Zuglói dilemmák

Zöldi Péter   ·   2013.12.31. 12:00
00

Itt van mindjárt az első hallásra örömteli hír: a Nyugati pályaudvari vasúti vonalcsoport és a Hungária-körúti 1-es villamos közötti átszállások megkönnyítésére új vasúti megálló épül Lőportárdűlő néven a Városliget sarkánál. A tervezett beruházásról bővebben egy régebbi cikkünkben lehetett olvasni. A hír elsősorban a váci vonalcsoport utasainak helyzetét javítja, a ceglédi vonal részben párhuzamos a Hungária-gyűrűvel, így például Zugló megállóhelyen a kapcsolat már eddig is adva volt.

Evidens, hogy az új megállóhely megnyitásától kezdve a vonatok rákosrendezői megállására már nincsen szükség, a tisztán vasútüzemi szempontok alapján létrejött és évtizedeken át az elsősorban a vasutas dolgozók munkábajárását megkönnyítő állomás története tehát itt végetér. Ha „vonalhúzogatás” szintjén nézzük a folyamatot, egyértelmű, hogy a város legkülső teljes gyűrűirányú útja, az azon futó villamosvonal és a sugárirányban haladó vasútvonal metszéspontja fontos átszállópont lehet. A város közlekedési hálózatában ez a kapcsolati hiány a legnyilvánvalóbbak egyike, ráadásul viszonylag kis beruházással megszüntethető, a különszintű keresztezés már régóta adva van. A villamoshálózat egyik gerincvonalát jelentő 1-es villamos közvetlen és gyors elérése a vasút irányából olyan vonzerő lehet, amely a Nyugati pályaudvar „előterében” – a mai helyzettel ellentétben –  már alaposan megcsapolhatja a váci vonalcsoport forgalmát. A vonalcsoportnak így a Nyugati pályaudvar mellett a Lőportárdűlő-megálló is kiemelt hálózati kapcsolódási pontja lehet (messzire mutat, de a Lőportárdűlő és a következő kapcsolati pont, Rákospalota-Újpest közötti távolság szintén kritikusan nagy, és jól mutatja a vasút városon belüli elszigetelt helyzetét).

Ha azonban elvonatkoztatunk az elvont vonalaktól, és a város valós, „életszagú” működésére összpontosítunk, már sokkal árnyaltabb lehet a kép. Azt látjuk, hogy a Hungária-gyűrű, egy rövid – a Váci út és a Lehel út közötti – szakasz kivételével a város vákuumterületein fut végig, a kerületi, kisebb helyi központokat elkerüli. Ez nem a véletlen műve, hanem szoros összefüggésben van az egykori „Kültelki körút” kialakulásának történetével. Az útvonalat az akkor már elkészült Kis- és Nagykörút kiépítésének és működésének tanulságai alapján jelölték ki egy akkor még teljesen beépítetlen területen, elsősorban közlekedési és nem területfeltárási céllal. Hogy mennyire jó érzékkel tették ezt, mutatják a mai forgalmi igények, amelyeknek az útvonal – kisebb döccenésektől eltekintve – még mindig eleget tesz.

Ennek azonban ára is van, az északi, angyalföldi szakasz kivételével az útvonal rendre elkerüli a gyalogosforgalmat vonzó helyeket és dél felé egyre inkább egy gyorsforgalmi út menti urbánus tájra hajaz a környezete. A Kerepesi és Üllői úti csomópontok árnyékában kialakult sportkomplexumok használata időszakos, állandó forgalomgeneráló létesítménynek nem nevezhetők. Furcsa kettősség van jelen a Hungária-gyűrűn: egyfelől vonalvezetése, kiépítési paraméterei, különszintű csomópontjai egyértelműsítik forgalmicsatorna-jellegét, másfelől a városszövetbe való beágyazottsága, villamosvonala azt a benyomást keltik, hogy itt egy városi utcáról, igazi közterületről van szó.

