Magyar Vasút 2021 Konferencia: fenntartható és intelligens mobilitás nincs vasút nélkül

A címben olvasható a mottóval zajlott szeptember utolsó napján a Magyar Vasút 2021 Konferencia, a V4 magyar elnökség és az Európai Vasút Éve hivatalos programjaként. Az idén tizenöt éves jubileumát ünneplő Hungrail Magyar Vasúti Egyesület szervezésében évek óta a hazai vasúti szakma egyik legrangosabb eseményének számító, idén nemzetközi résztvevőket és előadókat felvonultató konferenciát minden korábbinál nagyobb érdeklődés kísérte.

A konferencia kiemelt vendégeként Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédében elmondta, hogy „a Kínából Európába vasúton érkező áru jelentős része elkerüli Magyarországot. Azon kell dolgoznunk, hogy ezek minél nagyobb része hazánkon keresztül jusson el Európába; ezt a célt szolgálják a záhonyi és fényeslitkei fejlesztések. Ugyanakkor hazánk számára szintén stratégiai kérdés, hogy az adriai kikötők milyen gyorsan érhetők el vasúton”.

Az Európai Vasút Éve alkalmából Adina Vălean közlekedési biztos az Európai Bizottság részéről videóüzenetben köszöntötte a konferencia résztvevőit. Kiemelte, hogy a vasút már jelenleg is a legbiztonságosabb és legtisztább közlekedési mód és egyben a mobilitási átalakulás hajtóerejének első számú letéteményese, amely egy kibocsátásmentes és hatékony közlekedési rendszerhez vezet el minket.

A konferenciát Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár nyitotta meg az Innovációs és Technológiai minisztérium részéről, aki előadásában az aktuális közlekedéspolitikai kérdések mellett kitért arra is, hogy „a Versenyképes vasút 2030 program keretében közel 4000 milliárd forintot költ a kormány infrastruktúra-fejlesztésre és 2000 milliárd forintot gördülőállomány-fejlesztésre”.

Homolya Róbert a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Hungrail elnökeként rávilágított, hogy most, a hazai vasúti közlekedés indulásának 175 éves évfordulóján, az Európai Vasút Évében kiemelten fontos tudatosítani minden döntéshozónak, hogy a fenntartható közlekedés és a klímasemleges Európa megteremtéséhez nélkülözhetetlen a vasút. Ezek eléréséhez közlekedéspolitikai paradigmaváltásra van szükség. A hazai és európai döntéshozóknak, politikusoknak és a vasúti szakmának egyet kell értenie abban, hogy az Európai Zöld Megállapodásban megfogalmazott fenntarthatósági célkitűzéseket csak akkor lehet megvalósítani, ha a vasút nagyobb piaci részesedést ér el a személyforgalomban és a teherszállítás területén egyaránt. 2030-ig az utasforgalmat meg kell duplázni, míg a vasúti áruszállítás tekintetében a 300 kilométernél nagyobb távolságú közúti árufuvarozás harminc százalékát vasútra kell terelni. Hazánk esetében ez évente plusz 17 millió tonna áru szállítását jelenti, azaz a mostaninál közel 57 ezer vonattal kell többet leközlekedtetni a hazai hálózaton. Mindezt annak fényében kell teljesítenünk, hogy Magyarországon az árutömeg kétharmadát 2019-ben továbbra is közúton szállították.

Ezenkívül bemutatta a MÁV stratégiai terveit, ezek közül kiemelte, hogy „hazánkban legalább 600-700 kilométernyi vasúthálózatot kell villamosítani, hogy a klímacélokat el tudjuk érni, és fontos, hogy ezek a pályák kihasználtan működjenek”. Továbbá hozzátette, hogy a célok elérése érdekében ugyancsak lényeges a digitalizáció: „a vasútvállalatoknak digitális vállalatokká kell válniuk, fel kell gyorsítani az ehhez szükséges korszerű rendszerek bevezetését, ám ez jelenleg nem kigazdálkodható vasútvállalati szinten.”

Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója a főváros és agglomerációjának fejlesztéséről tartott előadásában a hazai vasúti ágazat legnagyobb szereplőjéhez kapcsolódva felvázolta az aktuális lépéseket a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia kapcsán, amelynek megvalósulásával „csúcsidőben, óránként, a jelenlegi 42 helyett 93 személyszállító vonat lépi majd át Budapest határát”. Továbbá kifejtette, hogy „ehhez a hálózat teljes körű átépítésére, fejpályaudvarok átmenővé alakítására, a bevezető szakaszokon kapacitásbővítésre és komplex, rendszerszintű tervezésre van szükség, már most figyelembe véve a majdani fejlesztési igényeket.”

