Jobb Európa levegője, és ez az egyre környezetbarátabb közlekedésnek is köszönhető

Javult Európa levegőminősége: folyamatosan csökken a főbb légszennyező anyagok kibocsátása az évtizedek óta tartó környezetvédelmi politikáknak, a technológiai fejlődésnek, valamint a tisztább ipari és közlekedési rendszereknek köszönhetően – állapította meg a Copernicus Légkör-megfigyelő Szolgálat (CAMS) a tavalyi európai levegőminőségről szóló éves értékelő jelentésében.

A jelentés szerint az összkép továbbra is pozitív: a levegőminőség továbbra is javul Európában, a főbb légszennyező anyagok kibocsátása a kontinensen csökken. Az elemzést az európai levegőminőség-elemzési adatokra, az európai megfigyelőállomások megfigyeléseire és a főbb szennyezési események részletes elemzésére támaszkodva készítették el.

Az elmúlt évtizedben a kén-oxidok és a nitrogén-oxidok kibocsátása évente körülbelül három–öt százalékkal csökkent az Európai Unióban. A legjelentősebb csökkenést az iparban és a közúti közlekedésben érték el. 2015 óta az ipari kén-oxidok kibocsátása 59 százalékkal, míg az ipar nitrogén-oxid-kibocsátása 39 százalékkal csökkent.

Azt írták, hogy a szélsőséges hőmérsékleti ingadozások befolyásolják az évszakos levegőminőséget. A nyári levegőminőség romlott, mert a magas hőmérséklet, az erős napsugárzás és a stagnáló légköri viszonyok kedvező feltételeket teremtettek a talajközeli ózon kialakulásához. Tavaly a júniusi és augusztusi hőhullámos időszakokban regisztráltak magasabb ózon-koncentrációkat, a legjelentősebb ózonesemény augusztus 8. és 17. között történt Nyugat-, Közép- és Dél-Európát érintve. Télen viszont a szokásosnál hidegebb időjárás és a hőmérsékleti inverziók – amikor a magasban melegebb a levegő, mint a talajfelszínen, ami megakadályozza a függőleges légáramlást, így a hideg levegő és a szennyezőanyagok megrekednek az alsó rétegekbe – hozzájárultak a részecskekibocsátás és -koncentráció növekedéséhez. Emellett Európában súlyos erdőtüzek is voltak, amik hozzájárultak a szálló por koncentrációjának emelkedéséhez 2025 nyarán.

A jelentésben írtak arról is, hogy a levegőminőségi irányelv szerint 2030. január 1-jétől legfeljebb évente 18 napon szabad túllépni a kisméretű részecskékre (PM2,5) meghatározott köbméterenkénti 25 mikrogramm napi határértéket. Az elemzés szerint ugyanakkor tavaly Kelet-Európában és az észak-olaszországi Pó-völgyben több mint 35 napon lépték túl ezt a határértéket. A CAMS-jelentés négy, 2025-ben bekövetkezett jelentős „szennyezési epizód” mélyreható elemzését is tartalmazza: egy határokon átnyúló PM2,5-epizódot februárban, egy jelentős ózonepizódot augusztusban, egy szaharai porbehatolást márciusban, valamint az Ibériai-félszigetet érintő és augusztusban Franciaországig terjedő erdőtüzekhez kapcsolódó szennyezési eseményt. Ezek közül a február 8–27. közötti PM2,5-epizód érintette leginkább Magyarországot. Ebben a háztartási fűtés, a mezőgazdasági és a közlekedési ágazatok játszották a legjelentősebb szerepet. Franciaország, Németország, Lengyelország, Olaszország, Magyarország, Bulgária, Románia, Portugália, Spanyolország, Görögország, Finnország és a Balkán volt következetesen és jelentősen kitéve a lakossági fűtésből származó PM-kibocsátásnak.

Bár részletesebben csak négy kiválasztott város – Berlin, Lille, Zágráb és Riga – esetén végeztek forrásmeghatározást, Berlin esetében az országhatárokon átnyúló „hozzájárulásoknál” Magyarország is szerepelt forrásként, összhangban a Berlin felett február 10-étől uralkodó meteorológiai helyzettel, amiben a déli és délkeleti szelek hajtották a Norvégia felett középpontban álló anticiklont.