ÖBB és MÁV belföldi vonatok: mindenki a magáéval

Az osztrák és a magyar állami vasúttársaság tíz esztendőn belüli idősávban, mindkét esetben a hazai ipartól rendelte meg az azonos (belföldi távolsági) rendeltetésű, gyakorlatilag egyforma méretű, tömegű, befogadóképességű vonatokat alkotó 2043-as (és 2143-as) és M41-es mozdonyokat, valamint Ausztriában a Schlieren-vagoncsaládot, Magyarországon a dunakeszi kocsikat.

Míg az ÖBB a 2016-os sorozatú Herculessel leváltotta az öreg gépeket, és a Schlierenek is kikoptak a közforgalomból (egy részük éppen Magyarországra, a GYSEV-hez és a MÁV Nosztalgiához került), a MÁV-nál még mindig az M41-es a villamosítatlan vonalak személyvonati mozdonya (miután egy részüket remotorizálták), és a német és osztrák használt személyvagonok vásárlása után is futnak BDh-k és By kocsik.

Összevetésüket a sok tekintetben észrevehető hasonlóságuk indokolja. A mozdonyoknál 1964–77 között hetvenhét példányban, kétütemű dízelmotorral az ÖBB számára a Jenbacher által készített 2043-as 67-68 tonna, a szintén hetvenhetes szériában az SGP-nél ugyanakkor épült, négyütemű 2143-as 65 tonna tömegű, mindkettő 15,76 méter hosszúságú (kivéve a 2043-as előszériáját: az 14,76 méter), kicsivel több mint 1100 kW teljesítményű, és 100 vagy 110 km/óra maximális engedélyezett sebességű. A MÁV (és a GYSEV-től szintén a MÁV-hoz került) M41-eseket 1972–84 között gyártotta a Ganz, hazai piacra összesen 114 példányban. Hossza 15,5 méter, tömege 66 tonna, teljesítménye 1324 kW, megengedett sebessége 100 km/óra.

A Schlieren-vagonok és a dunakeszi gyártású kocsicsalád tagjai is sajátos, rövid méretűek. A magyar kocsik négy centiméterrel hosszabbak az osztrákoknál, utóbbiak 23,7 méteresek. A MÁV-os By-ok befogadóképessége nagyobb: nyolcvan fő, az ÖBB Bp hetvenkettő személyt tud elszállítani. Tehát hasonló alapterületen a magyar kocsi a zsúfoltabb; az oldalablakok számában is látszik a nagyobb páholysűrűség: a By tíz-, az ÖBB Bp kilenc ablakos. (Még nagyobb a kontraszt az első osztályú Ap-knél: ötvennégy kontra negyvenkettő fővel, kilenc és hét ablakkal.) A poggyászok szállítására is alkalmas MÁV BDh ötvenhat személyes, és körülbelül tizenkettő négyzetméter jut a paklinak, addig az ÖBB BDp negyvenkettő üléssel szerelt, húsz négyzetméteres raktérrel. A magyar vagonok 120 km/óra végsebességűek, az osztrákok (a fürgébb villamos mozdonyaik okán is) 140-re kalibráltak. Mindezek mellett a rendeltetésük és az eredeti felhasználási területük azonos volt: mindkettő a belföldi távolsági forgalom kiszolgálására készült. Az osztrákok itt is nagyjából tíz évvel voltak gyorsabbak – de az elmondható, hogy a mai helyzet szerint mi vagyunk a spórolósabbak (avagy szegényebbek), hisz náluk már nem közlekednek.

