Dunakeszi: akar-e repüzemet az új üzemeltető?
Folytatjuk összeállításunkat a Dunakeszi repülőtér körüli történésekről. A Legfelsőbb Bíróság ítélete jogerősen érvényesnek mondta ki azt a használati szerződést, amelyet az Opitz Nándor repülőklub Dunakeszi önkormányzatával kötött 2004-ben, és amelyet az önkormányzat jelenlegi vezetése néhány éve egyoldalúan felmondott. Ez gyakorlatilag annyit jelentene, mint ahogy erről az Opitz-klub vezetője beszélt, hogy a sportrepülőtérről a sportrepülőket a használati szerződés alapján 2018-ig nem lehet eltávolítani. Szinte csak órákkal ezután következett a meglepetés: Dunakeszi önkormányzata úgy döntött, hogy a repülőtér üzemeltetési szerződését, amelyet a Malév Repülőklubbal kötött, nem hosszabbítja meg, a feladat további ellátásával a Dunakeszi Közüzemi Nonprofit Kft-t bízza meg. Az iho/repülés Benedek Jánost, a Malév Repülőklub vezetőjét kérdezte az önkormányzati döntés lehetséges hátteréről.
– Az önkormányzat nyilvánosan is megfogalmazta a kifogásait a Malév Repülőklubbal, mint üzemeltetővel szemben. Az első így hangzott: „a használatért fizetendő repülőtér-használati díjak töredékét szedte csak be, és azt is csak önkormányzat felszólítására utalta át a vagyonkezelőnek.”
– Ez nem így van, hiszen a repülőtér-használati díjak nagy részét nem is mi szedtük be, hanem az önkormányzat. Másrészt amit mi szedünk be, annak az átutalása azért nem történt meg, mert nem tudtuk, hogy hova kell utalni, mert számlaszámot nem adtak meg, és eltartott egy ideig, amíg mi kerestük meg a vagyonkezelőt, mondják már meg, hova utaljuk azt a pénzt, amit utána természetesen át is utaltunk. Szó nincs arról sem, hogy a díjak töredékét szedtük be: azért nem szedtük be – az ő meglátásuk szerint – teljes mértékben, mert volt néhány olyan repülőgép egy zivataros időszakban, amelyik kényszerleszállt Dunakeszin, mert a fogadó reptéren zivatar volt. Ezektől a gépektől valóban nem szedtünk be leszállási illetéket.
– Ami azt hiszem repülőszemmel nézve teljesen természetes…
– Meglátásunk szerint igen, mert kényszerhelyzet volt: a válaszunkhoz csatoltuk a meteorológiai jelentéseket azokról a napokról, és ezután úgy gondoltuk, az önkormányzat elfogadta ezt az indoklást. Sajnos a képviselő-testület elé terjesztett anyagban a mi válaszaink a felvetésekre nem jelentek meg.
– A második kifogás: „több alkalommal érkezett a magánhasználók részéről írásban és telefonon panasz, hogy nem vagy csak nehézkesen tudtak a hangárban hozzájutni repülőikhez.”
– Ez a kérdés világosan le van szabályozva a repülőtérrendben és az önkormányzattal kötött üzemeltetési szerződésben is: mi úgy vállaltuk a repülőgépek mozgatásának biztosítását, hogy ha a tulajdonos ezt előző nap jelzi nekünk. Nem tudok olyan esetről, hogy az előző napi jelzés ellenére probléma merült volna fel a gépek átvétele dolgában.
– Harmadik pont: az üzemeltető „illetéktelen személyek részére adott ki repülőtér-használati engedélyt”.
– Ez sem igaz így, hogy illetéktelen személyek részére: úgy igaz, hogy az üzemben tartási szerződés értelmében nekünk előzetes jóváhagyást kell kérni az önkormányzattól a repülőtér-használati engedély kiadásáról. Viszont voltak olyan esetek, amikor az önkormányzat nem tudott nekünk választ adni, adminisztratív okok miatt, mert zárva voltak, szabadságon voltak a nyári időszakban, egyebek: ilyenkor valóban előfordult, hogy kiadtunk engedélyeket, de ezeket az önkormányzat utólag jóváhagyta. Olyan nem történt, hogy olyannak adtunk volna ki engedélyt, akinek az önkormányzat nem adott volna.
