Hidrogén üzemanyagcellás motorvonatokat szerezhet be a MÁV-Start?

A kísérleti projektnek egyelőre még csak a piackutatási szakasza kezdődött meg. A járművek nagyobb forgalmú mellékvonalakon jelenthetnek fenntartható alternatívát.

A vasúttársaság nyilvános előzetes piaci konzultációt, lényegében a közbeszerzési eljárások szabályain belül lefolytatható piackutatást indított el a potenciális gyártók között, hogy felmérje, mire képes a járműpiac jelenleg – tudósít Facebook-oldalán Vitézy Dávid, közlekedésért felelős államtitkár.

A hidrogén üzemanyagcellás motorvonatok első kísérleti egységeivel már találkozhatunk Európában: a két piacvezető, az Alstom és a Siemens is bemutatta már járművét, de más gyártók is jutottak már megrendelésekhez Németországból, Franciaországból és Olaszországból. Az új technológiával alapvetően a dízelmotorvonatokat váltanák ki a nem villamosított mellékvonalakon.

A hidrogén üzemanyagcellás hajtás gyakorlati alkalmazása vasúti járművekben még nagyon új, mindegyik gyártó a kísérleti szakaszban van, az első sorozatgyártású szerelvényeket Németországból rendelték meg.

A MÁV-Start piacfelmérése nyilvános, bármilyen gyártó jelentkezhet rá, de az iparág szóba jöhető tizenöt cégének külön is elküldte a felhívást a vasúttársaság.

Vitézy úgy véli, a nem villamosított, főképp regionális vasútvonalak emissziómentes személyszállítására a hidrogén üzemanyagcellás motorvonat lehet az egyik megoldás. „A dízel motorvonatok cseréje Magyarországon különösen sürgős, de a hagyományos dízel technológiájú motorvonatok a klímavédelmi szempontok miatt lényegében kikopnak a járműgyártók kínálatából, az akkus és a hidrogéncellás technológiában látja a jövőt a vasúti járműipar a nem villamosított vonalakon. A hidrogéncellás járművek előnye az akkusokkal szemben, hogy sokkal nagyobb a hatótávuk, egy töltés akár 1000 kilométerre, azaz több napra is elég.

A hidrogéncellás technológia lényege, hogy a járművön tartályokban, nagy nyomáson szállított hidrogént a levegő oxigénjével egyesítik az üzemanyagcellákon (tehát nem elégetik), és így áramot termelnek. A végtermék víz, amelyet pára formájában a levegőbe lehet engedni vagy hasznosítani lehet például télen a jármű fűtésére, illetve a víztartályok feltöltésére. Mint látható, alapvetően környezet- és klímabarát technológiáról van szó – főleg, ha a hidrogén előállítása is zöld módon történik, amire szintén van szándék már hazánkban. Mivel a szerelvény induláskor nagy teljesítményt vesz föl, akkumulátorokat is beépítenek, a kezdeti gyorsításkor ezek is segítik a hajtást, illetve a fékezési energiával lehet őket tölteni.”

Mivel most csak a piacfelmérés indult el, a vásárlás még nem biztos, a kérdések viszont jól behatárolják, hogy a későbbi beszerzés során milyen paraméterekre lehet számítani.

A MÁV-Start egy tizennyolc járműre szóló keretszerződést tervez, először hat, majd később minimum három-három vonat lehívásával. A szerelvények legnagyobb üzemi sebessége 140 vagy 160 kilométer/óra, a férőhely-kapacitást tekintve pedig több kivitelből is rendelnének: 120, 180 vagy 200 ülőhelyes vonatokkal számolnak.

A következő fázisról a piackutatás eredményét felhasználva a 2022 végéig születik döntés. Ha a technológia hazai alkalmazása Magyarország Nemzeti Hidrogénstratégiájával összhangban pozitív fogadtatásra lel, az új motorvonatokat a magyar kormány Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszere keretében, az Európai Unió kvótakereskedelmi rendszeréből származó bevételek terhére finanszírozhatja.

Az Alstom és a Mol tavaly év végén írt alá szándéknyilatkozatot abból a célból, hogy közösen vizsgálják meg, hogyan lehetne a hidrogéntechnológiát a magyarországi közlekedésben alkalmazni. A francia vállalat hazánkban is felhasználja a hidrogénvonatok gyártásában és üzemeltetésében szerzett technológiai tapasztalatait.

(Nyitóképünkön az Alstom hidrogénhajtású Coradia iLint motorvonata. Kép forrása: Alstom)