Hatalmas. Még annál is nagyobb, mint elsőre gondolná. S noha már koránt sincs akkora forgalom, mint a boldog hőskorban Ferencváros még mindig a fűtőház és a rendező-pályaudvar.
Valaha mindennaposak voltak itt a vegyesvonatok. Aztán egyre hosszabbak és hosszabbak lettek a személyvonatok. Majd végül negyven éve örökre megálltak a szerelvények.
Nem röhög! Bár mindet felújították volna így! Egy rossz szava nem lenne a fél országnak a MÁV-ra.
Manapság már nagyon ritkán járnak az 1-es vonalon, de cikkünk eredeti megjelenésekor még főszereplők voltak ott: Szeged 902-es Tatrája nemcsak 1:1-es méretarányban létezik.
Tehervonati mozdony, beosztott személyzet, személyvonati gép: egy átlagos szamárlétra fokai. Majd egyszer csak kiválasztott lett a 265-ös.
Nincs már meg egy sem belőlük, csak a sárguló fotók őrzik az emléküket: a viharsarki HÉV-eken évtizedeken át szolgáltak ezek a mozdonykák.
Ez van, ha az ember „kiszabadul vidékre” – Kínában. Maglev és szuperexpresszek helyett gőzösök mindenfelé, ameddig a szem ellát. Szénpor, korom, kosz „hetven méter vastagon” a kínai bányavasutakon.
Pályaudvar nem tartotta így még lázban az országot, mint a Déli, amelyet most – reméljük tényleg csak nyárig – nem használhatunk. Mi más lehet ezen a hétvégén a Múltidéző sorozatunk „főszereplője”? Eddig még nem publikált fotókkal, hirdetményekkel!
Pályaudvar nem tartotta így még lázban az országot, mint a Déli, amelyet most – reméljük tényleg csak nyárig – nem használhatunk. Mi más lehet ezen a hétvégén a Múltidéző sorozatunk „főszereplője”?
Pályaudvar nem tartotta így még lázban az országot, mint a Déli, amelyet most – reméljük tényleg csak nyárig – nem használhatunk. Mi más lehet ezen a hétvégén a Múltidéző sorozatunk „főszereplője”?
Mínusz 31 fokban Komáromban fölkérezkedett egy Kandóra – 1947-ben. A magyar vasút doyenje, páratlan fotóarchívumában nem győzünk gyönyörködni. Szűk tíz éve adott nekünk interjút.
A csehszlovákok bejöttek, de arra nem „gondoltak”, simán kiverik őket a városból. Erre a hőstettre emlékeztek Balassagyarmaton. Bónusz: rendkívüli múltidéző a 2006 júniusi Indóházból.
Emlékeznek még ezekre? Esetleg egyet-kettőt önök is eltettek? Nem csodálkozunk rajta. Íme a mi „gyűjteményünk” hét és fél évvel ezelőttről.
Több mint hét éve voltunk nála. Azóta történt egy s más, vele is, de a lényeg, a Nagyjózsiság, így nagy betűvel, egybeírva, örök.