– Következő pont: „Egyszer sem értesítette az önkormányzatot arról, hogy a repülőtérrendet több alkalommal megsértették.” Ki sértette meg, és hogyan?
– Pontosan ezt szeretném én is tudni. Nincs információnk ilyen esetről, tehát hogy a repülőtérrendet dokumentáltan megsértették volna.
– A repülőtérrendet a hatóság fogadta el, tehát ha megsértik, akkor az hatósági eljárást vonna maga után, ha jól értem…
– Így van. Hogyha a repülőtérrendet valaki megsértette, és ezt valahol dokumentálták, arról nekünk tudnunk kellene.
– Végül: az üzemeltető „a szerződésben rögzített kötelező adatszolgáltatást nem teljesítette”.
– Ez nem igaz. Minden hónapban elküldtük a jelentésünket a repülőtér használatáról, még többet is, mint amit a szerződésben meghatároztak, hiszen azt is vállaltuk, hogy a vagyonkezelőnek az általuk kért formátumban küldjük el az anyagokat, ezt megtettük minden hónapban. Itt valószínűleg arra gondolt az, aki ezt az anyagot megfogalmazta, hogy voltak olyan esetek, amikor egyszerűen az utólag visszahallgatott rádiólevelezés jegyzőkönyve alapján nem sikerült azonosítani a rádión bejelentkezőt. Van egy berendezésünk, ami felveszi a rádióforgalmazást, ezt hallgatjuk vissza, és ennek alapján adjuk meg a repülőtér-használatra vonatkozó jelentéseket. És előfordult, hogy nem tudtuk kibogarászni a bejelentkező repülőgép lajstromjelét, de ez az összes eset maximum 2-3 százaléka, és az esetek többségében az a repülőgép, amit nem tudtunk utólag azonosítani, le sem szállt, csak bejelentkezett és átrepült a légtéren: elvileg nem is szállhatna le, ha előzetesen nem kapott rá engedélyt, ide csak a tulajdonos és az üzembentartó előzetes hozzájárulásával szállhat le bárki is. Csak hát Magyarországon sok pilóta sajnálatos módon ezt a szabályt nem tartja be.
– Mi most a helyzet? Az önkormányzat közleményében benne van, hogy ideiglenesen továbbra is a Malév Repülőklub kellene, hogy üzemeltesse a repülőteret, egyébként pedig a feladat további ellátásával a Dunakeszi Közüzemi Nonprofit Kft.-t bízza meg a város. Ahhoz, hogy valaki üzemeltessen egy repülőteret, nem kell értenie a repüléshez?
– Természetesen kell. A folyamat úgy zajlik, hogy megkérik a légügyi hatóságtól az üzemben tartási engedélyt, és ennek az eljárásnak a folyamán tisztázzák, hogy milyen személyzettel rendelkezik az üzemeltető: a légügyi hatóság pedig megítéli, hogy az illető szervezet alkalmas-e az üzemben tartására. Nyilvánvaló, hogy első pillantásra egy közüzemi kft. erre nem lesz alkalmas, de bizonyos felkészülési idővel, meg a légügyi hatóság által megadott instrukciók alapján, ez a felkészülés végrehajtható.
– Kell-e hogy alkalmazzon a repülőtér üzemeltetéséhez az önkormányzat szakszemélyzetet? Nem beszélve azokról, akik azokat az adminisztrációs feladatokat végik, amelyeket most a jelenlegi üzemeltetőnek, a Malév Klubnak kell elvégeznie.
– A feladatok, amelyeket a Malév Repülőklub, mint üzemben tartó ellát, nagyon sokrétűek. Természetesen kell hozzá jogosított szakszemélyzet, mert kell legalább egy olyan ember, aki képes a repülőtérre vonatkozó légügyi szabályozást követni és annak megfelelően tevékenykedni. Ehhez minimum valamilyen, ezen a területen szerzett jártasság szükséges.
