Kezdődik a második Inka-korszak a MÁV-nál

A magyar vasúti közlekedés két legnagyobb szereplőjének egyike az országos vasúthálózat túlnyomó részén az infrastruktúrát működtető, egyúttal a MÁV-csoport vezetését ellátó, MÁV Magyar Államvasutak Zrt., míg a másik a személyszállító vonatokat közlekedtető, az ehhez a feladathoz a gördülőállományt biztosító, a flotta karbantartását elvégző – sőt mára már járműgyártási kompetenciával is rendelkező - , továbbá vontatási szolgáltatásokat is nyújtó MÁV-START Zrt.A cégcsoport fontos tagja a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. (MÁV SZK), a MÁV-HÉV Zrt., a MÁV FKG Kft. és a MÁV VAGON Kft. is. A MÁV-csoport cégei nagyon szerteágazó, mindemellett sokszor egymással összefüggő és bizonyos értelemben rokontevékenységet végeznek folyamatos szervezeti változások mellett.

Ezeknek a vállalatoknak a menedzselése mind csoportszinten, mind az egyes cégvezetéseknek igen összetett és sok erőforrást igénylő feladat, különösen akkor, amikor négy–ötévente történik egy–egy nagyobb átszervezés. A manapság munkaerőhiánnyal küszködő vasútvállalatok életében ez már önmagában igényelné az élőmunkát kiváltó informatikai fejlesztéseket és az IT-rendszerek összehangolását, de a modern vállalatirányítási eszközök elterjedése, továbbá a legújabban zajló digitalizáció idején egyenesen az életben maradáshoz lehet szükséges korszerű, a cégcsoport irányítását és a vezetői döntéseket támogató számítógépes rendszerek bevezetése.

Arccal az egységes informatikai megoldás felé!

Az egyes cégeknél, különböző igazgatóságoknál már korábban is működtek informatikai rendszerek és szoftverek, melyeket a sokféleséggel jellemezhetnénk. Ezek az informatikai rendszerek különféle platformokon készültek. Emiatt azok nem fedik le teljeskörűen és integráltan a vasúti folyamatok támogatásához szükséges tevékenységeket. Természetesen ahány rendszer, annyi fejlesztői csapat és annyi rendszergazda és ugyanennyi rendszer felhasználóinak kell rendszerenként jogosultságot is kiosztani. Ezt felismerve már 2004-ben elkezdődött az egységesítés az egyik – minden cégnél és szervezeti egységnél létező – területen: a humánerőforrás-menedzselési feladatok (például a bérszámfejtés) támogatásánál. Sok fejlesztésre került sor.

A MÁV-nál a humáninformációs rendszer bevezetésével egy olyan, német központú vállalatot bíztak meg, amely a világ egyik vezető vállalatirányítási informatikai rendszerét fejlesztette ki. Az SAP (ejtsd: eszápé) szoftver jellemzője, hogy a vállalatirányítás legkülönbözőbb területeire rendelkezik modulokkal, legyen az számvitel, készletgazdálkodás vagy éppen humán erőforrásmenedzsment. Ezek a modulok különböző paraméterekkel vagy egyedi fejlesztésekkel annak a cégnek az igényei szerintformálhatók, ahol bevezetik az SAP-t. Amikor 2015-ben a MÁV és a MÁV-START közös projekt keretében belevágott az infrastruktúra karbantartását koordináló központi szoftver fejlesztésébe, ugyanerre az SAP alapra kezdtek el építkezni. A projekt neve INKA lett: infrastruktúra- és gördülőállomány-karbantartó szoftver és IT-alkalmazás konszolidáció.

Az Inka első ütemében az infrastruktúra (vasúti pálya, épületek) karbantartására és az ezekhez szükséges pénzügyi keret megállapítására összpontosítottak a fejlesztők. Az SAP program által nyújtott keretekre a DXC Technology Magyarország Kft. (akkor még Hewlett-Packard Informatikai Kft. néven) és az SAP Hungary Kft. végezte el a vállalati folyamatok testreszabását. Az Inka1 projekt célja a hosszú- és rövidtávú tervezhetőség javítása volt:

