rákosrendező

Budapest, XIV. kerület, Rákos-patak utca. Világvége a főváros közepén.

Budapesten a különszintű közúti csomópont szinte kizárólag felüljárót jelent. Miért? És meddig? A többrészes cikk első fejezete a múltból örökölt kényszerpályákkal foglalkozik.

A Millenniumi Földalatti Vasút negyven évvel ezelőtt átadott zuglói meghosszabbításának ürügyén annak közvetlen szomszédságában szétnézve még számos megoldásra váró problémát találunk.

A MÁV FKG Kft. Budapest Kőér utcai telephelyén működő Híd-Globál Kft. márciusban a Magyar Vasúttörténeti Parkba költözik. Az áttelepítésben az M61 006-os segédkezett.

Egy bejárati jelző, amely hivatalosan nem is létezhetne.

Évek óta ütemes, kínálati menetrend szolgálja az utasok kegyeit a 100a vonalon. Az ablakos vonatoknak már vagy húsz éve elfogyott a konkurenciája, de azért akad még tehervonat Rákosrendező és Köki között.

Ha egy vasútállomást Magyarországon részben vagy egészen bezárnak, megszüntetnek, biztos, hogy csak szeméttárolásra lehet a területét felhasználni? Biztos, hogy hagyni kell megrongálni, ellopni az ott maradt értékeket?

A hatalmas tűzben a Rákosrendezőn tárolt múzeumi kocsik is elpusztultak – bő húsz évvel ezelőtt.

Vagy talán négy is lesz? Az első stokkot – három kocsi kivételével – visszavitték Németországba, hogy két nappal később újra megérkezzen.

Március végén, április elején sűrűn mozgott a Körvasúton és környékén a Csoki (csomóponti kiszolgáló) bőven, zúzottkő-szállítók, mérleghitelesítő kocsik várták a visszaszállítást tárolóhelyükre.

Se szeri, se száma a száraz idő miatt kigyulladt tüzeknek az országban. Március 28-án Rákosrendezőnél is égett a gaz, szerencsére nagyobb gondot nem okozott.