1:87-es méretarányú modellekkel az ÖBB-t gyűjtők – nem meglepő módon – jobban kiszolgáltak. Még a ’80-as évek első felében (meghökkentő agilitással) az olasz Lima adta ki a 2043-ast, mellé a csak egyetlen, nyolcablakos (egykor ABp, majd a leminősítés után 28-33 Bp) kivitelű osztrák Schlierent. Az eredeti, egy forgóvázon dobmotorral hajtott mozdony a kicsit rövidebb, de igen széles és magas kocsival már nem felel meg az elvárásnak. A későbbi, már középmotoros Lima 2043-as elfogadhatóbb – ez szerepel a képeken és a videón is. E mozdonyt (és a 2143-as párját) az azóta megszűnt Klein Modellbahn is gyártotta, két motorral. A futásuk jobb a Limánál, de azoknál a némely esetben maguktól deformálódó fém alvázak keserítik a tulajdonosaik életét. Igazán korszerű 2043-asra egészen 2003-ig kellett várni, ekkor adta ki a Roco a magáét. (És még egy bő évtizeddel később a 2143-ast – amiben az a meglepő, hogy addigra már kivonták a sorozat javát.)

A Lima nem túl jól sikerült próbálkozását a jellegzetes kocsiknál már említettük – de ha azt leszóltuk, mit mondjunk a Märklin csak nevében Schlierenjéhez? Ha nem úgy lenne festve és feliratozva, egyetlen porcikájáról sem lehetne felismerni: körülbelül 1:100-as hosszúságú, rossz a formája, nem bemélyedésben van az ajtaja, magas és a végén lecsapott a teteje (a lapos és egyenes vonal helyett), a forgóváz nem az ajtók alatt helyezkedik el – felsorolni sem könnyű a kifogásolnivalókat. És nem ám azért mert, korát megelőzve, a ’60-as években gyártották (amikor annak is örült az egyszeri modellező, hogy a tengelyszám stimmel) – hanem a ’80-as évek végén.

Mellette az 1:107-esre (?!) kurtított Kleinbahn (ami nem ugyanaz, mint a Klein Modellbahn – előbbi még most is működik, a meghökkentő termékkínálata ellenére) egész istenes. Az egyetlen kvázi kifogástalan Schlierent a Roco gyártotta, (ha jók a forrásaink,) már 1984-től. Méret- és formahelyes, később közelkapcsoló-kinematikával ellátott, háromféle (7, 9 ablakos, valamint a félpoggyász) kivitelű, minden festési sémát (zöldet, narancs-krémet és az utolsó Sparlackierung – vagyis olcsósított narancsost) leképező kínálata elfogadható áron forog a használtpiacon. (Még a GYSEV-es repceszínűt is megcsinálták, ha egyetlen egyszer is, de létezik.)

A magyar szerelvényről nincs ennyi írnivalónk. Sorozatban csak a Fuggerth készíti az M41-est, és az összes dunakeszi kocsit, beleértve a BDh-t és a By-t. Csak pályaszámokban létezik variáció, és az sem sok: a félpoggyászból egyről hallani, a végig 2. osztályúból talán három gyártói verzió van (116, 318, 407 – ezek vannak meg a szerzőnek), és a kétféle GYSEV-es mellett a talán sosem létezett zöldek meg sima kék MÁV-osok vannak; startos nincs. A Csörgő esetében kicsit nagyobb a kínálat: az első színséma szerinti bordó-ezüst (vagy –fehér – a legelsők között ilyen Fuggerth is volt, noha annak nincs eredetije – tévedésből alakult így, egy fakó fotó miatt), majd a narancsokból pár pályaszám. GYSEV-es szintén – de abból zöld-sárga is, ez utóbbi egy jól sikerült fantáziafestés. Senki más nem próbálkozott még ezen klasszikusokkal, és híre sincs, hogy a közeljövőben szeretne.

Az alanti filmben a kissé kerregős Limához választottunk egy műszakilag hasonló M41-est. Így szálltak ringbe, és ha a viseltes Roco Schliereneket is egybevetjük az újszerű állapotú, belső berendezéssel kiegészített, fém kerékpárokkal ellátott magyar vagonokkal, döntetlenszagú lesz a küzdelem. Persze Roco géppel, eredeti hanggal, ennél szebb, és a Fuggerthnél sokkal pontosabb ÖBB-kocsikkal nem kérdés, hogy ki van jobban elkényeztetve – de mi most ezeket találtuk a kollekcióban.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Utazzon velünk! Az első világháborús olasz front déli szakaszát felkereső, idén újra elinduló Isonzó Expressz emlékvonatra jelentkezzen a MÁV Nosztalgia Kft.-nél!