• a nyolcezer kilométeres, nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat, a 17 ezer épületből és 21 ezer földterületből álló ingatlanvagyon karbantartási munkáihoz kapcsolódó, a szükséges erőforrások (humán erőforrás, anyagok, gépek) tervezhetőségét elősegítő szoftver beszerzése és bevezetése, ami teljes mértékben lefedi az üzleti folyamatokat (a hibák rögzítésétől kezdve a menetrendi korlátok figyelembevételéig);
• a megtervezett karbantartási tevékenységet támogató beszerzési, raktározási, elszámolási, aktiválási, értékesítési, pénzügyi és beruházási tervezési folyamatok informatikai támogatása;
• a kapacitáskorlátozások (vágányzárak, lassújelek) hosszú távú tervezhetősége

a gazdálkodási, valamint az infrastruktúra és gördülőállomány karbantartási folyamatokra kiterjedő integrált megoldás bevezetésével és a kapcsolódó informatikai alkalmazások konszolidációjával. A projekt költsége 3,3 milliárd forint volt, száz százalékos Európai Uniós támogatással.

Amint arról korábban mi is beszámoltunk, értékben és összetettségben az Inka Magyarország egyik legnagyobb vállalatirányítási szoftverfejlesztési projektje volt. Hasonló nagyságrendű szervezési feladat megvalósítása még a legnagyobb vállalatok életében is legfeljebb évtizedenként egyszer fordul elő. Az új alkalmazás kifejlesztése a nemzeti vasúttársaság életében különösen hangsúlyos, mert fontos része a működését ésszerűsítő és gazdaságosabbá tevő, 2013-ban elkezdett racionalizálásnak.

A vállalati folyamatok túlnyomó részét érintő projekt megvalósításával az eddigi szervezetalapú működést felváltotta és folyamatosan váltja fel a különböző területeken a folyamatalapú működés. Áttekinthetőbbé váltak az üzemeltetési, karbantartási és felújítási folyamatok, hosszabb távon is kiszámíthatóak az anyag- és gépigények, és a rendszerben három évre előre tudják tervezni a pályakarbantartások során szükséges vágányzári időket. A széttagolt, kisebb rendszerek helyett bevezetett integrált struktúra hatékonyságnövekedést és jelentős megtakarításokat eredményez. Végső soron az Inka bevezetésével javula menetrendszerűség és a szolgáltatások színvonala.

A 2018 augusztusában megkötött újabb támogatási szerződésnek köszönhetően a MÁV és a MÁV-Start nekiláthatott az Inka projekt második üteme megvalósításához. A projekt a cégcsoport-szintű gördülőállomány-karbantartás és az erőforrás-tervezés újrastrukturált üzleti folyamatait támogató integrált és konszolidált informatikai rendszer bevezetését jelenti. A MÁV-csoport stratégiai célja, hogy az utasok hamarabb érjék el úti céljukat, a vasút versenyképes alternatívát nyújtson a közúttal szemben, javuljon a menetrendszerűség, a megbízhatóság és a biztonság, ezek mellet az utazási környezet (kényelem, tisztaság, esztétika, akadálymentesítés) minősége elérje az európai színvonalat.

Ennek érdekében az Inka2 projekt keretében kívánják elérni, hogy a javítás, karbantartás, gyártás informatikai támogatásának magas szintre emelésével és ezzel párhuzamosan a hatékonyabb eszköz és személyzetgazdálkodással javuljon a szolgáltatási színvonal, a vasúti járművek műszaki állapota, azok rendelkezésre állási szintje, ezáltal a menetrendszerűség és a kapacitások értékesítési lehetősége. Hosszú távú igény, hogy az új rendszer a jelenleginél kisebb ráfordításokkal, hatékonyabban támogassa a MÁV-csoport célkitűzéseinek elérését. Cél, hogy csökkenjenek a folyamatokhoz kapcsolódó adminisztrációs terhek és a manuális munka mennyisége, javuljon a járművek üzemkészsége és a folyamatokban résztvevő munkavállalók hatékonysága.

Az Inka2 projekt tartalmilag – a MÁV-csoport 2017 januárjában bevezetett egységes vállalatirányítási rendszeréhez (INKA1) illeszkedően – a következő egységekből áll:

