Fuvarozók egyesülete: jól jár az állam a közúti szállítás fejlődésével

A kijelentés Vereczkey Zoltántól, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete elnökétől származik a szakmai szervezet konferenciáján mondta, Budapesten. Ezen a rendezvényen Becsey Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, az ágazat a 2004-es uniós csatlakozás után a közösség belső piacán fenntartotta versenyképességét. Az unión belül az éves szállításból 4,4 százalékos arányban részesül, s ezzel a hetedik helyet foglalja el – közölte. Berczik Ábel, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára hozzátette, az ágazat cégei évi 61 milliárd forintot fizetnek be a központi költségvetésbe, ehhez járul még az évi 150 milliárd forintos útdíj. A különféle kedvezmények és visszatérítések miatt a cégeknél évi 30 milliárd forint marad – ismertette az adatokat.

Magyarországon 11 ezer 842 áruszállító cég van, járműveik száma 62 ezer. Az 1507 autóbuszos szállító cég 14 ezer 806 járművel rendelkezik.

– A cégek száma évről évre csökken, így koncentrálódik a piac – mondta Vereczkey Zoltán. Hozzátette: a 2008-as válság óta csak a belföldi szállítás csökkent, de a teljesítményt mérő árutonna-kilométer – a külföldi szállítás miatt – nőtt. Az elnök kifogásolta: bár az útdíjat fele-fele arányban fizetik a belföldi és a külföldi fuvarozók, az idén szeptember végéig kiszabott bírságból 11 milliárd forint jutott a magyar cégekre, míg a külföldiekre csak 1,6 milliárd forint. Kifogásolta, hogy nincs elég gépjárművezető, és hogy sokba – 1 millió forintba – kerül a kiképzésük, amely jelentős teher a cégeknek.

Végül azt vetette fel, hogy a jövő évi költségvetésben az ideinél 40 milliárd forinttal több útdíj-bevétel szerepel. Ezt miképpen akarja beszedni az állam – tette fel a kérdést, amelyhez az előadások utáni vitában a cégek képviselői is csatlakoztak.

Becsey Zsolt az útdíj emelésére azt válaszolta, hogy még nem tudni, mekkora lesz, mert nem született döntés róla. Kifejtette, a kormány a 2020-ig tartó következő uniós költségvetési időszakban megvalósítandó közúti fejlesztéseket az unió elé terjesztette. A közúti fejlesztések támogatása legfeljebb 85 százalék lehet, és a projektek jóval szerényebbek lesznek, mint az előző időszakban. A támogatások háromnegyede ugyanis a vasúti és vízi fejlesztésekre jut. A vasútnál a fő tranzit- és az elővárosi vonalak fejlesztése a cél.

Berczik Ábel a járművezetők képzéséről elmondta, hogy költsége levonható a szakképzési hozzájárulásból, annak 16,5 százalékáig. Emellett az EU 1 milliárd forintot adott a tavaly zárult költségvetési időszakban képzésre. A helyettes államtitkár beszélt a jövő januártól működő – 8,5 milliárd forintos beruházással létrehozandó – elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszerről is. Az e-útdíj infrastruktúrájára épülő rendszer az áfa-csalások visszaszorítását célozza.

A vitában elhangzott, hogy azért hiányoznak itthon a sofőrök, mivel sokan külföldön dolgoznak. A fiatalok pedig azért nem vállalják a képzést, majd pedig a járművezetést, mivel akár 2–3 havi fizetésükre is rúghat egy – akár kicsinek számító – vétség büntetése. Az átlagkeresetük tavaly havi bruttó 236 ezer forint volt, míg egy bírság 400–600 ezer forint is lehet.

A vitában több felszólaló nehezményezte: a kormány több esetben is úgy döntött a fuvarozókról, hogy előtte nem kérdezte meg az érdekképviseletüket.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről,ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!