Koralm-alagút: megvolt az áttörés
A két alagútcső közül az egyiken már folyamatos a huzat Stájerország és Karintia között, így van remény rá, hogy egyszer a terveknek megfelelően a vasúti kapcsolat is létrejön. A 33 kilométer hosszú, a Koralm-hegyvonulat alatt vezető, Ausztria belföldi járatainak nagy részét és az észak-déli vasúti tranzitforgalmat új utakra terelő alagút déli csövében a Mauli1-névre hallgató fúrópajzs 17 ezer 127 métert tett meg egyhuzamban 2013 óta, a stájerországi Leibenfeldből indulva, ez világrekord-hosszúságot jelent.
Számos vendég jelent meg Sankt Paul im Lavanttalban, a karintiai alagútportál előtt, megüneplendő a déli alagútcsőben történt áttörést és szimbolikusan fogadva a stájer fúrópajzsot. Természetesen ott volt a közlekedési miniszter, Norbert Hofer is, ezenkívül a tartományi kormányzók és az ÖBB-Infrastruktur színe-java.
A világ hetedik leghosszabb alagútjának építési előkészítő munkálatait tizenöt évvel ezelőtt kezdték meg, a konkrét alagútfúrás hat évvel ezelőtt indult, azóta éjjel-nappal, szünet nélkül dolgoznak. A déli csőből most eltávolították a kőzetanyagot, az északi csőből még hat kilométer van hátra az áttörésig. Ezt a hat kilométert a Kora nevű fúrópajzs fogja teljesíteni, amelyet az érintendő, nagyon különböző kőzetminőségek miatt menet közben át kell építeni: az eddigi öt kilométert laza kőzetben tette meg, de a következő szakaszban sokkal tömörebb kőzetrétegek következnek. Eközben a stájerországi oldalon már az alagútcső betonbélése és talplemeze is készül.
Ha az alagút elkészül, vonattal negyvenöt perc alatt lehet majd megtenni a Graz és Klagenfurt közötti utat – a két város között jelenleg nincsen közvetlen összeköttetés – a közvetett három órás vonatozást jelent –, Graz enyhén kiesik a nagy nemzetközi áramlatokból. Osztrák szempontból ez a déli tartományok gazdasági megerősítésének infrastrukturális kulcsa, hasonló jelentőségű ahhoz, mintha mondjuk Magyarország – a Székesfehérvár és Komárom közötti vonalra évtizedenként kimondott halálos ítéletek helyett – végre rászánná magát, hogy a Kisbér és Győr közötti hiányzó vonalépítéssel létrehozza egy Budapestet elkerülő transzeurópai vasút első szakaszát, Székesfehérvár és Győr gazdasági együttműködéséről nem is beszélve.
Az új vonal – alagutastul – százharminc kilométer hosszú lesz, ebből negyvenhét kilométer húzódik alagútban. Épül száz híd és tizenkét vadonatúj állomás, a vonalon az építési munkák 90 százalékát befejezték, vagy közel kész állapotba hozták, így remény szerint a tervezett 2025-ös időpontban az új vasútvonalon megindulhat a forgalom.
Ekkorra talán a Nyugati pályaudvar csarnokában esős időben már nem lesz szükség esernyőre, bár, ha így haladunk, ki tudja...
* * *
Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