• a gördülőállomány műszaki folyamatait támogató megoldás (a pályavasút műszaki tevékenységeit támogató integrált alaprendszerhez hasonló, ahhoz illeszkedő, illetve illeszthető informatikai rendszer bevezetése a járműállomány műszaki feladatainak támogatására);
• az erőforrások (személyzet és jármű) tervezését támogató informatikai megoldás, ami segíti a személyzet munkaidő beosztásának elkészítését és a vasúti járművek beosztásának tervezését, valamint ezen járművek közlekedtetéséhez szükséges előkészítő technológiák kialakítását, és lehetőséget biztosít azonnali beavatkozásra is operatív helyzetekben;
• logisztikai funkciókat támogató informatikai megoldás (a logisztikai folyamatokhoz kapcsolódó igénykezelés a MÁV-cégcsoport beszerzési és számla feldolgozási rendszerének felhasználói számára, valamint az Inka1 megoldáshoz illeszkedő műszaki területre kiterjesztett raktári funkciók);
• adattárház jellegű funkciókat és rugalmas riportkészítést támogató informatikai megoldás: ez olyan riportrendszer kialakítását jelenti, amely naprakész, hiteles adatokat, ezáltal könnyen kezelhető, gyors elemző eszközt ad a szakmai felhasználók kezébe, segíti a felső- és operatív vezetést, valamint a belső kontrollinggal foglalkozó munkatársakat a döntések megalapozásában és a tájékozódásban, illetve támogatja a kapacitás-tervezést és az erőforrások optimális felhasználását.

A projekt megvalósítására ismét a DXC Technology Magyarország Kft.-vel szerződött a MÁV és a MÁV-Start alkotta konzorcium. A projekt tervezett költsége négymilliárd forint. Az Innovációs és Technológia Minisztérium a költségek mintegy kilencven százalékát támogatja az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programból (IKOP), így a támogatás összege 3,6 milliárd forint. A megrendelők igénye alapján a szoftvernek kiterjeszthetőnek kell lennie az összes MÁV-leányvállalatra. A MÁV FKG és a MÁV-HÉV külső megfigyelő szerepet kapott: a szerződésnek ugyan nem részesei, de véleményezik az előkészítő anyagokat. Ahhoz, hogy az említett vasútvállalatok üzleti folyamatait is teljes mértékben egységesíteni lehessen az Inkával a későbbiekben egy új projekt indítása lesz szükséges.

Az Inka2 projekt esetében is azzal kezdődött a munka, hogy a DXC TechnologyMagyarország Kft. közös megbeszélések keretében feltárta az érintett működési folyamatokat. Nem egyszerűen arról van szó, hogy az egyes SAP-modulokat az adott cég igényei szerint paraméterezik: a vállalati struktúra, a folyamatok elemzése révén a fejlesztők javaslatokat is tettek egyes vállalatirányítási vagy működési folyamatok optimalizálására. Az SAP ugyanis egy olyan rendszer – világszerte több mint ötvenmillió felhasználóval –, amelynek nagyon jól alakíthatók a moduljai az adott cégek igényei szerint. Adott esetben a rendszer bevezetését megrendelő cég folyamatai is igazodhatnak a több évtizedes tapasztalat alapján elkészített és működő programhoz.

A folyamatmenedzsment kulcsfontosságú: egy cég életében a vállalati életciklus kérdése, hogy elért-e már az adott szervezet a folyamatszemlélet azon szintjére, hogy a vezetők a folyamatokat átlátják, és azokon keresztül tudják irányítani a működést. Az Inka-projekt ebbe az irányba mozdította el a MÁV-ot és a MÁV-Startot, az Inka2 pedig kiterjeszti ezt a lehetőséget a vállalat legkritikusabb folyamataira. A fejlesztés révén a vezetőség egy olyan modern, ütőképes eszközt kap a kezébe, amivel teljeskörűen és a korábbinál gyorsabban lehet értékelni a folyamatokat, erőforrásokat, a korábbiakhoz képest felhasználóbarát módon lekérdezhetők a hatékonyabb üzemvitelhez szükséges adatok.

Előrelépés

A közelmúltban egyeztetett a vállalkozó a megrendelő konzorciummal a fejlesztés részletes tervéről és a projekt ütemtervéről. Ezek alapján elkezdődött a konkrét megvalósítási munka, aminek eredményeképpen 2020-ra várható az Inka2 teljes körű bevezetése. Ehhez nagyon sok feladat elvégzése várat magára. A korábban használt számítógépes rendszerekkel vagy meg kell teremteni a kompatibilitást, vagy azok teljes adathalmazát át kell ültetni (szakszóval: migrálni) az SAP modulokba. Az Inka2 projektre ne csak úgy gondoljunk, mint egy olyan eszköz, amivel a vezetőség több vagy hatékonyabb munkára készteti a beosztottakat. Mivel a vállalatirányítási szoftver a folyamatok teljes spektrumában jelen lesz, azt minden téren használják majd a vasutasok, így az már végrehajtói szinten megkönnyíti a folyamatok szervezését.

