Villamos vasúttal a Himalájába

Károly Szabolcs   ·   2021.07.02. 15:00
lhasza_tibet_vasut

Elkészült a Szecsuan–Tibet vasútvonal Lhásza–Nyingcsi szakasza. A tengerszint feletti magasság miatt a vonatokon mesterséges oxigénszintet állítanak be!

Töretlenül halad előre a tibeti vasúthálózat létrehozása: a napokban adták át a Kína középső részén fekvő Szecsuan tartományból a Tibeti Autonóm Területre vezető, kelet–nyugat irányú Lalin-vasútvonal második, egyben Tibet első villamosított vonalszakaszát, ezzel Kína mind a 31 tartományában és autonóm régiójában elérhetővé vált a nagysebességű vasúti szolgáltatás. A 11 milliós szecsuani székhely Csengtut a tibeti tartomány székhelyével, a 900 ezer lakosú Lhászával összekötő, 1740 kilométer hosszúra tervezett, normál nyomtávú vonal első, legkeletibb Csengtu–Jaan (Ya'an) szakaszát 2018-ban adták át. A Lhászába vezető, legnyugatibb rész idei átvétele után a teljes elkészülésig viszont még sokat kell várni: a Jaant Nyingcsivel (Linzsi) összekötő rész létrehozásának tavaly estek neki, és várhatóan 2030-ra épülhet ki. Viszont akkor jelentősen csökken majd a menetidő: az eddigi 48 óra helyett mindössze 13 óra alatt lehet majd megtenni a távot.

Az új, egyvágányú pálya Hszierong (Xierong) állomásnál ágazik ki a Lhászát a második legnagyobb tibeti város Sigatszével (Xigatse) összekötő, 2014 augusztusában megnyitott vasútvonalból, majd 405 kilométer után éri el a tibeti–indiai határ közelében fekvő Nyingcsi városát. Az alapvetően a Brahmaputra folyó felső folyásának számító Jarlung Cangbó (Yarlung Tsangpo) folyó nyomvonalát követő vonalon egyelőre mindössze kilenc állomás található – Gongga, Zsanang (Zhanang), Shannan, Sangri, Gacsa (Gacha), Lang, Milin, Gangga és Nyingcsi –, ami a magashegységi környezet okán egyáltalán nem meglepő. A forgalmi kapacitás növelése érdekében nyolc nyíltvonali forgalmi kitérőt is létrehoztak.

A tibeti vasútvonal Lhásza–Nyingcsi szakaszának építése az eredeti tervek szerint 2014 szeptemberében kezdődött volna, a tibeti Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság azonban csak egy hónappal később fogadta el a megvalósíthatósági tanulmányt, 36,6 milliárd jüan (jelenlegi árfolyamon közel 1700 milliárd forint) költségvetés mellett – az összegből 1,6 milliárd jüan (bő 70 milliárd forint) jutott területszerzésre, 620 millió jüan (28,5 milliárd forint) pedig a járműbeszerzésre. A munkálatok végül 2014 decemberében indultak el hivatalosan és bő hat évvel később fejeződtek be.

Az új sínpáron a vonatok akár százhatvan kilométer per órás tempóval is suhanhatnak, ennek köszönhetően a Lhásza és Nyingcsi közötti 435,5 kilométeres távot három és fél óra alatt teszik meg. Az úgynevezett D kategóriás járatokat a kínai nemzeti vasút China Railways (CR) üzemelteti. Az egyelőre még irányonként csak napi három vonatot CR200JS-G sorozatú, Fuhszing (Fuxing) típusú, nagysebességű – 350-es tempóra is képes – villamos motorvonatokból állítják ki, melyek villamos- és dízelüzemre egyaránt képesek. Mivel a pálya kilencven százalékban több mint háromezer méteres tengerszint feletti magasságban halad, ahol az oxigénszint már jóval alacsonyabb a normális, 21 százalékos szintnél, ezért a szerelvényeken mesterséges, 23,6 százalékos oxigénellátást alkalmaznak. A Napból érkező magasabb UV-sugárzás miatt a vonatok ablakait is speciális szűrőréteggel látták el – jelenti a CNN.

A látványos vonalvezetésű pálya nem fukarkodik műtárgyakban: negyvenhét alagúton és 121 hídon vezet át – csak győzze számolni az ember –, ezek a vonalnak körülbelül háromnegyedét teszi ki! Néhány érdekesség: a hat leghosszabb alagút 11,5–17,3 kilométer közötti, a hidak közül tizenhat ível át a Jarlung Cangpón, a Mingze-híd 3376 méter hosszú, az 525 méter hosszú Zangmu-híd acélcső főíve pedig 430 méteres – e műtárgy a világ legmagasabb vasúti ívhídjának számít. A vonal névleges teherszállítási kapacitását évi tízmillió tonnára becsülik – számol be a Railway Gazette.

Tibet székhelyére, Lhászába már két irányból is el lehet jutni vasúton, ráadásul Nyingcsiből villamosított pályán (térkép forrása: thetibetpost.com)

Nem ez az első vasútvonal azonban, ami a tibeti székhelyre vezet: az 1956 kilométer hosszú, úgynevezett Csinghaj–Tibet vasút 2006-ban érte el Lhászát. A Csinghaj tartomány székhelye, Hszining és Lhas a normál nyomtávú, villamosítatlan pályán száz kilométer per óra a legnagyobb sebesség. A szintén bőven háromezres magasságokba emelkedő, ezzel a világ legmagasabban vezető vasúti pályájának kikiáltott vonalon is oxigénellátóval felszerelt vonatok közlekednek.

Kína nagysebességű vasúthálózata hihetetlen mértékben nő. Még nincs tizenhárom éve sem, hogy az első dedikált nagysebességű vonalszakaszt, a 350-es tempóval használható Peking–Tiencsin vonal első, 117 kilométeres szakaszát 2008 augusztusában átadták. 2012 végére már 9300 kilométernyi dedikált pálya üzemelt. Az igazi növekedés 2014-től kezdődött: 2018 végére 29 ezer kilométerre duzzadt a hálózat, 2020 végén pedig már közel 38 ezer kilométert tett ki. A kínaiak arra törekednek, hogy 2035-re 70 ezer kilométeres hálózat üzemeljen, jórészt 350 kilométer per óra utazósebbeség mellett.

(Nyitókép forrása: International Railway Journal)

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek