Hogyan reagáltak az amerikai nagyvállalatok Trump vámpolitikájára?

A vámháború eszkalálódásával az egyes ágazatokban működő vállalatok igyekeznek alkalmazkodni a húzd meg, ereszd meg változásokhoz: egyesek lehetőséget látnak bennük, mások a negatív hatásokra készülnek.

Április 2-án – Donald Trump szerint a „felszabadulás napján” – az Egyesült Államok a már korábbról ismerteken kívül a világ szinte összes országára jelentős vámokat vetett ki. A tőkepiaci pánik miatt azonban az elnök visszavonulót fújt, és három hónapra felfüggesztette a kirótt vámokat (kivétel: Kína…). A vállalati reakciók azonban így sem maradtak el, hiszen az új állami kereskedelempolitikák átalakítják az üzleti stratégiákat, befolyásolják a befektetői elvárásokat és felforgatják a globális kapcsolatokat. Íme egy ágazatonkénti bontás arról, hogyan reagálnak a főbb egyesült államokbeli szereplők a vámok és a megtorló kereskedelmi intézkedések nyomán előállt turbulens helyzetre.

Autóipar és közlekedés

Valamelyest változtatott az április elején kialakult vámpiaci helyzeten az a tény, hogy Trump a múlt héten írta alá azt a rendeletet, amely enyhít bizonyos autóipari vámtarifákon: megakadályozza az importált járművekre kivetett vámok átfedését, és az amerikai gyártók támogatása érdekében ideiglenes kedvezményeket kínál az autóalkatrészekre. Az autógyártók némelyike az intézkedésre tekintettel alakította ki vállalati stratégiáját.

1. General Motors. A gyártó aznap, amikor az elnök aláírta a fentebb említett rendeletet, visszavonta 2025-ös pénzügyi előrejelzését, és a vámok miatti várható veszteségek miatt felfüggesztett egy négymilliárd dolláros részvény-visszavásárlást is. A GM a felsővezetés egy március végi belső feljegyzéséből kiderül, hogy a vállalat „az amerikai kormány esetleges vámtarifa bejelentéseire rugalmasan kíván reagálni”.

2. Stellantis. A konszern szintén visszavonta idei pénzügyi előrejelzését, miután a bázishoz képest 14 százalékos első negyedéves bevétel visszaesést jelentett. Az annak idején a a PSA-Citroën és a Fiat-Chrysler csoport összeolvadásával létrejött cégcsoport vezetése az amerikai vámpolitikát övező bizonytalanságokra hivatkozva szünetelteti a termelést a kanadai és mexikói üzemeiben, továbbá ideiglenesen elbocsát kilencszáz munkavállalót Michiganben és Indianában.

3. Ford. A vállalat július 4-ig meghosszabbította az „alkalmazotti árképzést”, azaz az alkalmazotti kedvezményeket átruházták a törzsvásárlókra, hogy enyhítsék a fogyasztók az új vámok miatt dráguló autók felett érzett aggodalmát. Bár a Ford nagyobb részesedése az amerikai autóiparban versenyelőnyt jelenthet, azt a Kék oválnál is elismerték, hogy az importált járművekre és autóalkatrészekre kivetett vámok minden bizonnyal növelni fogják a termelési költségeket, ezáltal a fogyasztói árakat is az év későbbi szakaszában.

4.Tesla. Az amerikai intézkedésekre válaszul adott kanadai vámokra reagálva a Tesla 13–22 százalékkal megemelte egyes modelljeinek árát Kanadában, az emelések 10 ezer kanadai dollártól (7254 USD) 30 ezer kanadai dollárig (21 762 USD) terjednek. Az intézkedés csak az újonnan bevitt járművekre vonatkozik, a készleten lévő autók ára nem változott. A lépésre a kanadai, az amerikai termékekkel szemben érzékelhető fogyasztói bojkott következtében bezuhanó eladások közepette került sor.

Kiskereskedelem, fogyasztási cikkek

5. Walmart. A Walmart bátorította néhány kínai beszállítóját a szállítások újraindítására, ezzel jelezve a kereskedelmi háború esetleges deeszkalációjába vetett bizalmát. A világ egyik legnagyobb kiskereskedelmi cége (és árbevétele alapján a földkerekség legnagyobb vállalata) tehát magára vállalta a többlet vámköltségeket, hogy enyhítse a beszállítók pénzügyi terheit.

