Mivel utaznak Bécsben? – Metró a szántóföldön

A bécsi kettes metróvonal, színe szerint a lila, jelenleg a belvárosban található Karlsplatzról indul, az osztrák főváros egyetlen hármas metrótalálkozásától, itt van állomása ugyanis az U1-esnek és az U4-esnek is. Innen nagyjából a Ring útvonalát követve, a Volkstheater (U3) csomópontot érintve éri el a Schottenringet, ahol ismét az U4-es vonalra van átszállási lehetőség, majd a Pratersternnél van vasúti átszállás illetve az U1-es vonallal is találkozik még egyszer. A Messe-Prater megálló után a vonal magasvezetésű pályán halad, majd a Duna felett külön hídon áthaladva éri el Donaustadt városrészt, illetve a legújabb metrószakaszt Bécsben, amelyen keresztül egészen Seestadtig húzódik a vonal, bár ez a negyed még csak kiépülőben van. A teljes vonal megtételére a vonatoknak harminc percre van szüksége, ám csúcsidőben minden második vonat a Karlsplatztól csak Aspernstresséig jár. A vonalon egyaránt közlekednek U, U1 és v/V típusú szerelvények, amelyek az Erbergnél található bázisról állnak ki a vonalra. Ez a járműtelep azonban nincs közel az U2-es nyomvonalához, így jelenleg a Gleis 10 nevezetű kapcsolaton át járnak ki és be a szerelvények. Ez a vágány az erdbergi járműteleptől a föld alatt a Stadion megállónál található csatlakozásig húzódik, ez a leghosszabb ilyen kapcsolat Bécsben.

Videó az Erdberg és az U2 Stadion megállója között húzódó üzemi vágányról:

A vonal színe a lila. Érdekesebb inkább az elnevezéséről beszélni, ugyanis nem ez Bécs második metróvonala, mégis ezt jelölik kettes számmal.

Eredetileg a villamosok nemcsak a Ringen közlekedtek, hanem az azzal párhuzamosan vezető utcákon eggyel kijjebb is. Így azonban a közutak túlterheltté váltak, ezért a városvezetés egy föld alatt húzódó villamosvonalat álmodott meg. Ez 1966-ra el is készült, bejáratai a Szecesszió házánál és a Landesgerichtstraßénál, a Rathaustól északra voltak. Ezt a szakaszt hívták a bécsiek Zweierliniének, azaz második vonalnak, utalva ezzel a Ringre, mint elsőre. Ebben az alagútban 1980-ig közlekedtek villamosok, ekkor építették ugyanis át azt metróalagúttá. A létrejövő metróvonal a Zweierlinie elnevezés után kapta az U2-es számot.

Az U2-es története a már fent is említett Zwierliniével kezdődött. Ez a vonal a Ringgel párhuzamosan, a Karlsplatznál alábukva, a Museumsquartier-t, a Volkstheatert és a Rathaus-t érintve a Landesgerichtstraßénál ért a felszínre. Az alagút 1,8 kilométer hosszúságú volt, és négy megálló volt a föld alatt: a Mariahilfer Straße (ma Museumsquartier, 1991 és 2000 között Babenbergerstraße), a Burggasse (ma Volkstheater), a Lerchenfelder Straße (2003-ban felhagyták) és a Friedrich-Schmidt-Platz (ma Rathaus). Ezen a vonalon közlekedett az E2-es viszonylat (Praterstern–Herbeckstraße útvonalon), a G2-es (Radetzkystraße–Hohe Warte) és a H2-es (Prater Hauptalle–Hernals).

A bécsi városvezetés 1968. január 26-án jelentette be a metróhálózat kiépítésének tervét, amelynek a leendő U2-es is része volt. Ezzel a Zweierlinie alagútját mindkét irányban meg kellett hosszabbítani. A déli oldalon a Karlsplatz alatt új föld alatti állomást kellett kiépíteni, illetve északi irányban a Rathaustól a Schottentorig, valamint tovább a mai Schottenringig új alagutat kellett ásni, majd a végállomást az U4-essel egy szinten a korábbi Stadtbahn nyomvonalán alakították ki.

Az építkezéseket lassította, hogy a fent leírt nyomvonal kritikusai szerint az U2-esnek inkább a Hernals negyed felé kellett volna kiépülnie, nem pedig a Ring alatt, ám végül a máig meg nem épült U5-ös metró tervei őket is elcsendesítette. Végül 1980. augusztus 30-án megnyílt az U2-es metróvonal a Karlsplatz és a Schottenring között. Nagyjából egy évvel később az addigra elkészült U2-es és U4-es vonalak kombinációján gondolkozott a közlekedési vállalat, így próbaképpen vonatokat indítottak U2/4 jelzéssel. Ezek a Karlsplatzról indulva az U2-es vonalán végighaladva, majd az U4-esre rátérve a Karlsplatz ismételt érintésével az U4-es Hietzing állomásáig közlekedtek. Sajnos azonban forgalmi okok miatt a késések igencsak megnőttek, főleg a két vonal közötti átállás okozta a gondot, emiatt az U2/4 vonatok hamar leálltak. Az U2-es vonalon 1980 és 2008 között közlekedtek a vonatok a Karlsplatz és a Schottenring között, majd 1991-ben, amikor az U3-as vonalat megnyitották Erdberg és a Volkstheater között, majd később a Volkstheater és a Westbahnhof között is, az U2-es igencsak felértékelődött, különösen a Schottentor és az U3-as csatlakozás között utaztak vele egyre többen.

