Nyolcvan éve drót alatt
A fővasúti, váltóáramú villamos vontatás egyértelműen Kandó Kálmán nevéhez fűződik. Első javaslata a hazai vasutak villamosítására 1900-ban született, ekkor már az általa kidolgozott rendszer Olaszországban két éve üzemelt. Kandó a vasútvillamosítást az országos elektromos hálózat részeként, a mozdony fázisváltójával háromfázisúra alakítandó egyfázisú váltóárammal képzelte el.
Az első világháború után jó pár évnek el kellett telnie, mire a gazdaság, az ipar magára talált, Kandó a villamosítás kísérleteit élesben csak 1923-ban kezdhette el a Budapest–Alag között kiépített kísérleti szakaszon. A (később többször átépített) próbamozdony 15 kilovolt, 50 hertzes áramot kapott a felsővezetékből, a feszültséget később 16 kilovoltra emelték.
A kísérletek bebizonyították a rendszer használhatóságát, Kandó ötletei alapján az 1930-ban felépült bánhidai hőerőmű az országos elektromos hálózaton kívül a vasutat is ellátta egy száz kilovoltos távvezetéken át. A MÁV a 190 kilométer hosszú Budapest–Győr–Hegyeshalom vonalat jelölte ki az elsőként villamosítandó pályának, nem utolsósorban Bécs könnyebb, gyorsabb megközelítése miatt.
A felsővezetékek szerelésével gyorsan haladtak, Budapest–Komárom között 1932. szeptember 12-én indult meg – a Kandó Kálmán által kifejlesztett V40-es típussal – a villamos vontatás. Maga a feltaláló-konstruktőr az első menetet már nem érhette meg, 1931. január 13-án hunyt el. A MÁV a második világháború után tervbe vette a mai napig használatos 25 kilovolt, 50 herztes villamos vontatás kifejlesztését, egyelőre azonban a már meglévő hegyeshalmi vonalra fejlesztettek ki egy újabb típust (a tengelyelrendezése miatt Bocónak becézett V55-öst).
A Francia Államvasutak 1955-ben nemzetközi konferenciát szervezett az 50 hertzes vasút-villamosításról, itt a 25 kilovoltos vontatási feszültség, mint optimális megoldás mellett tette le voksát a résztvevők többsége. A már folyamatban levő villamosítással (Budapest–Hatvan között) le is álltak, végül 1962-re készültek el vele. A hegyeshalmi vonalat több szakaszban, 1970–1972 között állították át az új vontatási feszültségre, az utolsó a Győr–Hegyeshalom szakasz volt 1972. március 9-én.
