Ha nincs Kecskemét, menjünk Szliácsra!

Hazánkban 2013 óta nem rendeztek nagy nemzetközi repülőnapot Kecskeméten, Orosz Zoltán altábornagy nyilatkozata szerint 2020-ig nem is tervezik. Igaz viszont, hogy néhány nagyobb magyarországi gyakorlaton és a kiképzési repülések során sem zavarják el sem Kecskeméten, sem Pápán vagy Szolnokon a kerítés mellett nézelődő spottereket, ha betartják a rendszabályokat, tehát nem veszélyeztetik a légiközlekedés biztonságát. A katonai repülés szerelmesei közül azonban, aki igazi repülőbemutatókat akar látni, az külföldi rendezvények látogatására kényszerül.

A legközelebbi repülőnap helyszíne már évek óta a Felvidéken található Szliács, amely a Szlovák Légierő MiG-29BSz/UBSz frontvadászainak és L-39CM gyakorló repülőgépeinek otthona. Északi szomszédunk minden évben megrendezi a régebben SIAD-nak, az elmúlt évtizedben pedig SIAF-nak, vagyis Szlovák Nemzetközti Légi Fesztiválnak nevezett repülőnapját. A mérete nem kecskeméti, de itt is rengeteg repülőgéptípust láthatunk mind kiállítva, mind a levegőben.

Hazánkat katonai vonalon a 44-es oldalszámú JAS-39 Gripen Delta képviselte a statikus kiállításon, a gép a SAAB hangár előtt volt megtekinthető. A cseh Gripen dinamikus bemutatót repült, a svédek pedig a hangárral és a reklámmal foglalkoztak. Hazánk vasmadara mellett az áhított és tervbe vett, IRIS-T képalkotó fejjel rendelkező közelharcrakéta makettje volt kiállítva, de még a beszerzésének gondolatával sem foglalkozott 2010 óta a Honvédelmi Minisztérium.

A német rakétán kívül egy svéd AIM-130C és egy AIM-9 Sidewinder makettet is láthattak a látogatók. A hangárban Gripen szimulátorok, és az RBS-70 MANPADS (rövid hatótávolságú csapatlégvédelmi rakéta) szimulátorain próbálhatták ki magukat a különböző helyzetekben az érdeklődők. A statikus kiállításon nemcsak a „vasmadarak” – avianoi F-16-sok a Buzzards századtól, német Eurofighter, és Tornado, spanyol F-18A+, cseh ALCA vagy a holland C-130H – képviselték magukat, de különböző szárazföldi katonai járműveket is megtalálhattunk. IT-rész is volt a szokásos Xbox hangárnak köszönhetően.

Északi szomszédunk három MiG-29-ese és két L-39 felszállása után az első szólóbemutatót a sógorok Eurofightere repülte, amelyet az belgák Augusta A-109 követett, sok infracsapda-használattal. A bemutató végén ünnepélyesen „meghajolt”, majd átadta a felszállópálya feletti teret a hivatalos megnyitónak, amely során ejtőernyősök vonultatták a résztvevő országok zászlaját, majd előkerült a NATO, illetve az Európai Unió lobogója is. A megnyitó után a horvát Vihar Szárnyai PC-9M-kötelék uralta a légteret, majd Jakovlev II. világháborúban nagy számban gyártott harci repülőgépe, a Jak-3 emelkedett a levegőbe.

A délutáni program első modern harci „vasmadara” a Solo Türk F-16-osa volt. A pilóta Erhan Günar nagy túlélő, mivel az Erdogan ellen lázadó egyik repülőszázad tagja volt, de a cselekményekben nem vett részt. A századot a katonai puccs leverése után feloszlatták és sok hajózó és műszaki került ki a hadseregből, többeket bebörtönöztek. Günart a 141. századba helyezték át, majd egy évig nem szerepelhetett külföldön, de most ismét megcsodálhattuk remek repülését.

