Motorvonatok beszerzésére ír ki tendert a MÁV és a GYSEV

A hivatalos program szerint Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatójának előadása a MÁV tervezett átalakulásáról szólt volna, de a távlati célokat sokszor és sok helyütt, többek között a Magyar Közlekedési Kiadó szervezésében létrejött konferencián is ismertették a nyilvánossággal, ezért inkább az első lépésekről, a napi, operatív ügyekről beszélt. Elsősorban a vasúttársaságnál minden korábbinál halaszthatatlanabb szemléletváltást, az üzleti partnerek és az utasok megbecsülését nevezte fontosnak. „Saját magunk gátjai vagyunk” – figyelmeztetett, mondván, „le kell tisztítani a profilokat”, hiszen akadnak olyan tárgyalásaik, amelyen a két–három emberrel szemben nyolc–tíz ül, és az adott kérdésben a különböző szervezeti egységektől kivétel nélkül a MÁV-ot képviselik. És ebből a tíz főből sokszor ketten nincsenek azonos állásponton.

Dávid Ilona – az uniós előírásokkal összhangban, miszerint a pályavasúti tevékenységnek teljes mértékben el kell különülnie a többitől – pályaműködtető vasúttársaság létrehozását nevezte meg végső célként, és a MÁV Zrt. szeptember elsejétől érvényes, a pályavasúti üzletág szerepét felértékelő szervezeti változásaira is ennek a jegyében került sor. Az átalakítást stratégiai tervezés és fejlesztés kíséri, illetve előzi meg – hároméves „előrelátást” terveznek például a gördülőállomány-üzemeltetésre. Új hangsúlyok merülnek fel a fejlesztéspolitikában, többek között a core network, vagyis az alaphálózati infrastruktúra fejlesztéseinek kiterjesztése és kiegészítése érdekében.

A MÁV elnök-vezérigazgatója kitért arra is, hogy már vannak biztató jelek a személyszállításban, elsősorban a kínálati menetrenden alapuló nemzetközi forgalomban: körülbelül 86 ezerrel több utas választotta a vasutat nemzetközi utazásaihoz az idei első félévben a tavalyi év azonos időszakához képest. Jelentős, kis híján 57 ezerrel több beutazó jelent meg a vasúthálózaton – túlnyomó részük Ausztriából (+26 százalék), Németországból (+32), Ukrajnából (+70), Svájcból (+37) és Csehországból (+28) érkezett hazánkba.

A végére maradt a csattanó: Dávid Ilona ugyanis bejelentette, hogy a személyszállítás színvonalának emelése érdekében a MÁV Zrt. és a GYSEV Zrt. hamarosan közös tendert ír ki 42 plusz hat új motorvonat beszerzésére. A szükséges források 85 százalékát az EU finanszírozná. Még ezt megelőzően bevezetik a Tatabánya–Oroszlány vasútvonalon az órás ütemű vonatközlekedést, új expresszt kap a Budapest–Eger viszonylat, hamarosan húsz perccel rövidül a menetidő Veszprémbe, míg a Budapest–Békéscsaba vasútvonalon ütemes menetrend keretében óránként közlekednek majd vonatok, amelyek közül minden második IC lesz.

A konferencia felszólalói közül Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési államtitkára a jelenlegi kedvezményrendszer fenntarthatatlanságáról is beszélt. A kedvezményezettek összlétszáma eléri a hétmilliót. Ők 43 jogcím alapján 50 százalékostól a teljes díjmentességig terjedő mértékű kedvezményt kapnak. Ez évente százmilliárdos lyukat üt a központi költségvetésen, miközben további 50 milliárdos hiány keletkezik emiatt a közlekedési cégeknél.

A kedvezményrendszer átalakításának részleteire Fónagy nem tért ki, így nem tudni, kitől is venné el a tárca a támogatást. Az államtitkár korábban azt mondta: a 65 év felettiek és a hat éven aluliak, a nagycsaládosok, a diákok és a fogyatékkal élők utazási kedvezményei megmaradnak, de elképzelhető, hogy a kedvezményeket csúcsidőben – reggel 7 és 9 óra, délután 14 és 17 óra között – nem lehetne igénybe venni. Az állam 20–25 milliárd forintot spórolhatna ezzel.

Az államtitkár arra is kitért, hogy már elkezdték a személyszállítási törvényben előírt közszolgáltatási szerződések aláírását a közlekedési cégekkel. Ezek képezik a díjszabások alapját, mivel a hatósági árat a személyszállítási törvény elfogadásával tavasszal eltörölték. A legfontosabb feladatnak azonban a nemzeti közlekedési stratégia kidolgozását tartotta.

Schváb Zoltán közlekedésért felelős helyettes államtitkár előadása során az Fehér könyv az EU közlekedési és logisztikai terveiről című dokumentum megfogalmazásaira hivatkozva kiemelte, hogy a cél a nemzeti érdekek mentén választ adni az energetikai, közlekedésbiztonsági és gazdasági kérdésekre. Mindez a vasút szempontjából azt jelenti, hogy 2020-ig terjedő stratégiát dolgoznak ki a vasútfejlesztés kiszámítható és tervezhető megvalósítása érdekében, továbbá jövőre tíz évre szóló szerződéseket kötnek a vasútvállalatok fenntartható finanszírozására. Az e-útdíj bevezetéséről elhangzott, hogy 2013. július elsejétől a 3,5 tonna feletti tehergépjárműveknek a gyorsforgalmi utakon, valamint az országos közúthálózat lakott területen kívüli szakaszain kell a megtett úttal arányosan fizetniük. A 2012. évi hálózaton ez összesen 6318 kilométer díjköteles
úthosszt jelent.

Az iho a konferencián elhangzott előadások közül a későbbiekben többet részletesen is ismertet.