, mint a kerítés a pálya végéhez. A földön meghaltak számát most már legalább harmincnégyre teszik.

A kirgiz polgári légügyi hatóság közleménye a sok ellentmondó híradáshoz képest úgy fogalmazza meg a repülőgép státuszát, hogy az a Törökország területén bejegyzett, (MyCargo brand alatt működő) ACT Airlineshoz tartozik, a cég 51 százalékban egy török és egy kínai (HNA csoport) tulajdona. A 747-est a Turkish Airlines wet-leasing formájában bérelte, vagyis személyzettel együtt, írja a közlemény. Más híradások azt is említik, hogy az ACT a Saudia Cargo partnere.

Ugyancsak a kirgiz hatóságok erősítették meg, hogy Biskekben a járat tervezett leszállást hajtott volna végre útban Isztambul felé, a Hongkongból tartó hatórás repülés után, üzemanyag-felvétel céljából.

Az ACT közleménye szerint a Hongkongból történt felszállás előtt a gép átesett valamennyi szükséges ellenőrzésen, és Biskekig az útvonalon semmiféle problémája nem adódott a személyzetnek. A szállított „általános teheráru” – ez arra is utalhat, hogy a fedélzeten nem volt veszélyes rakomány – súlya 85,618 tonna volt. (Az elmúlt években két teherszállító 747-es elvesztését is a raktérben szállított lítium-ionos akkumulátorok kigyulladásával hozták kapcsolatba a vizsgálatok.)

A cég nyilvánosságra hozta a személyzet névsorát is: Ibrahim Gürcan Diranci kapitány, Kazim Ondul másodpilóta, Melih Aslan rakományfelelős és Ihsan Koca technikus. A közlemény azt is megállapítja, hogy a pilótáknak hatvankilenc órányi pihenőidejük volt Hong Kong-ban. Míg az ACT hangsúlyozza, hogy a baleset oka egyelőre ismeretlen, a kirgiz miniszterelnök helyettes „az előzetes információk alapján” a személyzetet hibáztatta. A baleset helyszínén nyilatkozók egyike viszont azt kérdezte, hogy ilyen rossz időben, (köd, hideg, jegesedésveszély) miért engedték meg, hogy a gép megkísérelje a leszállást, a kirgiz hatóságok erre válaszoltak azzal, hogy az éjszaka folyamán – hasonlóan rossz körülmények között – tizenegy gép szállt le a repülőtéren.

A gép egyik rögzítőjét már megtalálták és elszállították az orosz Államközi Légügyi Bizottsághoz, ez a testület, a MAK, a kirgiz hatóság mellett a vizsgálat fő részese, és a kirgiz közlemény megfogalmazása szerint „feltehetően” részt vesznek majd a baleset körülményeinek és okainak tisztázásában török hatóságok is. Ugyancsak részt vesz a kivizsgálásában a gép és a hajtómű gyártója (Boeing és Pratt & Whitney), valamint az amerikai közlekedésbiztonsági szervezet, az NTSB is. Az a híradásokból estig nem derült ki, hogy a pilótafülke hangrögzítőjét vagy a repülési adatrögzítőt megtalálták-e, illetve hogy a berendezés milyen állapotban van, kinyerhetők és használhatók-e a rögzített adatok.

A vizsgálatnak egyébként feltehetően két fő kérdést kell tisztáznia, egyrészt hogy miért nem volt sikeres a megközelítés, vagyis miért kényszerült a gép átstartolásra, másrészt hogy maga az átstartolás miért nem sikerült. Nyilván tisztázni kell egy teherszállító esetében azt is, hogy vajon elmozdulhatott, elszabadulhatott-e a rakomány, mint ahogy az egy az afganisztáni Bagramból felszálló 747-es katasztrófájakor történt.

Az átstartolás humán és technikai faktoráról meglehetősen sok vitát lehet olvasni a szaksajtóban, miután jó néhány baleset történt az elmúlt években ennek a manővernek a végrehajtásakor. 2013-ban a kazanyi repülőtéren a Tatarstan 737-ese zuhant le átstartoláskor, majd tavaly tavasszal Rosztovban a Flydubai utasszállítója járt szerencsétlenül ugyancsak egy sikertelen megközelítést követő átstartoláskor, legutóbb pedig az Emirates 777-ese tört össze, szerencsére halálos áldozat nélkül, átstartoláskor, Dubaiban.

Mint a Flydubai balesete nyomán az előzetes jelentés is utalt rá, a francia hatóság, a BEA már korábban külön tanulmányban figyelmeztetett az átstartolás során adódó lehetséges problémákra, és ajánlásokat fogalmazott meg többek közt a nagy gyártóknak, hogy vizsgálják át típusaikon az átstartolás-üzemmódokat, illetve a hatóságoknak és légitársaságoknak, hogyan kellene a pilótákat jobban felkészíteni erre a kritikus manőverre.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek

Repülés Légiközlekedés

Jönnek vissza az óriások!

iho/repülés   ·   2022.06.30. 09:00

A járvány óta több, mint száz A380-ast állítottak ismét forgalomba. Sir Tim Clark: legyen az új típus kétszer akkora, mint a Superjumbo, de legyen könnyebb, gyorsabb, olcsóbban és tisztábban üzemeltethető…