Induljunk ki a földkerekség legnagyobb utasszállító repülőgépének méreteiből. Hossz, fesztáv, szárny- és törzsfelület, függőleges vezérsík, és így tovább…
A Double Sunrise 6480 kilométeres, 33 órás úton érte a repülő csónakokon utazó keveseket. Történt mindez több mint nyolc évtizede, az Indiai-óceán fölött…
Világszerte több tucatnyi olyan telep – a szlengben boneyard, csonttelep – található, ahol kiérdemesült, vagy leállított repülőgépeket tárolnak alkatrészbányaként, illetve a légiforgalomba visszatérés reményében.
Kereskedelmi forgalomban mindenféleképpen: tudniillik a hétvégén repülte utolsó útját a QantasLink VH-YQS lajstromjelű gépe.
Légtérzár, menetrendi változások, biztonsági aggályok, csomagfeladás és a szakszervezetek sztrájkfenyegetése.
Csak 2023 első felében 1044 géppel gyarapodott a gyártó rendelésállománya, ám ebben már benne vannak az indiai légitársaságok elképesztő nagyságrendű megrendelései is. Édes teher... Vagy mégsem?
A majd 19 órás repülés sem riasztja el az utasokat. A megahubok versenyét Chicago nyerte.
Aláírták a szerződést: az A350-1000 lesz a típus, amivel a Qantas a világ leghosszabb vonalait repüli majd. A hosszú belföldi, illetve regionális járatokra kell a húsz-húsz A321XLR és az A220.
Nincs idő nosztalgiára: Airbus-győzelem a KLM-nél és a Qantas-nál.
Repatriáló repülés Argentínából Darwinba: több, mint 15 ezer kilométer a déli sarkvidék érintésével. Project Sunrise start 2024-ben, de előtte hatalmas gépbeszerzések.
A járványra való reagálás épp olyan fontos szempont volt, mint a biztonság és az utaskiszolgálás.
A Wizz ismét bekerült a diszkont kategóriában az első tíz közé.
A kis kétfedelesektől az óriásgépekig. Visszafogott centenárium, késnek az extrahosszú járatok, de a járvány is igazolja a point-to-point koncepciót.
Miért ragaszkodnak a hajtóműgyártók a 747-es repülő laboratóriumokhoz? Az ausztrál példány több okból különösen alkalmas a szerepre.
Földön, vízen, levegőben: összefoglaló július 13-ától július 19-éig.
