Kifolyik a pénz a közlekedésből

Súlyos csapásként érheti a közlekedési ágazatot a kormányzat új terve. E szerint 163 milliárd forintot kívánnak átcsoportosítani a Közlekedési Operatív Programból (Közop) a Környezet és Energia Operatív Programba (KEOP). A források ilyen átszervezése nem kizárólagosan nemzeti kompetencia, a magyar szándék keresztülviteléhez az Európai Bizottság főigazgatóságainak jóváhagyása is szükséges. Az átcsoportosítás két legnagyobb vesztese a városi és elővárosi közösségi közlekedés és a vasút fejlesztése. Előbbi hatvanmilliárd forintos büdzsécsökkentést kénytelen elszenvedni, utóbbit pedig ötvenötmilliárddal rövidítik meg.

Nem elhanyagolható az útépítésekre szánt negyvennégymilliárdos elvonás sem, csakúgy, mint a dunai hajózhatóság fejlesztésére szánt 20,7 milliárd forint elvonása. Jóval kisebb érvágás, mégis fontos eleme a nadrágszíjhúzásnak a bioetanol-üzemek létesítésére szánt nyolcmilliárd, illetve az intermodális fejlesztésekre félretett ötmilliárd forint elvétele.

Mindeközben az energiahatékonyság növelésére százhúszmilliárd forinttal kívánnak többet költeni a következő években, megújuló energiaforrások felhasználására negyvennyolcmilliárdot, míg kerékpárutat az eddigi tervekhez képest huszonötmilliárddal többért építene a kormány.

A keretprojektekből történő pénzkivonások mértékén túl jelenleg a konkrét tervekről nincsen információ. Városházi forrásunk szerint a már elfogadott projektek nincsenek veszélyben, de azok, amelyeket vagy nem fogadtak még el, vagy eddig be sem nyújtottak, áldozatul eshetnek a pénzkivonásnak. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület felvetése szerint a pénzcsökkentés eredménye többek között az lesz, hogy „a Nyugati pályaudvaron továbbra is kézzel fogják állítani a váltókat, vasútvonalak felújítása és villamosítása marad el, többek között az elővárosban is. Nem vásárolhat új villamos motorvonatokat a MÁV-Start, nem lesznek új trolibuszok Szegeden, ellehetetlenülhet a villamosbeszerzés Budapesten, pedig alacsonypadlós kocsik forgalomba állítása kötelező eleme az akadálymentesítést hangsúlyos elemként tartalmazó olyan infrastruktúra-fejlesztéseknek, mint az 1-es és 3-as villamosok rekonstrukciója vagy a Budai Fonódó villamosközlekedés megteremtése.”

Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója az iho kérdésére, miszerint miért éppen a felsorolt területekről veszik el a pénzt, azt válaszolta: nem a projektek (vitathatatlan) hasznosságában, sokkal inkább megvalósíthatóságában kell keresni a választ.

A Közopból támogatott fejlesztések hosszadalmas előkészítést igényelnek. A tulajdonviszonyok rendezése, a műszaki, jogi, önkormányzati egyeztetések miatt ezek a „gigaberuházások” jellemzően igen lassan indulnak el. Később, a megvalósítási szakaszban ugyan rendszerint jelentősen felgyorsulnak, mégsem valószínű, hogy ezek a projektek a rendelkezésünkre álló 2+2 év alatt eljussanak a megvalósulásig – fejtette ki az uniós források pályázati projektmenedzsmentjével foglalkozó cég vezérigazgatója.

A közösségi közlekedés fejlesztésével ellentétben az energiahatékonyságot fejlesztő KEOP-beruházások viszonylag hamar megvalósíthatók és közvetlenül megtérülnek. Ez lehet az oka annak is, hogy a KEOP iránt az állam, az önkormányzatok és a vállalkozások is komoly érdeklődést mutatnak, ezért lehet abban reménykedni, hogy az ide kerülő forrásokat 2015 végéig fel tudjuk majd használni – tette hozzá.

A most futó közopos projektek előkészítettsége komoly tanulsággal szolgál, felhíva a figyelmet arra, hogy a 2014–2020-as támogatási periódus sikere érdekében idejében, már most meg kell kezdeni a majdani közlekedésfejlesztési beruházások előkészítését – hívta fel a figyelmet Essősy. Mint mondta, az előkészítés első lépéseként ki kellene értékelni a visszavont projektek sikertelenségét, illetve dönteni kellene azok esetleges későbbi újraindításáról. A kormány terveinek megfelelő új projektek 2014-től történő uniós finanszírozhatósága érdekében megfontolandó a korábbi (2004-es) Projekt Előkészítő Alap (PEA) mintájára – annak pozitívumait felhasználva – egy új rendszer létrehozása révén a projektek szakmai és adminisztratív magalapozása.