Az 1960-as és 1970-es évek metrótervezési lázában sok variáció napvilágot látott arról, hogy az U2-esnek merre kéne majd haladnia. Abban már egyetértés látszott, hogy a fő irány a Prater, azután pedig a Stadion kell hogy legyen, azonban a pontos nyomvonal állandó vita tárgyát képezte. Ezen felül már a hetvenes években is tervezték a még akkor (is) csak papíron létező főpályaudvar (Wien-Hauptbahnhof) felé való hosszabbítást. Az 1990-es években azonban az U6-os hosszabbítása és az U3-as kiépítése élvezett előnyt, így az U2-es maradt olyan, amilyennek 1980-ban megnyitották.

Végül 1998-ban megszületett az elhatározás, hogy a Schottenringtől egészen Aspernig hosszabbítják a vonalat, amelyről a város több tervet is készített. Azonban mielőtt a hosszabbítás megkezdődhetett volna, az akkori vonalon is komoly átalakításokat kellett végezni. Először is az utasigények megkívánták, hogy azon túl ne rövid vonatokkal szolgálják ki a vonalat, így az állomásokat meg kellett hosszabbítani. Ez különösen a Karlsplatzon okozott gondot, új alagútrészletet kellett fúrni a Schwarzenbergplatz felé. Ezenfelül a hosszú állomások miatt már nem volt szükség a Lerchenfelderstraße megállóra sem, mivel a kijáratok átvariálásával meg tudták tartani az állomássűrűséget. A szerelvények 2004-től a Schottentor és a Schottenring között csak egy vágányon közlekedtek, ugyanis a Donaukanal alatti átvezetéshez a Schottentortól új alagutat kellett építeni.

A vonal meghosszabbításának határideje egyértelmű volt, ugyanis 2008-ban Ausztria (és Svájc) rendezte a labdarúgó Európa-bajnokságot. Ekkorra a stadionnak szüksége volt a metróra, hogy minél több szurkolót tudjon elszállítani. A terv sikerült, a Schottenringtől a Donaukanal alatt áthaladva a Taborstraßét, a Pratersternt (U1), a Messe-Prater megállót és a Krieau megállót érintve elérte az U2-es a stadiont. Ezt a szakaszt 2008. május 10-én nyitották meg. A vonal itt a Messe-Prater megállóig a föld alatt fut, majd azt elhagyva a felszínre emelkedik, a Krieau megálló már magasvezetésű pályán található.

A tervek szerint a vonal hosszabbítása nem ért véget a Stadionnál, ugyanis két évvel később, 2010. október 10-én a metrónak emelt hídon, áthaladt az első szerelvény a Duna felett, ezzel a harmadik metróvonal volt, ami elérte a folyó másik partját az U1-es (1982) és az U6-os (1996) után. A 2010-es hosszabbítással a vonatok már az Aspernstraße végállomásig jártak, amellyel a vonal már tizenhét megállót érintett és összesen 12,5 kilométer hosszúságú volt.

Az építkezés továbbra sem állt le, újabb három év után, 2013. október 5-én megnyílt egy újabb háromállomásos szakasz az U2-esen, az addigi végállomás Aspernstraßétól a rohamosan fejlődő városnegyedig, az egykori Aspern repülőtérig, azaz a Seestadtig. A három üzemelő állomáson felül előkészítették egy negyediknek a lehetőségét is, amelyet csak a környék fejlődésével fognak befejezni, ennek neve An den alten Schanzen.

Az U5-ös vonal megépítésével a tervek szerint az U2-es útvonala is módosul, hosszabbodik. Seestadt felől érkezve a vonatok, a Rathaus állomásig a meglévő útvonalon, majd innen a Neubaugasse (U3), illetve a Pilgramgesse (U4) megállón át fogja elérni a Matzlisdorferplatz-ot, majd a tervek szerint később Wienerberget. 
Az U2-es jelenlegi alagútját a Rathaus és a Karlsplatz között az újonnan épülő U5-ös vonal venné át, melyről cikksorozatunk külön fog szólni.

A következő részben Bécs legfiatalabb, legrövidebb, és egyben legforgalmasabb metróvonalával foglalkozunk majd, az U3-assal.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!