Orient korridor: közel a megvalósítás
A páneurópai közlekedési folyosók útvonalait 1994-ben, a Kréta szigetén rendezett konferencián határozta meg a II. Páneurópai Közlekedési Konferencia, 1997-ben a harmadik konferencián, Helsinkiben módosították az eredeti terveket. A legtöbb országot (kilencet) az Orient árufuvarozási folyosó érinti. A magyar soros elnökség egyik utolsó rendezvényeként, 2011. június 16-án Luxembourgban hoztak határozatot az Európai Unió és a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Államközi Szervezet közötti megállapodás aláírásáról és megkötéséről.
Az alakuló ülést 2011. november 16-án, Budapesten tartották meg. Schváb Zoltán közlekedési helyettes államtitkár köszöntőjében úgy értékelte, hogy a korridor kialakítása a megfelelő ütemben halad. Az Orient közlekedési folyosó Prágából Bécsen/Pozsonyon, Budapesten, Bukaresten át Konstancába, illetve Vidinen és Szófián át Athénba vezet, fontos összeköttetést nyújtva Európa középső és keleti-délkeleti területei között.
A teherkorridor nem tartalmaz az érintett városok közötti meghatározott vasútvonalakat, az uniós előírás infrastruktúrafejlesztésre nem kötelez. A folyosó csupán menetvonalak összessége, amelyek a fő irányok módosulása nélkül lehetőséget nyújtanak az érintett vasútvonalak megváltoztatására: például Budapest és Szolnok között egyaránt használható a ceglédi és az újszászi irány is. A határokon átnyúló speciális menetvonalak más előnyök mellett nem vonhatóak vissza két hónapon belül, forgalmi akadály esetén a személyvonatokkal azonos prioritást kapnak, és egyetlen, az egész korridoron hatáskörrel rendelkező kapacitáselosztó központtól lehet igényelni őket.
Az irányító testület a kapacitáselosztási keret koncepciójáról folytatott vitát. A hálózati üzletszabályzatot 2012 végén meg kell hirdetni, az árufuvarozási folyosó működése 2013 végén indulhat meg.