* * *

A délelőtti kerekasztal-beszélgetésen a résztvevők a 2030-ig és 2050-ig kitűzött célok hazai aspektusait vitatták meg a vasút szemszögéből. A Visegrádi Csoport magyar elnökségének célja a négy ország – Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország – gyors gazdasági újraindítása, amelyhez kiemelten fontos a jó infrastruktúra, és a klímasemleges Európához vezető úton a megvalósítás eszköze elsősorban a vasút. A konferencia kerekasztal-beszélgetése arra kereste a választ, hogy Magyarország milyen fejlesztések révén tud ebbe a folyamatba aktívan bekapcsolódni, többek között a V4 nagysebességű vasúti projekttel, a hazai vasúti ágazat meghatározó szereplőivel közösen. A beszélgető partnerek rávilágítottak a fejlesztések elodázhatatlan szükségességére, és arra, hogy ennek volumene külső segítség nélkül nem vállalható a vasúttársaságoknak.

A vasúti árufuvarozás a koronavírus-járvány idején is a legmegbízhatóbb és legbiztonságosabb közlekedési módnak bizonyult, ám csak korszerű és megbízható szolgáltatás nyújtása révén válhat versenyképessé. A szektor nagy növekedési térrel rendelkezik, de ennek ára van. A célok elérése érdekében a Hungrail a napokban csatlakozott a Rail Freight Forward nemzetközi vasútszakmai érdekvédelmi szövetséghez, amelynek „célja a közúti és vasúti árufuvarozás közötti egyenlőtlen versenyfeltételek kiegyenlítése” – mondta Clemens Först a Rail Cargo Austria AG. igazgatóságának tagja, a Rail Freight Forward elnöke, aki a konferencia alkalmával köszönte meg a Hungrail csatlakozását a szervezethez.

Az intermodális fuvarozás fejlesztésén keresztül a V4 országok aktív részesei a nemzetközi árualapokért folyó versenynek. A magasabb logisztikai szolgáltatás nyújtásán keresztül hozzájárulhatnak a nagyobb távol-keleti termelőcégek letelepedéséhez a régióban, fokozottan bekapcsolódhatnak az adott országok termelővállalatai a globális gazdasági vérkeringésbe. A fejlesztések új alapokat teremthetnek a vasúti teherkocsigyártás felélesztésére, átrakási kapacitások fejlesztésén keresztül, logisztikai elosztóközponttá válásával a régió felkerül a globális logisztikai térképre, és képes lehet elérni a klímacélokat. Továbbá lehetőség nyílik a közúti fuvarozók intermodális fuvarozásba történő hatékony bekapcsolásán keresztül tompítani a közúti szektort érintő Mobilitási Stratégia negatív hatásait. Ennek okán írt alá együttműködési megállapodást a Nit Hungary képviseletében Füle László elnök és Homolya Róbert a Hungrail elnöke. A példaértékű együttműködés keretében a felek közreműködnek a kombinált fuvarozás fejlesztését elősegítő, támogató intézkedések előmozdításában, a közúti vállalkozások kombinált fuvarozásba történő hatékony bekapcsolódásához szükséges keretrendszer kialakításában, a szabályozási környezet egyszerűsítésében, korszerűsítésében.

Bakai Kristóf Péter pénzügyőr ezredes, vámszakmai főigazgató a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részéről felvázolta, milyen intézkedések kerültek végrehajtásra a vasúti határforgalom gyorsítása érdekében és milyen kihívásokkal szembesülnek, amelyben a vasútvállalatok együttműködését kérte.

Az Európai Zöld Megállapodás szerint a közlekedésből származó károsanyag-kibocsátást 2050-re kilencven százalékkal kell csökkenteni. A kitűzött célok biztosítása érdekében a Fenntartható és Intelligens Mobilitási Stratégia 2020 decemberében kijelölte a főbb irányokat, amelynek keretrendszeréről számolt be Nagy Gábor főosztályvezető-helyettes az Európai Bizottság Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóságától. Steiner Attila, az ITM körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára felszólalásában elmondta, hogy a cél az elektrifikáció, ennek érdekében a magánszféra bevonásával harmadik alkalommal kerültek kibocsátásra zöld államkötvények, amelynek bevételét 90–95 százalékban a vasúti közlekedésre fordítják.