787: vizsgálat a bizalomért

iho/repülés   ·   2013.01.15. 19:00
united_cim

Miközben a hét végén Budapest izgalommal és mondhatni szeretettel fogadta a világ legmodernebb, kompozitépítésű utasszállítóját, amely az első európai felhasználó, a lengyel nemzeti légitársaság színeiben szállt le Ferihegyen, a világ maga aggodalommal vette tudomásul, hogy az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal, az FAA, valamint a közlekedésbiztonsági testület, az NTSB átfogó vizsgálatot kezdeményezett a gyártóval együttműködésben az elmúlt időszakban a típusnál tapasztalt komoly problémákról. Ugyanakkor valamennyi érintett erősen hangsúlyozza, hogy a géppel biztonságos a repülés, az amerikai adminisztráció illetékese, Ray LaHood közlekedési miniszter ki is jelentette, bármikor hajlandó lenne mindenféle aggodalmak nélkül jegyet venni egy Álomgépre és felszállni vele.

Mint arról az iho/repülés is beszámolt, a legkomolyabb incidens Bostonban történt, ahol a Tokióból való érkezés és már az utasok kiszállítása után a JAL japán légitársaság 787-esének egyik akkumulátora kigyulladt. Egy nappal később egy másik JAL-787-esnek  ugyancsak Bostonban kitolás közben egy szelep hibája miatt elfolyt némi üzemanyaga, a gép hazatérése után a társaság átvizsgálta a rendszereket, és ekkor a 787-es ismét elengedett valamennyi üzemanyagot egy másik szelep nyitásával.

Ezeknek az incidenseknek a hírére megszaporodtak a további problémákról szóló információk is, volt a gépekkel mindenféle más: a pilótafülke szélvédőjének megrepedése, némi olajfolyás, az elektromos rendszerek egyik hűtőszivattyújának meghibásodása, és így tovább. Ezek persze olyan problémák, amelyek bármilyen légitársaság bármelyik típusával előfordulnak. De egyrészt a 787-es újdonsága, másrészt a rengeteg technikai nóvum, amit a típus hozott, természetes mód váltott ki nagyobb publicitást a kisebb hibáknak is. Például ahhoz képest, hogy a United egyik Dreamlinerének kitérő reptérre történt decemberi leszállása címoldalra került, pedig a generátorhibát szárazföld felett észlelték, az a múlt héten szinte senkinek sem tűnt fel, hogy egy 777-es (Delta, Johannesburg–Atlanta) az Atlanti-óceán déli részén, Ascension szigetén kellett, hogy kényszerleszálljon, mert az egyik hajtóműben a normálistól eltért az olajnyomás.

Miközben a légitársaságok egy része nem ad hírt megbízhatósági problémákról, a United egyik alkalmazottja kiszivárogtatta, hogy a társaság a Los Angeles-Tokió Dreamliner-járat beindításakor plusz két(!) 787-est is Los Angelesbe rendelt tartaléknak, ha a járatra kijelölt gép netán meghibásodna. (Nem hibásodott meg, a járatot rendben teljesítette az eredetileg beállított példány, miközben épp a tartalék gépek utasok nélküli visszapozícionálása tűnt fel a 787-esek repülését figyelőknek.)

A JAL 787-esének elégett akkumulátora <br>(fotó: NTSB)

Ugyanakkor kétségtelen, hogy a repülőgépek számára a legveszélyesebb, ha tűz üt ki a fedélzeten, ráadásul a gép elektromos rendszerében. Mint erről többször írtunk, a Dreamliner egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy pneumatikus és hidraulikus rendszerek, mozgatók helyett, ahol lehetséges, elektromosságot használ, a kondicionáló rendszer sem a hajtóművektől elvezetett levegővel működik. Nos, az elektromos rendszerek dominanciája egyszerre teszi érthetővé azt, hogy ezen a téren sokkal több a hibajelzés, és azt, hogy ezekre a problémákra fokozottan oda kell figyelnie a hatóságnak, az üzemeltetőknek és a gyártóknak is (a többes szám nem véletlen: emlékezetes, hogy az akkumulátor leégését követően az akkumulátor japán gyártójának hatalmasat zuhantak a részvényei a tokiói tőzsdén).

A Dreamliner-felhasználók egyike, a Qatar Airways vezérigazgatója elég pontosan tapintott rá a dolog lényegére: Al Baker elmondta, ha igazán komoly kétségek lennének a 787-es biztonságával kapcsolatban, akkor az FAA földre parancsolta volna a típus gépeit (és nyilván így tett volna az időközben szintén vizsgálatot indított japán légügyi hatóság is). Mindenesetre, amint azt a szakma egyik legtekintélyesebb újságíró elemzője, Guy Norris írja az Aviation Week hasábjain, a legfontosabb kérdés, amit a vizsgálatnak tisztáznia kell, hogy vajon egyedi, elszigetelt jelenségről van szó, vagy olyasvalamiről, ami magát a konstrukciót érinti.

Ugyanakkor nagyon fontos az ilyen típusú (lítium-ionos) akkumulátorok használatának kérdése is, hiszen kisebb lítiumelemek rakományként már okoztak súlyos, sőt fatális baleseteket. Norris úgy véli, a meghibásodások száma magasabb annál, mint amit a kiterjedtebb elektromos rendszer indokol. A Boeing is elismeri, hogy a problémák jelentkezése meglepte a gyártót.

Bár kiszivárgott információk szerint voltak viták a vizsgálatról szóló közlemény néhány kitétele kapcsán, a Boeingnak nyilván nagyon is érdeke, hogy a hatóságok alaposan felmérjék a Dreamliner elektromos rendszereit. Egyrészt mert a külső felmérések kideríthetnek olyan hibákat is, például a gyártási folyamatban, amit belülről talán nehezebb felismerni. Fontos lehet a hatósági szentencia a beszállítókkal szemben is. De a legfontosabb mégis az, és ezügyben a szaksajtó nagyjából egyetért, hogy egy alapos hatósági vizsgálat mindenképp alkalmas arra, hogy helyreállítsa a Boeing renoméját, amire kézzelfogható módon is szüksége van a gyártónak, hiszen a bostoni eset után a Boeing-részvények értéke is alaposan csökkent a tőzsdén.

A bizalom helyreállítását persze leginkább az szolgálná, ha a vizsgálat azzal végződne, hogy a hiba elszigetelt, az üzemeltető vagy a beszállító terhére írható, és legfőképp, ha az derül ki, hogy a Dreamlinert nem kell áttervezni.

Kapcsolódó hírek