6. Procter & Gamble. A vállalat csökkentette éves árbevételi előrejelzését, miután az Egyesült Államokban és Európában a fogyasztói kiadások lassulását észlelte. Az alternatív beszerzési stratégiákat is vizsgáló P & G ezt részben Donald Trump kereskedelmi háborújával táplált gazdasági bizonytalanságnak tulajdonította. Bár a vámok közvetlen költséghatása a vállalatcsoport működésére viszonylag csekély (becslések szerint 100 és 160 millió dollár közötti) volt, a cég elemzői figyelmeztettek, hogy a vámok eredendően inflációs jellegűek, és valószínűleg magasabb árakhoz vezetnek.

7. PepsiCo. A globális kereskedelmi bizonytalanságot és a gyengülő fogyasztói keresletet említve a PepsiCo lefelé módosította az idei évre vonatkozó nyereség-előrejelzését. Egyúttal jelezte, az ellátási lánc költségei a volatilis kereskedelmi közegben valószínűleg tovább emelkednek, miközben az infláció közepette az értékvezérelt fogyasztók továbbra is óvatosan bánnak a kiadásaikkal.

8. Kimberly-Clark. A multinacionális, fogyasztási cikkeket és testápolási termékeket gyártó vállalatnál 300 millió dolláros többletköltségre számítanak az új tarifák miatt. Ennek ellenére nem emelik az árakat, inkább „benyelik” a költségeket, és új, kedvezőbben árképzésű beszerzési források felé fordulnak. A Kimberly-Clark nyeresége, ami tavaly 7,180 milliárd dollár volt, idén várhatóan stagnálni fog.

9. Levi Strauss. Rugalmasság, alkalmazkodás, gyors reagálás – a Levi Straussnál az említett cselekvési formák jegyében szorosan figyelemmel kísérik a változó vámhelyzetet, továbbá összevetik annak lehetséges zavarait a világjárvány idején tapasztalt, részben sikeresen megválaszolt zavarokkal. A Levi’s világméretű, diverzifikált ellátási láncára és erős nemzetközi értékesítési hálózatára támaszkodik, hogy ellensúlyozza a megalapozottan várható, amerikai kockázati tényezőket.

10. Hasbro. A a világ egyik legnagyobb játékgyártó cége arra figyelmeztetett , hogy a kínai importra kivetett folyamatos vámok a vállalatnak idén akár 300 millió dollárjába is kerülhetnek. Ez arra késztette a Hasbrót, hogy felgyorsítsa a már korábban kilátásba helyezett, egymilliárd dolláros költségmegtakarítási tervének megvalósulását, és megvizsgálja a termékelőállítás olyan országokba történő áthelyezésének lehetőségét, mint Törökország. Bár az egész éves előrejelzésen nem módosított, a cég vezetése elismerte, hogy a vámok elkerülhetetlen áremelkedésekhez és potenciális elbocsátásokhoz vezetnek.

11. VOS Selections Inc. A szeszesital-importőr cég betársult abba a perbe, amiben a felperesek a Trump-adminisztráció a vámok kongresszusi jóváhagyás nélküli kivetésére vonatkozó jogkörét vitatják, méghozzá azzal érvelve, hogy a vészhelyzeti hatáskörök alkalmazása alkotmányellenes. A pertársaság keresetében azt állítja, hogy a régóta fennálló kereskedelmi hiányok nem jelentenek nemzeti vészhelyzetet.

Technológia, elektronika

12. Apple Inc. A kínai importra kivetett meredek amerikai vámokra reagálva iPhone-gyártásának egy részét az Apple Kínából Indiába helyezi át, és jelentősen növeli az indiai beszállítóktól, például a Foxconntól és a Tatától berendelt szállítmányok mennyiségét – tette mindezt annak érdekében, hogy a lehetséges vámemelésekre felkészülve készleteket halmozzon fel. Bár a mobiltelefon-import ideiglenesen mentesül az új vámok alól, az Apple megelőző lépéseket kíván tenni ellátási láncának védelme, illetve a hosszú távú politikai bizonytalanságra való felkészülés érdekében.

13. Dell. A Dell csökkentette vagy megszüntette számos termékkedvezményét, amivel gyakorlatilag megemelte a laptopok és asztali számítógépek fogyasztói árait. A vállalat a vámokat inputköltségnek tekinti, és a pénzügyi igazgatója szerint azt tervezi, hogy ezeket áthárítja az ügyfelekre. A Dell és más elektronikai gyártók beszállítója, a Pegatron a közelmúltban jelentette be, hogy a vámháború a következő hónapokban üres polcokhoz vezethet az Egyesült Államokban.

14. Thermo Fisher. A magas hozzáadott értékű orvosi-egészségügyi termékeket előállító vállalat a következő négy évben kétmilliárd dollárt fektet be amerikai gyártási és K+F kapacitásainak bővítésébe. Ebből az összegből másfél milliárdot a hazai termelési infrastruktúra megerősítésére fordítanak, 500 milliót pedig az innovációra és a fejlesztésre.

