A leendő hollandiai Gelderland terminálnál nem épül ki felsővezeték-hálózat, környezetvédelmi okok miatt viszont dízelmozdonyok sem pöföghetnek. A megoldás: a vonatok lendületből érkeznek majd.
A litván nemzeti vasút árufuvarozási ága százmillió euróért szerezne be saját vontatójárműveket.
A 33,5 kilométer hosszú egyvágányú vasútvonalat a cseh Eltra vállalat villamosítja 214 millió euróért.
Államközi megállapodás született a Bécset Prágával összekötő vasútvonal fejlesztéséről és a forgalom fellendítéséről.
A 3825 kilométernyi széles nyomközű vasútvonal korszerűsítése az Indian Railways (IR) teljes vasúthálózatát érintő nemzeti villamosítási program részeként valósult meg.
Az akadályok hatékony felszámolása érdekében tisztában kell lenni azok eredetével: nem a nyomtávok közötti eltérés az egyetlen gátló tényező, számos egyéb is létezik.
A vegyipari óriás BASF és a legnagyobb belga intermodális terminál Combinant az Infrabel támogatásával akarja megkönnyíteni az Antwerpen–Bruges kikötőben található telephelyeik vasúti elérését.
A Perzsa-öböltől Törökországig vezető pályának köszönhetően Irak is tranzitországgá válhatna, kapcsolatot teremtve Európával is.
Életbe lépett a MÁV–Volán-csoport új menetrendje. A fejlesztések a vasútvonalak mintegy harmadát érintik. Ezúttal a Dunától keletre fekvő vasútvonalakat vesézzük ki.
A rövidke, 12,1 kilométeres Klagenfurt–Weizelsdorf vonal korszerűsítése tizennyolc hónap alatt készült el.
Jelenleg a vasúthálózat 61 százaléka villamosított, a cél, hogy ez 2030-ra 75 százalékra nőjön. 2019 óta viszont alig épült ki újabb szakaszokon felsővezeték.
A 452 kilométer hosszú Buhara–Khíva vonalon 2026 júniusára épülhet ki a felsővezeték, kétszázötvennel használható pályával együtt.
Hamarosan készre jelenthetik a Szeged–Szabadka vasútvonal szerbiai részének teljes felújítását.
A projektszervező RB Rail kiírta a közbeszerzést a Lengyelországot Litvánián és Lettországon át Észtországgal összekötő nagysebességű vasútvonal villamosítási rendszereire.
Az orosz–ukrán háború okán ismét a közbeszéd tárgyává vált az európai energiapolitika. A német közlekedési szövetségek szerint a vasút csökkenthetné Európa függőségét a kőolajbeszállítóktól és a fosszilis tüzelőanyagoktól.
