Két évtizedes zuhanórepülés<br />az európai vasúton

Molnár András   ·   2011.07.15. 17:08
kiskep

Az EU által publikált kimutatás alapján 1990 és 2009 között kevés kivétellel minden EU-tagállam, és a legtöbb, az Unióhoz lazábban kapcsolódó ország esetében nagyjából egyenletes csökkenésről beszélhetünk, a gazdasági válság pedig tovább rontotta a helyzetet

400 méteres szerelvény a Kárpátokban. Egyre ritkábbak az igazán hosszú, komoly tehervonatok, a román vasút teljesítménye húsz év alatt hatalmasat esett<br>(fotó: Vörös Attila)

Teherszállítás területén a teljes periódust tekintve több ország is tudott kis mértékű növekedést produkálni, de az utolsó évek tendenciája ezeknél az országoknál is javarészt csökkenő, például Lengyelországban felére, Romániában kevesebb mint negyedére csökkent az éves árutonna-kilométer érték.

A német vasúton a mélypont 95-ben volt, de a 2008-as válság őket is súlyosan érintette: közel 20 ezer millió árutonna-kilométerrel csökkent az árufuvarozási teljesítmény. A személyforgalom ezzel szemben folyamatosan javul, a kevés töretlenül fejlődő ágazat egyike<br>(fotó: Mózes Krisztián)

A statisztika a válságból csak a 2008-as és 2009-es év adatait vizsgálja, a két év összehasonlításában a tagállamok közül csak Észtország tudott minimális, egy ezrelékes növekedést felmutatni, míg Norvégia esetében a javulás 1,2 százalékos, ugyanakkor a legnagyobb csapást elszenvedő belga, bolgár, görög és makedón vasutak esetében a visszaesés harminc százalék körüli, illetve e fölötti mértékű.

Bár a horvát vasútra nem jellemző a csúcstechnika, mégis pozitív irányba mozdult el az utasforgalmuk a válság alatt<br>(fotó: Vörös Attila)

A személyszállítás valamivel jobb képet mutat, itt a válság okozta visszaesést leginkább az ír, görög és lett kötöttpálya érezte meg, 15-20 százalékos csökkenést tapasztaltak az utasforgalomban. A tagállamok közül mindössze öt országban nőtt az utaskilométerek száma, azonban három csatlakozásra váró államban (Horvátország, Macedónia és Törökország) is túlteljesítették a legtöbb EU-tag eredményeit, a török vasúton több mint öt százalékos javulást értek el.

Svájc nem véletlenül „bezzegvasút”: míg az EU-n belül másfél százalékos visszaesést tapasztaltak, az alpesi állam vasúti személyforgalma bő három százalékkal gyarapodott<br>(fotó: Mózes Krisztián)

Érdekes összevetni a teljes, 27 államot vizsgáló átfogó statisztikát a kizárólag az alapító 12 tagállamra koncentráló értékekkel. Teherszállítás tekintetében az összeurópai visszaesés nagyjából egy százalékponttal magasabb, mint az alapító tagok esetében, viszont a személyszállítás esetében a különbség már számottevő: az összeurópai 1,4 százalékos visszaeséssel szemben az alapító államok 8,3 százalékos (!) visszaesést produkáltak.

A folyamatosan formálódó uniós közlekedési stratégia kihúzhatja a kátyúból a vasutat is, és elnézve a statisztikákat, nem fogunk rosszul járni az újonnan csatlakozó országokkal sem.

Kapcsolódó hírek