Ilyen is lehetne az Orczy tér, ha fiatal mérnökök tervezhetnék át

A hagyományokhoz híven a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem idén, immár tizenhetedszer rendezte meg a Várostervezési Napok szakmai műhelyversenyét. Az ötnapos megmérettetésen a várostervezés iránt érdeklődő építő-, közlekedés-, építész-, tájépítész- és településmérnök egyetemi hallgatók mérhették össze tudásukat.

A jövő szakembereinek ismét egy komplex tervezési feladatot kellett megoldaniuk, a tervezési helyszínen felmerülő igényekre és problémákra előremutató, innovatív válaszokat adva. A feladat idén az Orczy tér és környezetének közlekedési, urbanisztikai és tájépítészeti szempontok szerinti feltárása és áttervezése volt. A műhelymunka során rendkívül színvonalas tervek születtek, amiket a versenyzők neves szakemberekből álló zsűri előtt mutattak be a zárónapon.

A versenyzők előtt Ekés András, a Mobilissimus Kft. ügyvezetője leplezte le a tervezési helyszínt. Ezt követően Rácz Zoltán a BKK Infrastruktúra és Jármű Projektiroda 1. osztályvezetője, valamint Alföldi György DLA a BME Építészmérnöki Karának egyetemi tanára tartott előadást a tervezési területről.

A versenyzők másnap reggel, egy helyszínbejárás keretében ismerhették meg közelebbről is az áttervezendő területet. A BKK, a Budapest Közút, a Mobilissimus Kft., és a Józsefvárosi Önkormányzat részéről érkezett szakemberek a szakterületüknek megfelelően mutatták be az Orczy teret és a környező utcákat, kiemelt figyelmet fordítva a Baross kocsiszínre, a Sorsok Házára és a Ganz negyedre.

A következő nap a MATE Budai Campuszán vette kezdetét a műhelymunka, ami alatt három alkalommal is lehetőségük volt a versenyzőknek szakmai konzultációkra. Ezeken hazánk élvonalbeli szakembereiből álló konzulenscsapatok – a BME és a MATE oktatói, valamint a verseny támogatóinak képviselői – vettek részt, akik olykor kritikus kérdésekkel, tapasztalataikkal és tanácsaikkal segítették a csapatok előrehaladását.

A versenyzők több, mint negyven órányi intenzív munkát követően adták elő koncepcióikat. A hétfő délután felvonult szakmai zsűri előtt a csapatok egy nyilvános esemény keretében, sorsolás alapján meghatározott sorrendben, egyenként tíz percben mutatták be terveiket. Ezt követően pedig a zsűri, egyenként húsz percben tett fel kérdéseket a versenyző csapatoknak. Az előadások végeztével a zsűri elvonult, hogy meghozza döntését.

A C víziója szerint „a koncepció elsődleges célja egy modern, XXI. századi városkép kialakítása, amely funkcióbővítéssel és klímatudatos megoldásokkal válaszol a jelenkori urbanisztikai kihívásokra. A stratégia alapja a városvarrás módszere, amely a korábbi vasúti és ipari területek integrálásával szünteti meg a városszövet fragmentálódását, vonzó alternatívát kínálva az agglomerációba irányuló szuburbanizációval szemben. A fejlesztés során a történeti értékek megőrzése és a kortárs építészeti minőség egyensúlya biztosítja a negyed egyedi identitását.

(...)

A tájépítészeti terv fő eleme a városi zöldfolyosó, ami az Orczy teret köti össze a Népligettel, a Kőbányai út mentén. A zöldfolyosó elsődleges funkciója a gyalogos- és kerékpáros közlekedési tengely biztosítása, valamint a városi zöldfelületek ökológiai hálózatának erősítése.

(...)

A projekt megtérülése nem csupán direkt bevételekben, hanem a kerület adóerő-képességének növekedésében és a szociális kiadások csökkenésében mérhető. A kollégiumi férőhelyek és az innovációs központ bevonzása a diplomás fiatalok megtartását szolgálja, miközben a Baross Agora piaci és kulturális funkciói önfenntartó módon működtethetők. A Sorsok Háza és az új kulturális intézmények szinergiája pedig Budapest egyik legfontosabb emlékezeti és turisztikai központját hozza létre.

(...)

»A tervezett intézkedéseket két ütemben tervezzük megvalósítani. Első ütemben a volt Józsefvárosi pályaudvar helyét szeretnénk rehabilitálni, a zöldfolyosó megvalósításával összekötve. Második ütemben a Ganz-negyed területét rehabilitálnánk, oda lakó, intézményi és egyéb szolgáltatásokat helyeznénk el.

A 9-es viszonylat teljes vonalában trolibusszal lenne kiszolgálva. A vonalon nem lesz szükség teljes kiterjedésben felsővezeték-hálózatra, rövidebb szakaszokon akár önjáró módban is működhetnek. A 72-es troli útvonalát meghosszabbítjuk a Kőbányai út / Könyves Kálmán körút csomópontig.

A népszínház utcai villamost bekötnénk a Rákóczi út villamostengelyébe, Budapest közlekedési hálózatfejlesztési tervéhez igazodva. Az intermodális csomópont létesítésénél a BAVS irányelveit vettük figyelembe. A terület keleti kapujában egy új vasúti megállóhely létesül, Józsefváros, Közlekedési Múzeum néven az 1-es és 80-as vonal kettéválásánál. A megállóhely ezáltal sokkal egyszerűbben ki tudja majd szolgálni a városba irányuló közlekedési igényeket: Gödöllő, Isaszeg vagy Pécel felől, kedvezőbb eljutási lehetőséget nyújtva a város központját.

A tervezési terület építészeti és urbanisztikai megújítása a városvarrás módszerére épül, ami a korábbi ipari zárványokat élő, többrétegű városi szövetté alakítja. A koncepció kulcseleme a történeti folytonosság megőrzése mellett egy modern, élhető, vegyes funkciójú negyed létrehozása, ahol a funkciók elhelyezése közvetlenül reagál a lakossági és intézményi áramlásokra.«”