A másik nagyon fontos terület a hangárok üzemeltetése, a repülőgépek mozgatása szempontjából, hiszen az sem egyszerű dolog, amikor össze vannak fűzve a gépek a hangárban és onnan ki kell szabadítani egyet vagy be kell rakni kettőt. És van egy csomó olyan dolog, amelyet meg tud oldani a közüzemi cég, ilyen a repülőtér elektromos és vízhálózatának a működtetése. De még egyszer mondom, hogy ezt a légügyi hatóság fogja megvizsgálni, és nyilvánvaló, hogy az ezen a területen végzett tevékenységhez köti egy ilyen engedély kiadását.
– Ez talán csak az én pesszimizmusom, de nem lehet szó arról, hogy miután kiderült a Legfelsőbb Bíróság ítélete nyomán, hogy elméletileg 2018-ig a repülőtér nem zárható be, nem használható fel más célra, ezek után azzal, hogy egy – úgy tűnik – alkalmatlan szervezetre próbálja rábízni a város az üzemeltetést, azt garantálja, hogy a repülőteret mégse lehessen használni, mert a hatóság nem fog engedélyt adni rá?
– Az engedélyeztetési eljárás több hónapig el fog tartani, minimum három négy hónap, amíg egyáltalán szó lehet arról, hogy megkaphatják ezt az engedélyt, és ehhez olyan szakszemélyzetet kell alkalmazni, akiket a hatóság elfogad. De közben az önkormányzat azt javasolja, hogy ideiglenesen megbízza a Malév Repülőklubot az üzemben tartás folytatására, addig, amíg a Kht. meg nem szerzi a jogosításokat.
– És a Malév Repülőklub vállalja ezt az ideiglenes üzemeltetést?
– Egyelőre nem döntöttük a kérdésben.
– Hogyan látja most a repülőtér jövőjét? Mennyire válik kiszolgáltatottabbá a repülőtér és a repülőklub, ha az üzemeltetői jog átkerül a városi önkormányzat cégéhez?
– Attól függ, milyen lesz az üzemben tartó cégnek a koncepciója, mennyiben szeretné tényleg segíteni a repülés folytatását, vagy mennyiben nem. A Malév Repülőklub helyzetét ez nagyon súlyos módon nem változtatja meg. Ha kötünk a gépeinket illetően bérleti szerződést, meg a legszükségesebb területekre használati szerződést, mint például a klubház, akkor a mi kalkulációnk szerint nagyságrendileg körülbelül ugyanakkora összeget fogunk fizetni, mint amit jelenleg fordítunk a repülőtér üzemben tartására.
Természetesen az üzemben tartó cég szabad kezet kap, ez azt jelenti, hogy például szabályozhatja a repülőtérnek az üzemben tartási idejét. Tetszőleges módon korlátozhatja, és ugye jelenleg is van egy nagyon súlyos korlátozás, ami elsősorban a Malév Klubot érinti, ez a hétvégi öt motoros felszállás korlátja, ami példa arra, hogy még a legjobb együttműködési körülmények között is igen súlyos korlátozásokkal tud előjönni az önkormányzat. Nekem az az érzésem, hogy ezek a korlátozások fokozódni fognak, ha az önkormányzat saját cége fogja üzemben tartani a repülőteret.
– Most megint pesszimistán fogalmazva: teremthet egy új üzemeltető a város részéről olyan feltételeket, hogy a repülőklubok úgy érezzék, egyszerűen jobb, ha kiköltöznek Dunakesziről? Jól értem?
– Jól. Van ilyen érzésünk nekünk is. Az a bizonyos határidő 2018 februárjában jár le, ameddig a repülőteret repülőtérként kell, hogy üzemeltesse az önkormányzat, vagyis gyakorlatilag három szezon van hátra. Tehát nagyon rövid ez az idő, nem igazán látom, miért kellene az önkormányzatnak még ezt a három évet is megfaragni. De elképzelhető, hogy ez a szándékuk.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
