Európai reptérforgalom: növekedés csak unión kívül!
Az európai repülőterek szervezete, az ACI Europe ismét nyilvánosságra hozta a kontinens légikikötőinek harmadik negyedévi forgalmi adatait, a kép továbbra sem túl lelkesítő. Az európai hitelválság „eredményeként” a forgalom emelkedése a júliusi–szeptemberi időszakban a 2011-es hasonló időszakhoz képest csak 1,8 százalékos volt, ami meglehetősen durván alulmarad a forgalomnövekedés világátlagához képest. A gazdasági helyzet legérzékenyebb indikátora, a légi teherszállítás pedig továbbra is csökkent, a periódusban 1,3 százalékkal, és ugyanilyen arányban csökkent a repülőtéri mozgások száma, nyilván összhangban a légitársaságok kapacitáscsökkentési intencióival.
Olivier Jankovec, az ACI Europe vezérigazgatója kiemelte, hogy ha csak az uniós repülőtereket nézzük, a helyzet még rosszabb, ugyanis az EU légikikötőiben a nyári csúcsforgalom idején is gyakorlatilag stagnált, vagyis mindössze egytizedével nőtt az utasforgalom. Az unió különféle országai között hatalmasak a különbségek, ha például Észtország és Litvánia duplájára nőtt számait Görögország két számjegyű visszaeséséhez hasonlítjuk. 12 országban mutatkozik negatív trend, köztük 10 uniós tagállam – figyelmeztetett az ACI Europa vezetője. A kontinensen a legrobusztusabb fejlődést az EU-n kívüli repterek produkálták Oroszországban, Törökországban, Moldovában és Izlandon.
A jelentés szokás szerint forgalmuk nagysága szerint sorolja négy kategóriába az európai reptereket. Az évi 25 millió utast, illetve annál is többet számláló repülőterek közül Isztambul csaknem húsz, egészen pontosan 19,7 százalékos növekedéssel vezeti a bővülési toplistát, őt követi Moszkva Domogyedovo 8,4 százalékkal, majd egy másik török reptér következik, Antalya 5,7 százalékkal, Barcelona a negyedik 4,8 és Gatwick az ötödik 2,4 százalékos növekedéssel. Isztambullal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy ennek a reptérnek a dinamikája nagyon is érthetővé teszi a török kormány és a Turkish Airlines közös elhatározását egy hatalmas új isztambuli légikikötő építésére. A gatwicki relatíve jó eredmény, legalábbis a többi londoni reptérhez képest, feltehetően erősen igazolja majd azt az elképzelést, hogy a délkelet-angliai reptérkapacitás hiányára az első használható megoldás a gatwicki új pálya építése lenne.
A 10 és 25 millió közti éves forgalom kategóriájában egy másik moszkvai reptér, Seremetyevo 17,6, és egy másik isztambuli reptér, a Sabiha Gökçen áll 8,2 százalékkal, majd következik Berlin-Tegel 8,1, Nizza 7,4 és Dublin 6,6 százalékos forgalomnövekedéssel.
Az öt- és tízmillió utas közti évi forgalom kategóriájában az első Bukarest Otopeni 44,7 százalékkal, a második Szentpétervár 16,5, a harmadik Marseille 16,2 százalék plusszal. Majd megint török repterek következnek a listán: Izmir 13,5 és Ankara 12,8 százalékkal. Otopeni hatalmas ugrása annak köszönhető, hogy tavaly óta ide irányították át az eddig Baneasán zajló low-cost forgalmat.
Végül az ötmillió alatti repterek fejlődési listáját Arad vezeti (itt idén indult csak be a menetrend szerinti forgalom, főképp egy fapados társaság megjelenése révén), majd a franciaországi Vatry 96,8, Ohrid (Macedónia második polgári reptere, török fejlesztésben és kezelésben) 55,4, Zadar 45,3 és a ciprusi Paphos 37,8 százalékkal szerepel: a magyarázat az, hogy az ennyire kis forgalmú repterek esetében néhány új járat is már különlegesen nagy növekedést jelent.
Végül egy nem túl biztató nemzeti lista, amelyben sajnos mi is ott vagyunk, bár akadnak itt légiforgalmi nagyhatalmak is. Azon országok, amelyeknek csökkent a légiforgalma az elmúlt periódusban: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Csehország, Finnország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Litvánia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország és az Egyesült Királyság. Ezek közül talán a legutóbbi a legnagyobb meglepetés, bár tudjuk, hogy az olimpia összesítve nem hozott olyan plusz forgalmat, mint amit vártak, sőt, amitől tartottak is sokan a szigetországban.