Még két-három évig nem lesz dugódíj
·
2012.11.26. 12:25
A következő 2-3 évben valószínűleg nem lesz dugódíj Budapesten – hangzott el a Portfolio.hu Property Investment Forum 2012 konferencián. Bár a nagyobb zóna több pénzt hozna, ez azonban jókora terhet jelentene a városi, illetve agglomerációs lakosságnak – olvasható a Pénzcentrum.hu összefoglalójában.
A gazdasági világválság, illetve a brutális üzemanyagárak miatt ma már igazán nagy dugók nincsenek Budapesten, így a dugódíj bevezetésének részben a bevétel növelése, részben pedig a környezet terhelésének csökkentése miatt lenne létjogosultsága – mondta el Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója. Mindezek ellenére a politikai döntéshozatal egyelőre elkaszálta a dugódíj bevezetésének lehetőségét.
A BKK vezérigazgatója szerint a következő 2-3 évben nem is várható a rendszer bevezetése. „A budapesti dugódíjnak csak akkor van létjogosultsága, ha a forgalomterhelés teljes mértékben kiváltható lesz tömegközlekedéssel. Éppen ezért, amíg nem készül el a 4-es metró, illetve nem sikerül felfejleszteni a fővárosi villamoshálózatot (fonódó villamoshálózat – a szerk.), addig nincs értelme a rendszer bevezetéséről beszélni” – mondta el Vitézy Dávid, a Porfolio.hu Property Investment Forum 2012 konferencia panelbeszélgetésén.
Pedig a nemzetközi tapasztalatok pozitívak. A dugódíj bevezetésének pozitív hatásait ecsetelve Erhart Szilárd (kutató közgazdász, Dugódíj.hu) elmondta: a mérséklődő forgalom hatására egyértelműen csökken a városok zaj-, illetve légszennyezettsége is, és így élhetőbb terek alakulnak ki a városi lakosság számára. „Budapestnek alapvetően jó a közlekedési rendszere, bár tény, hogy a gépjárműpark terén vannak még bőven elmaradások. Infrastruktúránk adottságaira pedig a dugódíj tekintetében is érdemes lenne építkezni. Főként, hogy mi vagyunk az egyetlen olyan város az unióban, akinek nemhogy lehetősége, hanem kötelezettsége van a dugódíj bevezetésére” – mondta Vitézy Dávid.
Uniós kötelezettségünknek ugyanakkor nincsenek meghatározva a pontos részletei, így az sem, hogy konkrétan mekkora lenne a fizetős zóna. Az előzetes vizsgálatok szerint ugyanakkor hamarabb térülne meg a beruházás, ha egy nagyobb zónán működtetnénk a rendszert. Pedig Vitézy szerint a rendszer beruházási költségét az Európai Bizottság hajlandó lenne finanszírozni. Szükség lenne azonban még kapacitásbővítésre, illetve a meglévő járműpark cseréjére is.
Nagy kérdés ugyanakkor, a városi, illetve agglomerációs lakosság miként viszonyulna a rendszerhez. A brutális üzemanyagár ugyanis már sokakat az autó lerakására kényszerített, egy újabb teher pedig tovább terhelné a tömegközlekedési rendszert. Vannak ugyanakkor, akik vélhetően a dugódíj bevezetése után sem tennék le autójukat. Részben kényszerből, részben pedig kényelemből maradnának az autó mellett. A BKK egy eddig nem publikált tanulmánya szerint például – amelyet Vitézy Dávid a Portfolio.hu konferenciáján ismertetett néhány szóban – 90 százalék fölött van azok aránya, akik eddig autóval vitték gyermekeiket iskolába, és a dugódíj miatt sem változtatnának szokásukon. Őket követik, akik munkavégzés miatt képtelenek lemondani a saját gépjárműről.
A gazdasági világválság, illetve a brutális üzemanyagárak miatt ma már igazán nagy dugók nincsenek Budapesten, így a dugódíj bevezetésének részben a bevétel növelése, részben pedig a környezet terhelésének csökkentése miatt lenne létjogosultsága – mondta el Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója. Mindezek ellenére a politikai döntéshozatal egyelőre elkaszálta a dugódíj bevezetésének lehetőségét.
A BKK vezérigazgatója szerint a következő 2-3 évben nem is várható a rendszer bevezetése. „A budapesti dugódíjnak csak akkor van létjogosultsága, ha a forgalomterhelés teljes mértékben kiváltható lesz tömegközlekedéssel. Éppen ezért, amíg nem készül el a 4-es metró, illetve nem sikerül felfejleszteni a fővárosi villamoshálózatot (fonódó villamoshálózat – a szerk.), addig nincs értelme a rendszer bevezetéséről beszélni” – mondta el Vitézy Dávid, a Porfolio.hu Property Investment Forum 2012 konferencia panelbeszélgetésén.
Pedig a nemzetközi tapasztalatok pozitívak. A dugódíj bevezetésének pozitív hatásait ecsetelve Erhart Szilárd (kutató közgazdász, Dugódíj.hu) elmondta: a mérséklődő forgalom hatására egyértelműen csökken a városok zaj-, illetve légszennyezettsége is, és így élhetőbb terek alakulnak ki a városi lakosság számára. „Budapestnek alapvetően jó a közlekedési rendszere, bár tény, hogy a gépjárműpark terén vannak még bőven elmaradások. Infrastruktúránk adottságaira pedig a dugódíj tekintetében is érdemes lenne építkezni. Főként, hogy mi vagyunk az egyetlen olyan város az unióban, akinek nemhogy lehetősége, hanem kötelezettsége van a dugódíj bevezetésére” – mondta Vitézy Dávid.
Uniós kötelezettségünknek ugyanakkor nincsenek meghatározva a pontos részletei, így az sem, hogy konkrétan mekkora lenne a fizetős zóna. Az előzetes vizsgálatok szerint ugyanakkor hamarabb térülne meg a beruházás, ha egy nagyobb zónán működtetnénk a rendszert. Pedig Vitézy szerint a rendszer beruházási költségét az Európai Bizottság hajlandó lenne finanszírozni. Szükség lenne azonban még kapacitásbővítésre, illetve a meglévő járműpark cseréjére is.
Nagy kérdés ugyanakkor, a városi, illetve agglomerációs lakosság miként viszonyulna a rendszerhez. A brutális üzemanyagár ugyanis már sokakat az autó lerakására kényszerített, egy újabb teher pedig tovább terhelné a tömegközlekedési rendszert. Vannak ugyanakkor, akik vélhetően a dugódíj bevezetése után sem tennék le autójukat. Részben kényszerből, részben pedig kényelemből maradnának az autó mellett. A BKK egy eddig nem publikált tanulmánya szerint például – amelyet Vitézy Dávid a Portfolio.hu konferenciáján ismertetett néhány szóban – 90 százalék fölött van azok aránya, akik eddig autóval vitték gyermekeiket iskolába, és a dugódíj miatt sem változtatnának szokásukon. Őket követik, akik munkavégzés miatt képtelenek lemondani a saját gépjárműről.
