Katasztrófa a Sinai-félszigeten, robbanás, de mitől?

Továbbra sem tiszta a kép, sőt, inkább teljes a zűrzavar a tavaly október 31-én a Sinai-félszigeten lezuhant orosz utasszállító ügyében. Mint arról többször beszámoltunk, a Sarm-es-Sejkről felszállt gép 9000 méteres magasságból zuhant a sivatagba, és már mielőtt a kivizsgálók nemzetközi csapata bármit is vizsgálhatott volna, mindkét érintett félnek készen volt a maga teóriája a katasztrófa okáról: pontosabban az oroszok azok, akik azóta is állítják, hogy bombamerénylet pusztította el a gépet, és az egyiptomi fél állítja, hogy legalábbis nem bomba volt, hanem valamiféle más eredetű robbanás, műszaki vagy emberi hiba.

Hogy robbanás végzett a  géppel, az viszonylag biztos volt, de egy robbanásnak a levegőben sok oka lehet, nemcsak terrorista támadás. Mint akkor a szakértők nyilatkozatai nyomán jeleztük, elképzelhető volt valamely hajtómű robbanása, de olyan robbanásszerű kihermetizálódás is, amit egyes feltételezések szerint a hátsó nyomástartó fal hibája okozhatott.

Orosz források ugyanakkor a kezdetektől ragaszkodtak a terrorista teóriához. Elhangzott olyan vélemény, hogy a pokolgépet nem is biztos, hogy az utastérbe vitte magával valaki, bár voltak olyan fotók, amelyek egy utas kézipoggyászából származó üdítős palackban vélték megtalálni a detonáció eredetét. A későbbiekben inkább a hátsó poggyászteret, netán a hátsó illemhelyiséget vagy konyhát gyanították a robbanás helyszíneként, mindezen teóriáknak az volt a közös mozzanata, hogy ezekre a helyekre az indulási reptér valamelyik alkalmazottja rejthette el a robbanó szerkezetet.

Az egyiptomiak tehát a külső szándékos beavatkozást utasítják el, az oroszok – a légitársasággal egybehangzóan – pedig a műszaki vagy emberi hiba lehetőségét. Az egyiptomiaknak fontos lenne, hogy az ország repülőtereinek használatától ne riadjanak el a külföldiek, a hatalmas és a gazdaságban döntő szerepet játszó beutazó turizmus ne csökkenjen tovább. Az oroszok viszont egyebek mellett az orosz gép elpusztítására alapozzák annak magyarázatát, miért volt fontos, hogy katonai erővel jelenjenek meg a közel-keleti térségben.

Jellemző volt Moszkva reakcióira, hogy míg más külföldi légitársaságok azokat a járataikat törölték a baleset után, amelyek Sarm-es-Sejk repülőterét érintették, addig az oriosz hatóságok valamennyi egyiptomi repülőtértől eltiltották az orosz légitársaságokat, illetve kitiltotta az EgyptAirt Oroszországból. Időközben az is világossá vált, hogy orosz részről az egyetlen, döntőnek minősített információ a gép elleni terrorakcióról az orosz titkosszolgálatok főnökének tájékoztatója volt Putyin elnök számára.

A nemzetközi kivizsgálók testület előzetes jelentése az első hivatalos megnyilvánulás a balesetről illetve a történtek vizsgálatáról, ebben amelynek a szakaszban nem is feladata a végső ok megjelölése, pláne felelősök keresése, hanem elsősorban magának az esemény lefolyásának a tisztázása, ebben pedig egyszerűen nem szerepel semmiféle olyan mozzanat, amely „törvénytelen beavatkozásra” utalna, ezért a kivizsgáló testület továbbra is technikai részleteket próbál tisztázni.

Az Aviation Herald repülésbiztonsági portálon megjelent hír szerint az egyiptomi hatóság egy orosz delegáció, valamint az egyiptomi kivizsgálók, német, francia és amerikai szakértők bevonásával szemlét tartottak a kairói repülőtéren elhelyezett roncsok felett, és sikerült beazonosítani a repülőgépnek azt a részét, ahol az A321-es törzsének törése elkezdődött, de nem jelölték meg pontosan, hogy melyik részről van szó, illetve az egyiptomi közlemény szerint az érintett roncsdarabokat „speciális laboratóriumi vizsgálatokra” küldték tovább, hogy további elemzések révén állapítsák meg a dezintegráció okát.

Feltehetően ennek folytatásaként jelent meg az orosz reakció a Kommerszant című lapban, egy „a vizsgálatra rálátással rendelkező személy” információira hivatkozva. Vagyis amint azt az oroszok már többször alkalmazták, ismét kiszivárogtatásról van szó, hasonlóan ahhoz, amely korábban megerősítette a bombarobbanás tényét. Most meg már azzal a konkrét hírrel szolgál, hogy a  kairói szemle után nem is kell tovább analizálni a roncsokat: a pokolgép a hátsó, speciális, túlméretes darabok szállítására szánt  poggyásztérben robbant, ahol például gyerekkocsikat vagy állatok ketrecét vitték, tehát az utolsó üléssorok mögött és alatt történt a detonáció és okozta a farokrész leszakadását és a gép pusztulását. (Más kérdés, hogy ha történt is robbanás, nem biztos, hogy feltétlenül ott történt, ahol a gép tört: a farokrész elválása ugyanis lehet következménye a zuhanás közben fellépő terheléseknek is.)

Ez a nemhivatalos és a repülésbiztonsági kivizsgálások szabályait durván sértő kiszivárogtatás is magától értetődő mód emlegeti a robbanás szinonimájaként a bombát, pokolgépet. Azonban egy ilyen szerkezet detonációjának nyomai nem egyszerűen a lemezek, alkatrészek roncsolódásában jelentkeznek: az eddig történt pokolgépes katasztrófák esetében mindig megtalálták a bomba „vegyi lenyomatát”, a robbanóanyag akár mikroszkopikus maradványait a robbanáshoz legközelebb eső részeken. Vagyis ez a kiszivárogtatás sem szolgál még döntő bizonyítékokkal a terrorista merényletre nézve, csak arra, hogy a gépen robbanás történt, amit eddig is tudtak a kivizsgálók, a kérdés változatlanul az, hogy a robbanást mi okozta.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!