15. Nvidia. Az amerikai vámokra válaszul az Nvidia bejelentette, hogy a következő négy évben akár 500  (ötszáz!) milliárd dollárt is befektet az Egyesült Államokban a mesterséges intelligencia infrastruktúrájának és chipgyártási kapacitásainak fejlesztésébe. Ezen kívül olyan gyártókkal működik együtt, mint a tajvani multinacionális félvezetőgyártó és -tervező TSMC, a már említett Foxconn és az ugyancsak tajvani Wistron, miközben termelésének nagyobb részét belföldre helyezi át: új üzemek építése folyamatban van Arizonában, Texasban és további helyszíneken.

Ipar és gyártástechnológia

16. Caterpillar. A cégnél arra számítanak, hogy a vámok akár 350 millió dollárral is növelhetik a vállalati kiadásokat a jelenlegi negyedévben. Ennek ellenére elhalasztják az áremeléseket, és addig nem adnak ki egész éves előrejelzést, amíg nem válik egyértelműbbé az Egyesült Államok vámpolitikája. Ugyanakkor csökkentik a diszkrecionális kiadásokat, továbbá lassítják a vámok által érintett termékek importját.

17. Whirlpool. Az új amerikai vámokat versenyelőnynek tekintik a Whirlpoolnál, és hangsúlyozzák, hogy a négyötöd részben hazai termelés révén a vállalat az állami intézkedés-sorozat „nyerteseként” pozicionálhatja magát. A termékek belföldi előállítása ugyanis kiegyensúlyozott versenyfeltételeket teremt az olcsóbb külföldi gyártókkal szemben. Ezért támogatják a a vámokat, azok ugyanis megszüntetik az ázsiai versenytársak különösen az acél árazásában tapasztalt költségelőnyeit.

18. MP Materials. A ritkaföldfém bányászatban és feldolgozásban érdekelt vállalat a megtorló vámokra válaszul leállította a ritkaföldfém-koncentrátumok Kínába irányuló szállítását, és felgyorsította az alágazat teljesen belföldi ellátási láncának kiépítését. Kaliforniában és Texasban hozzávetőlegesen egymilliárd dollárt fektet be a kínai feldolgozástól való függőség csökkentse érdekében finomítói és mágnesgyártó kapacitásainak bővítésébe, továbbá az amerikai és szövetséges piacok ellátására fókuszál a jövőben. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az egyetlen amerikai ritkaföldfémbányát és -feldolgozót üzemeltető, nevadai MP Materials 2025 végéig mindössze ezer tonna neodímium, vas és bór ötvözetéből készült állandó mágnes előállítására képes – Kína ebből már 2018-ban 138 ezer tonnát gyártott.

19. US Steel. Az acélipari óriás jelenleg a Nippon Steel politikailag érzékeny felvásárlási javaslatának a kiszemeltje. A japán javaslatot az amerikai kormány nemzetbiztonsági szempontok és a protekcionista kereskedelempolitika szempontjai alapján vizsgálja. Mindeközben a felek kölcsönösen 24 százalékos vámot vetettek ki egymás termékeire: az Egyesült Államok a hazai gyártás fellendítése érdekében hozta meg a maga döntését, jelezve egyúttal, hogy engedélyezhetik egy kisebbségi tulajdonrész megszerzését. Ez a lépés bizonyos, a külföldi befektetések iránti nyitottságot jelez. Trump vámstratégiája tágabb összefüggésekben az amerikai gyártás fellendítésére irányuló törekvést tükrözi, a US Steel pedig stratégiai eszközként szerepel ebben a tervben.

20. Boeing. A Boeinget közvetlenül érintette az amerikai–kínai kereskedelmi kapcsolatok kiéleződése. Kína ugyanis arra utasította légitársaságait, hogy függesszék fel a Boeing repülőgépeinek átvételét, illetve kérjék a kormány jóváhagyását a jövőbeni megrendelésekhez. Peking bírálta az amerikai vámokat, amiért azok megzavarják a globális ellátási láncokat, és kedvezőtlenül érintik a kínai légitársaságok és az amerikai repülőgépgyártó üzleti kapcsolatát. A kölcsönös szigorú vámok miatt ugyanis megfizethetetlenné vált az amerikai gyártmányú repülőgépek importja, ami arra késztette a Boeinget, hogy megkezdje az át nem vett repülőgépek visszaszállítását az Egyesült Államokba.

(Nyitókép: Jim Allen/FreightWaves)