Vitézy Dávid: A Podmaniczky Mozgalom Budapest fejlődéséért szeretne tenni
A Podmaniczky Mozgalom Budapest fejlődésért kíván munkálkodni, bárki csatlakozhat hozzá, aki tenni szeretne azért, hogy a fővárost „kirángassák abból a gödörből”, ahova az elmúlt évek pártpolitikai csatái juttatták – mondta Vitézy Dávid, a mozgalom vezetője Budapesten, a szervezet zászlóbontásán.
Vitézy Dávid a Károlyi kertben, Podmaniczky Frigyes városfejlesztő, politikus egykori szülőházánál tartott sajtótájékoztatón felidézte, Podmaniczky idejében is előfordult, hogy „megoldások helyett kifogásokat kerestek”.
„Budapest nem fog magától újra fejlődő pályára állni, nem fog magától megváltozni, ezért kell cselekedni.”
Vitézy Dávid azt mondta, egy olyan közösséget szeretnének felépíteni, amely tenni akar és tenni is tud a városért.
„Olyan mozgalmat hozunk létre, ami nem azt keresi, hogy mit miért nem lehet megcsinálni, hanem cselekszik” – mondta, hozzátéve: ezt mutatja az is, hogy a Fővárosi Közgyűlés első üléseire már eddig is számos érdemi javaslatokat nyújtottak be.
A Fővárosi Közgyűlés klímavédelmi, közlekedési és városfejlesztési bizottságának elnöke kiemelte, a Podmaniczky Mozgalom nem párt, nem fog miniszterelnök-jelöltet állítani a következő országgyűlési választásra és nem az országos politikába szeretne becsatlakozni.
A mozgalom egy kifejezetten lokálpatrióta tömörülés, amely a főváros ügyeivel szeretne foglalkozni – jelentette ki Vitézy Dávid, hozzátéve: olyan közösségről van szó, amelynek egy célja van:
„Budapestet a világ legjobb városává tenni”.
A politikus kitért arra, hogy a mozgalom várja köreibe azokat, akik szintén tenni akarnak Budapestért, hiszen „rengeteg budapesti van, akit nem elégít ki az egyik oldal vádaskodása vagy a másik oldal kifogáskeresése”.
Kitért arra, jó lenne, ha a kormány mindenben segítené Budapestet, de számos vitából látszik, hogy nem ez a helyzet. Így nincs mire várni, Budapestnek cselekednie kell, „a várost csak akkor tudjuk kiemelni a gödörből, akkor tudjuk biztonságos pályára állítani, hatékonyabbá, élhetőbbé tenni, ha mi magunk cselekszünk”.
Kérdés kapcsán Vitézy Dávid közölte, a mozgalomhoz csatlakozást nem zárja ki, ha valaki országos politikai pártban tevékenykedik, a mozgalomnak most is tagjai LMP-s képviselők.
Ki is a névadó?
Podmaniczky Frigyes 1871 novemberében csatlakozott az egyesített Budapest infrastrukturális fejlesztését irányító Közmunkatanácshoz, melynek 1873-tól négy évtizeden keresztül alelnöke lett.
A Krúdy Gyula által „Budapest vőlegényének” nevezett bárónak oroszlánrésze volt abban, hogy a Közmunkatanács maradéktalanul teljesítette kezdeti célkitűzéseit, és ezáltal a Duna partján egy igazi világváros született meg: Podmaniczy kitartó munkájának eredményeképpen rajzolódott ki a Nagykörút íve és a későbbi Andrássy út tengelye mentén a főváros koncentrikus-sugaras utcaszerkezete, miközben három új Duna-híd – a Margit-híd, az Erzsébet-híd, valamint a korban Ferenc József után elnevezett Szabadság-híd – és a folyó két partján végigfutó rakpart is megépült.
A báró negyvenéves munkássága alatt a Fővárosi Közmunkák Tanácsa egész városrészek felépítésében vett részt, és olyan nevezetességek születésénél bábáskodott, mint a Hősök terén álló Millenniumi emlékmű, a budai Várban épülő Schulek Frigyes-féle Halászbástya, vagy a Steindl Imre által tervezett impozáns Országház. Podmaniczky ugyanakkor nem csak a közmunkák megszervezésével alkotott maradandót: 1875-től tíz éven keresztül volt a Nemzeti Színház intendánsa, ez idő alatt megszervezte a budapesti színházak működését, és – a műfajok szétválasztásával – kialakította azok profilját is. Kezdetben a – Fővárosi Közmunkák Tanácsának hathatós segítségével – 1884-re felépülő Operaház vezetését is ő látta el, mígnem a neves zeneszerző, Erkel Ferenc vette át az irányítást.
Podmaniczky amellett, hogy a főváros sokoldalú fejlesztésének fáradhatatlan élharcosa volt, a születő metropolis népszerűsítésében is aktívan részt vett. A városi legenda szerint soha nem hagyta el az általa hőn szeretett Budapestet, amit állítólag azzal indokolt, hogy nyaralni is ott lehet a legjobban. Hozzátehetjük, ő tett a legtöbbet azért, hogy ez valóban így legyen, miközben közvetlen és szerény stílusával elnyerte a városi polgárok szimpátiáját is. A báró népszerűségéből idővel a politikusok is igyekeztek tőkét kovácsolni, ennek jegyében Podmaniczkyt 1889-ben a Szabadelvű Párt elnökévé választották. Tisztségét aztán a kormánypárt 1905-ös bukásáig megtartotta.
A báró 81 évesen vonult vissza a közéletből, élete utolsó éveit Erzsébetvárosban töltötte. 1907-ben bekövetkező halála után Podmaniczky Frigyes Budapest fejlődésének egyik szimbóluma, az utódok példaképe lett; a VI. kerületben máig utca őrzi nevét, a budapesti Városvédő Bizottság pedig rendszeresen megemlékezik róla születése napján.
(forrás: Rubicon)
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!