A karbantartást és gyártást is támogató új SAP modulok bevezetésével nem csak üzleti célokat valósíthat meg a két vasúttársaság (akárcsak a későbbiekben a rendszerhez csatlakozó többi vállalat), hanem IT-célokat is: egységessé válnak a törzsadatok, csökken a rendszerek, adatbázisok száma, kiterjeszthető lesz az Inka1-ben bevezetett egységes felhasználói jogosultság-menedzsment. Más szóval: a számítógépet használó munkavállalók egy jelszóval lépnek be az összes általuk használt rendszerbe. Belépéskor a rendszer a központi beállítások alapján automatikusan felismeri, hogy milyen funkciókhoz kell az adott felhasználónál hozzáférést adni. A folyamat-tudatosságra és az IT-rendszerek racionalizálására láthatóan meg van az igény és az Inka2 ezt a fejlődést szolgálja.

Az Inka2 a gördülőállomány-üzemeltetés minden területén és a gyártás során is segíti majd a folyamatokat. A rendszer célja nem közvetlenül a bevételek generálása. Az Inka2 a működést fogja javítani és ily módon áttételesen – a hatékonyabb működés és a jobb vezetői döntések révén – járul hozzá a költségek csökkentéséhez, a magasabb színvonalú szolgáltatáshoz, ami végeredményben hatékonyabb gazdálkodást, növekvő bevételeket eredményez. A támogatás odaítélése előtt készített megvalósíthatósági tanulmány szerint olyan tényleges közgazdasági hasznai lesznek a rendszer bevezetésének, mint a járművek üzemkészségének javulása, a vonatkésést okozó események negatív hatásainak csökkenése.

Amikor bármilyen esemény (például valamilyen meghibásodás miatt eszközigény bejelentése) történik, a rendszer felhasználója létrehoz egy bejegyzést, ami azonnal láthatóvá válik az összes érintett szakterület számára. A kialakításra kerülő rendszer támogatja az operatív irányítási feladatokat, amelynek célja, hogy a rendkívüli események kezelése, illetve az ennek következtében előálló zavarokból az utasok minél kevesebb problémát vegyenek észre és a vonatok menetrend szerint közlekedhessenek.

Átláthatóbbá és tervezhetőbbé válnak a szükségletek, a raktárkészletek és a beszerzési igények. Igény szerint akár egyedi alkatrészenként lehet nyilvántartani a készleteket és már előre berendelni a szükségessé váló utánpótlást. Az Inka2 arra is alkalmas lesz, hogy előre megbecsülje a készletek fogyását és a feltöltés szükségességét; a szükségleti paraméterek helyes beállításával pedig előre jelzi, mikor kell a soron következő rendelést leadni. Ezzel pedig csökkenthető a karbantartás átfutási ideje, mert nem kell a következő szállítást megvárni, mindig lesz megfelelő számú alkatrész raktáron.

Ugyanez igaz a gyártásra is. A rendszer megrendelésénél elvárás volt, hogy a szoftver az IC+-kocsik gyártását is támogassa. Az Inka használatával a jelentkező igényekhez igazodva rugalmasan lehet tervezni a gyártói és karbantartási kapacitások megosztását, annak érdekében,hogy megfelelő mennyiségű munkaerő álljon rendelkezésre az IC+-kocsik gyártására és a karbantartási feladatok elvégzésére egyaránt.

Az üzleti folyamatok támogatása mellett készül egy úgynevezett adattárház (egy óriási adatbázis) is, amelyből a működést bemutató vezetői beszámolók, riportok állíthatók elő. A vezetők e riportok alapján értékelik a működés hatékonyságát. A riportokban megjeleníthetők működési tendenciák is, így akár a jövőre nézve is lehet következtetéseket levonni belőlük. Általában véve ez nem újdonság a vállalati működés terén: a bigdata (nagyméretű adathalmaz) alkalmazásokat már rengeteg cég használja a működése és a folyamatai értékelése céljából.

A MÁV és a MÁV-Start esetében persze nem elsődlegesen azt hivatottak a rendszerek megjósolni, hogy például mikor mennek majd tömegesen szabadságra a pénztárosok és a jegyvizsgálók, de egy adott menetrendi struktúra kiszolgálásához automatikusan meg tudják határozni a járműszükségletet, azt hogy hány mozdonyra és kocsira, hány motorvonatra van szükség, figyelembe véve az éppen meghibásodó vagy felújításon lévő járművek darabszámát is. Szakértői becslések alapján a járművek rendelkezésre állása egy–két százalékkal fog javulni, ami azt jelenti, hogy akár tíz szerelvényre való kocsival is több közlekedhet, mint jelenleg, csupán a folyamatok jobb megszervezése révén.

Mielőtt bárki azt várná, hogy az Inka2-nek köszönhetően 2020-tól radikálisan javul majd az üzemképes járművek rendelkezésre állása, tegyük hozzá, hogy az új számítógépes vállalatirányítási (döntéseket támogató) rendszeren kívül még számos egyéb tényező befolyásolhatja a járművek üzemkészségét és a vonatok közlekedését. A mostani projekt keretében az SAP integrált vállalatirányítási rendszerének lényege, hogy eszközt adjon a vezetők kezébe a jó döntések meghozatalához. Az utazási idő azáltal csökkenhet, hogy a vezetők a jó szoftveres támogatás mellett jó üzleti döntéseket hoznak. Az Inka2 nem határozhat a döntéshozók (legyen az vezérigazgató, menetrendtervező, vonalirányító vagy reszortos) helyett, csak segítheti a munkájukat, de a helyes döntések meghozatala továbbra is vezetői felelősség marad.

A járműfordulókból adódó járműigények összehangolhatók a járművek karbantartási ciklusával és tervezett karbantartásával, valamint a meghibásodott járművek javításának várható idejével. Ennek eredményeként rövidülnek a javításban eltöltött idők, a szükséges időpontban az elvárt mennyiségű járművet lehet kiállítani a vonatok közlekedéséhez. A járműfordulókhoz immáron egy rendszeren belül hozzáilleszthetők lesznek a vezényelt utazószemélyzet munkaidőbeosztási adatai. Az utazó személyzet (mozdonyvezetők, jegyvizsgálók) mellett már egyazon rendszerben lehet tervezni nem utazók (pénztárosok kocsivizsgálók, karbantartók) munkaidő-beosztását.

A járműfordulók tervezésénél nagy szerepe van a karbantartási ciklusrendeknek. A programban a karbantartások tervezésénél naprakészen láthatók, hogy az adott járművek mely fordulóban közlekednek, így felesleges kisorozások nélkül – ezzel csökkenve az ebből adódó késéseket – meoldható a járművek tervszerű karbantartása. Az ütemezett, járműfordulóhoz igazított karbantartási rendszer alkalmazásával és a szükséges erőforrások nyújtásával a MÁV-Start több kocsit tud hadra fogni és így az eddiginél több csúcsidei vagy hétvégi mentesítő járat indítható.

A napi, operatív irányításban is gyorsabb, pontosabb, teljesebb körű adatrendszerrel képes majd támogatni az üzemirányítók, diszpécserek, személyzetirányítók munkáját az Inka2 rendszer. Az erőforrás-tervezés folyamatában az operatív jármű- és személyzet-irányítás informatikai támogatása kiterjed a vontató- és vontatott járművekre (például fordatervek pályaszámosítása), az utazó személyzetre, a járművek cseréjére és a vonatpótló buszok koordinálására, megrendelésére.

Az azonnali információk szolgáltatása által az informatikai rendszer segíti a döntéshozási mechanizmus javítását. Az Inka1 projektben kialakított infrastruktúra karbantartó alkalmazással való integrációnak köszönhetően tervezhetőbbé válik a forgalom a vágányzárak idején. Egyazon szoftver tehát nagyon sok funkciót el tud látni, legyen az a MÁV SZK központi raktárainak kezelése, a jegytekercsek nyilvántartása vagy a hosszúsínek gyártási folyamatának nyomon követése.

Az Inka-projektekkel a MÁV-csoport a legfontosabb területeken csatlakozik a legmodernebb informatikai alkalmazásokat használó cégekhez. A kivitelező DXC Technology Magyarország Kft. olyan vállalatoknak dolgozott korábban hasonló rendszerek bevezetésén és üzemeltetésén, mint az MVM, a Főgáz, a Magyar Posta, az EGIS/Richter, a Magyar Telekom, a Vodafone vagy éppen az Audi. A 2020-ra ígért új vállalatirányítási rendszer olyan lesz az utasoknak, mint egy láthatatlan őrangyal: találkozni nem találkoznak vele, de a cégcsoport működése hatékonyabb, a vonatok közlekedése kiszámíthatóbb lesz.

(x)

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!