Siklás a metróban
·
2012.03.02. 17:30
A forgatókönyv szerint kisiklott és felgyulladt egy szerelvény a kettes metróban, a Batthyány és a Széll Kálmán tér között. A törésekkel, zúzódásokkal tarkított, mintegy 100 sérültet több fővárosi tűzőrség mentette ki a füsttel teli alagútból. Az élethű sebekkel kisminkelt, jajongó, pánikoló, vagy épp sokkos magányba burkolózó sérülteket – közöttük 17 súlyos sérültet – pedig tucatnyi mentő látta el, akik az Országos, valamint a Máltai Mentőszolgálat kötelékében dolgoztak.
Mivel a „balesetet szenvedett” szerelvény a Batthyány térhez közelebb állt le a jobb oldali (a Déli pályaudvar felé vezető) alagútban, ezért a sérülteket a dunaparti állomás peronjára szállították a tűzoltók. A sugárventillátorokat pedig a Battyhány téren befúvásra, míg a Széll Kálmán téren szívásra állították, így a keletkezett füstöt a menekítéssel ellentétes irányba fújták – ehhez gyakorolni kellett az egykori Moszkva téri megállóban az állomás kiürítését is.
A gyakorlat célja egyrészt a demonstráció volt, hogy a vezetők meggyőződhessenek beosztottaik felkészültségéről, másrészt az, hogy gyakorolják: pánikhelyzeten is nyugodtan kell dolgozni. A gyakorlat vezetője, Bérczi László tűzoltósági főfelügyelő elmondta: ilyen eseménynél 4-es kiemelt fokozatot rendelnek el, vagyis a két állomáson 50-50 tűzoltó dolgozik a mentésen.
A mentőszolgálatok a sérülések ellátásán kívül gyakorolták a sérültek osztályozását is, hogy kiket kell azonnal, kiket pedig csak a súlyosabb sérültek után ellátni, ezen kívül a több tucatnyi beteg regisztrálásában, betegcédulákkal ellátásában is precízen helyt kellett állniuk. Ez tömeges balesetnél sokat segít abban, hogy a nagy kavarodásban is mindenki megkapja a szükséges ellátását, illetve hogy biztosan tudják: minden sérültet kimenekítettek a szakemberek.
Ugyan ez csak gyakorlat volt, de a tűzoltók így is megizzadtak a mentéssel, és fény derült néhány technológiai sajátosságra is: egy légzőpalackkal indultak el a tűzoltók menteni, de mivel egy sötét, szűk alagútból mentettek, ezért két palackra át kellett szerelniük a légzőkészülékeket. Ez némiképp késleltette a mentés megkezdését, de ezek a gyakorlatok erre is nagyon jók, hogy nem éles helyzetben derülnek ki ezek.
Mivel a „balesetet szenvedett” szerelvény a Batthyány térhez közelebb állt le a jobb oldali (a Déli pályaudvar felé vezető) alagútban, ezért a sérülteket a dunaparti állomás peronjára szállították a tűzoltók. A sugárventillátorokat pedig a Battyhány téren befúvásra, míg a Széll Kálmán téren szívásra állították, így a keletkezett füstöt a menekítéssel ellentétes irányba fújták – ehhez gyakorolni kellett az egykori Moszkva téri megállóban az állomás kiürítését is.
A gyakorlat célja egyrészt a demonstráció volt, hogy a vezetők meggyőződhessenek beosztottaik felkészültségéről, másrészt az, hogy gyakorolják: pánikhelyzeten is nyugodtan kell dolgozni. A gyakorlat vezetője, Bérczi László tűzoltósági főfelügyelő elmondta: ilyen eseménynél 4-es kiemelt fokozatot rendelnek el, vagyis a két állomáson 50-50 tűzoltó dolgozik a mentésen.
A mentőszolgálatok a sérülések ellátásán kívül gyakorolták a sérültek osztályozását is, hogy kiket kell azonnal, kiket pedig csak a súlyosabb sérültek után ellátni, ezen kívül a több tucatnyi beteg regisztrálásában, betegcédulákkal ellátásában is precízen helyt kellett állniuk. Ez tömeges balesetnél sokat segít abban, hogy a nagy kavarodásban is mindenki megkapja a szükséges ellátását, illetve hogy biztosan tudják: minden sérültet kimenekítettek a szakemberek.
Ugyan ez csak gyakorlat volt, de a tűzoltók így is megizzadtak a mentéssel, és fény derült néhány technológiai sajátosságra is: egy légzőpalackkal indultak el a tűzoltók menteni, de mivel egy sötét, szűk alagútból mentettek, ezért két palackra át kellett szerelniük a légzőkészülékeket. Ez némiképp késleltette a mentés megkezdését, de ezek a gyakorlatok erre is nagyon jók, hogy nem éles helyzetben derülnek ki ezek.
