Magyarország meghátrált a TEN-T-ügyben
Az Európai Unió dán elnöksége által készített kompromisszumos javaslatok nyomán mérséklődtek azok a korábbi aggodalmak, amelyek szerint az európai közlekedési folyosók nemkívánatos harmadik szintté alakulhatnak a törzshálózaton belül – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) kedden.
A közlemény ismerteti: a visegrádi országok és hat további kohéziós uniós tagállam közlekedési minisztériumainak szakterületi vezetői találkoztak Siim Kallas európai bizottsági alelnökkel, közlekedési biztossal kedden, Prágában.
A soros cseh visegrádi elnökség kezdeményezésére létrejött egyeztetés célja a Transzeurópai Közlekedési Hálózatról (TEN-T) és az Európai Összekapcsolási Eszköz (CEF) pénzügyi alapról szóló rendelettervezetekhez kapcsolódó álláspontok kölcsönös bemutatása volt a Közlekedési Tanács e témákkal is foglalkozó ülése előtt.
Az NFM közlése szerint a prágai találkozón az Európai Bizottság, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovénia küldöttségei vettek részt.
A magyar delegációt vezető Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár kifejtette, hogy a visegrádi országok következetes együttműködésének és az Európai Bizottság rugalmasságának köszönhetően a több tagállam számára leginkább aggályos törzshálózati folyosók koncepciója kedvező irányba változott.
A dán elnökség által készített kompromisszumos javaslatok nyomán mérséklődtek azok a korábbi aggodalmak, amelyek szerint e folyosók egy nemkívánatos harmadik szintté alakulhatnak a törzshálózaton belül. A törzshálózati folyosók csupán három területre, a modális integrációra, az átjárhatóságra és a határkeresztező szakaszok koordinált fejlesztésére fókuszálnak. Emellett több kifogásolt rendelkezés – például a jogi személyiséggel rendelkező folyosó-platformok létrehozása vagy a bizottsági végrehajtási intézkedések lehetősége – is kikerült a TEN-T rendelet tervezetéből. Az előnyös módosítások nyomán Magyarország kész arra, hogy a törzshálózati folyosók létrehozásáról szóló előírások kapcsán korábban többször megerősített fenntartását a március 22-i Közlekedési Tanácson visszavonja - írja a közleményben az NFM.
Az államtitkár jelezte: a magyar küldöttség más tagállamok véleményét osztva továbbra sem ért egyet a TEN-T rendelettervezet szövegének a törzshálózat 2030-ig megvalósuló kötelező kiépítését és a vasúti törzshálózati vonalak műszaki paramétereit előíró elemeivel. A határidőt csak indikatív jelleggel tartja vállalhatónak, a javasolt szigorú műszaki kritériumokat – 22,5 tonna tengelyterhelés, 750 méteres vonathossz – pedig csak az újonnan épített vagy felújított vasútvonalakra tudja elfogadni. A teljes vasúti törzshálózaton ugyanis a következő évtized végéig Magyarország elegendő forrás hiányában szinte biztosan nem lenne képes eleget tenni a fenti elvárásoknak.
A szaktárca közleményében ismerteti, hogy a TEN-T rendelettervezet 2050-ig határozza meg az uniós közlekedési hálózat fejlesztésének irányait, amelynek kiindulópontja egy kétszintű, átfogó és törzshálózati elemekre osztott hálózat bevezetése. A Európai Bizottság 2011 nyarán egy új támogatási eszköz, a TEN-T büdzsét felváltó Európai Összekapcsolási Eszköz (CEF - Connecting Europe Facility) alap létrehozását jelentette be, és ehhez egy előzetes, törzshálózati folyosókat, ezeken belül előre meghatározott projekteket és úgynevezett horizontális, közlekedési menedzsment témaköröket tartalmazó listát csatolt.
Magyarország változatlanul nem ért egyet a kohéziós alap 10 milliárd eurós részének az Európai Összekapcsolási Eszköz számára történő elkülönítésével, és kitart az összeg kohéziós szabályok szerinti szétosztása mellett – hangsúlyozta Völner Pál a közleményben.