A „repülő janicsár” után a PTERODAKTYL FLIGHT névre hallgató program során egy kisebb I. világháborús összecsapást tekinthettünk meg. Egy német támaszpontot támadtak meg a szövetséges gépek. Természetesen a fekete keresztes oldalról sem maradt ez válasz nélkül, Anthony Fokker Dr1. háromfedelűjéből kettő is a levegőbe emelkedett. Légvédelmi ütegek, géppisztolyropogás, klasszikus dogfight, és robbanások: méltó módon idézte meg ez a kis műsor az első világégés harcait.

A szlovákok a SIAF-on búcsúztatták Tu-154M kormánygépüket. Helyüket Fokker-100 és Aibus-319 jetek vették át. A búcsúrepülésen látványosan borított ki a pálya felett áthúzó Tupoljev mellől az Airbus, megadva a tiszteletet a veterán VIP szállító repülőgépnek.

Az Egyesült Arab Emirátusok Al Fursan bemutatócsapata a moszkvai vendégszereplés után emelkedett a levegőbe hét MB-339 repülőgépével. A repülésük nem véletlenül emlékeztetett a Frecce demójára, mert az olaszok képezték ki a hajózóikat. A demó végén eltávolodtak a repülőtértől, és egy kis idő elteltével Veres Zoltánnal (a szlovákok Zoli Veresként konferálták be) az élen érkeztek vissza kötelékben. Az Al Fursan a közös repüléssel búcsúzott a nézőktől, és átadta a légteret a piros-fehér-zöld festésű, MXS típusú gépnek. Veres Zoltán rendszeres vendége a rendezvénynek, és a délután folyamán is emlegették a hangosbemondókban, amikor a szlovák Extra 300-as volt a levegőben, hogy ezzel a típussal is repült Zoli. Hazánk Zolija szokásos fűkaszálását, bokrok között bujkálását és a magasban számtalan orsóját nézve, csak arra gondolhatunk, reméljük, lesz magyar motoros műrepülés Zoli és Besenyő visszavonulása után is.

Az Amerikai Légierő B-1b hadászati bombázója kétszer húzott át a beton felett, sajnos szinte fotózhatatlan fényviszonyok között, majd a Szlovák Légierő MIG-29-ese birtokolta a légteret. Késő délután a csehek Alien festésű Mi-35 helikoptere rajzolt csíkokat az égre, a páncéltörő rakéták helyére felszerelt piros füstölőjével. A program vége felé következett egy újabb második világháborús oldtimer, az angol Supermarine Spitfire, amely néhány kört repült a késő délutáni nap fényében. A méltóságteljes repülést, hangos dübörgéssel a csehek JAS-39 Gripenje követte. A program levezetéseként egy könnyed égibalett következett a Očovskí Bačovianak köszönhetően. A Pásztorok minden repülőnap fénypontjai Blanik vitorlázó repülőgépeikkel. A repülőnapot a Spanyol Légierő EF-18A+ bemutatója zárta. A körülbelül tíz perces repülés végén a lemenő nap fényében lassan elgurult a nézőktől elzárt területre, egyúttal ezzel zárva a 2017-es SIAF programját.

A földön bemutatkozott a Szlovák Légierő új szerzeménye az Egyesült Államoktól beszerzett UH-60M Blackhawk helikopter, majd este repült is volna hazai bázisára, de a fránya technika közbeszólt, kétszer is „resetelték” és újraindították a forgószárnyast, amelyet végül vontató húzott el.

A programok végeztével kifele haladó nézők közelebbről is megnézhették a kiállított gépeket, vagy az egyik kapu felé haladva a hollandok által a C130H-nál tartott spontán partyt is megcsodálhatták. Összességében élvezetes volt ez a légi parádé. Külön öröm volt látni, hogy továbbra is van magyar résztvevő, mind a levegőben, mind a statikus kiállításon. Amíg nincs Kecskeméten repülőnap, addig menjünk el Szliácsra, jó repülőlésekre, haluskyra, bramborákra, sörözni vagy Kofolázni, és nézni az ég fiait és lányait.

* * *