A Hungária-gyűrű rendre elkerüli a központi helyeket, a külső villamosgyűrű pedig jelentős központokat, vagy fejlődési potenciállal rendelkező helyeket érint<br>(a szerző grafikája)

Európa olyan városaiban, ahol a fejlesztési elképzeléseket konzekvensebben hajtják végre, a Hungária-gyűrű olyan paraméterekkel épült volna ki, mint mondjuk a berlini Stadtautobahn. Városi autópálya itt nem épült és villamos is csak azért került oda, mert a képletekben gondolkodó budapesti közlekedéstervezés a sugárirányú metróvonalak kiegészítőjeként a gyűrűirányú villamosvonalakat találta alkalmasnak, emellett az Árpád-hídi meglévő villamosvonalat a Váci úti vonal megszűnte után nem akarta feladni. A villamos és az útvonal jellege közötti ellentmondás már akkor is látható volt, ezért találták meg hozzá a „gyorsvillamos”-titulust, amelyről senki sem tudta, hogy mit takar, ennek megfelelően a vonal normál villamosparaméterekkel épült ki és üzemel máig (bár egy ideig volt szó emelt útpályáról és nagyvasúti paraméterekkel épülő villamosjárművekről). Elkerüli Angyalföld közigazgatási központját, elkerüli a zuglói városközpontot, feltárja a Városliget és a belső Körvasút közötti senkiföldjét, hosszan robog laktanyák és babakocsi-outletek között, elkerüli Kőbánya-központot és végül megérkezik a közismerten minden ízében elszúrt Millenniumi városközpont bömbölő közúti csomópontjába.

A Hungária-gyűrű eredetileg tervezett, meg nem valósult jellemző keresztmeszete<br>(forrás: a szerző gyűjteménye)

A nyilvánossá vált vasútfejlesztési terv a váci vonalcsoport új megállóját erőnek erejével akarja ehhez a villamosvonalhoz kötni.

Mi lehetett volna e vonal alternatívája? Bizony, az alternatív vonal éppen ott futna, ahol a jelenlegi tervek szerint megszűnik a vasúti kapcsolat: Rákosrendezőnél. A legutóbbi időben felreppent hírek szerint megindult a 3-as villamos új angyalföldi szakaszának nyomvonaltervezése. Az új vonal a Váci út térségében csatlakozik az 1-eshez, majd Angyalföld és Zugló központját érintve halad végig a jelenlegi 3-as nyomvonalán, dél felé. Végig a város sűrűjében, a néhol még hiányos, foghíjas, de legjobb kisvárosi hagyományok szerint beépülő, átalakuló Nagy Lajos király útján. Ebben a környezetben a villamos otthon van és aktívan szolgálja az útvonal városias átalakulását – éppen úgy, ahogy a Hungária-gyűrűn ezt nem tudja megtenni.

A Nagy Lajos király útjának beépítése és közlekedési szerepe tökéletes összhangban van<br>(forrás: www.panoramio.com)

Kétségtelen, hogy rövidlátó szemlélettel az M3-as autópálya és a Nagy Lajos király útja csomópontját úgy alakították ki, mintha attól nyugatra megszűnt volna a világ, az új villamosvonal azonban hozhat annyi lendületet a térségbe, amelynek nyomán ez a csomópont teljesen átértékelődhet, átépülhet, és megnyílhat az út Rákosrendező és azon túl Angyalföld felé. Adott esetben a vasutat nem felül-, hanem aluljáróval keresztezve.

Az 1-es és 3-as villamosvonal területfeltáró hatásainak összehasonlítása Angyalföld és Zugló térségében. A kékkel jelölt területek a jelentős fejlesztési lehetőségeket és a központok rendszerét jelölik<br>(a szerző grafikája)

Kérdés tehát, hogy melyik vonal szolgálja jobban a városszerkezeti integrációt: a kvázi gyorsforgalmi paraméterekkel megépült Hungária-gyűrűn „jobb híján” végigfutó villamosvonal, vagy az azon kívül, a meglévő szerkezetbe már beleszervült, kerületközpontokat felfűző 3-as villamos. A váci vonalcsoport megállójának helyét a térségben célszerű lenne e szempontok alapján keresni, ahelyett, hogy egy lassan negyven éves kényszerpályán teszünk előre bizonytalan lépéseket.

* * *

Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek