A Budapest Airport új stratégiája – a vezérigazgató levele

A 2019-es forgalom felét sikerült visszahozni, újranyitják az 1. Terminált, megkezdik a harmadik építését. Egyfajta válasz a kormánynak? Az EBB felfüggesztette a 200 millió eurós hitelt – a BA cáfol.

„Úgy érzem, 2022-ben eljött a Budapest Airport ideje” – ez a határozottan optimista kijelentés is szerepel a reptérkezelő vezérigazgatójának évindító nyilatkozatában, amit Chris Dinsdale a Facebookon tett közzé.

„Bár a pandémia már több mint két éve tizedeli az utasforgalmunkat (és ezáltal sajnos a pénzügyi helyzetünket is), mégis, az elmúlt időszak sok mindenre megtanított minket” írja később. Dinsdale utal arra, hogy irodája ablakán kinézve még mindig féldre kényszerített gépeket lát, de „már egyre több felszálló gép” látványában is gyönyörködhet.

A vezérigazgató különféle nemrég elnyert díjak és címek felsorolása után (karbonsemleges minősítés, utaselégedettség, stb.) arra tér rá, hogy a 2019-es havi forgalom több mint felét már sikerült visszaépíteni, a célállomások nyolcvan százaléka – kiegészülve új desztinációkkal – ismét elérhetővé vált Budapestről.

„Teljes egészében újraírtuk a repülőtér stratégiáját, amely a következő öt évben meghatározza majd fejlődésünket és fejlesztéseinket – olvasható a továbbiakban. – Ennek három pillére a minőség, a kapacitásbővítés és fenntarthatóság. Három év alatt több mint 70 milliárd forintot fordítottunk a repülőtér fejlesztésére, ez átlagosan havonta kétmilliárd forintot jelent. Ez a dinamikus fejlődés – és a vele együtt járó minőségbeli ugrás – tovább fog gyorsulni” – ígéri a vezérigazgató.

A legfontosabb konkrétumok:

• újranyitják az 1. Terminált,
• megkezdődik a harmadik terminál építése,
• közben folyamatosan csökkentik a repülőtér karbonlábnyomát,
• 2035-re kell elérni a nettó zéró kibocsátást, miután az elmúlt tíz évben a közvetlen szén-dioxid-kibocsátás a felére, az egy utasra eső kibocsátás a harmadára csökkent.

A vezérigazgató levele egyetlen félmondatban utal csak az elmúlt időszak kemény vitáira és a Budapest Airport elleni támadásokra, a huzavonára arról, hogy a kormány meg akarja vásárolni a reptérkezelő céget. Mint korábban beszámoltunk róla, a vételi szándék azzal az indoklással látott napvilágot, egyébként a már létező tervek és a korábbi ferihegyi beruházások ellenére, hogy a budapesti repteret kizárólag befektetésként kezelik, stratégiai megközelítés nélkül, „a reptéri infrastruktúra egy vidéki lepukkant vasútállomáséra emlékeztet.”

Miután a kormány nemrég bejelentette a vétel elhalasztását, a reptérkezelő igazgatójának mostani levele arról, hogy új stratégiát dolgoztak ki a reptérfejlesztésre, egyfajta válasznak tekinthető, mint ahogy az is, hogy a stratégia „nem csak békeidőben segít eligazodni, de különösen jól fog jönni, ha újra viharba kerülnénk – és nem csak a járvány ötödik hulláma miatt.”

* * *

Szinte egyidőben a a vezérigazgató optimista levelével, a Magyar Narancs adta közre a  Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) információját: az Európai Beruházási Bank (EBB) felfüggesztette annak a 200 millió eurós hitelnek a folyósítását, amelyből a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér bővítését, vagyis a teher- és utasforgalom drasztikus növelését finanszíroznák, miután az EBB saját vizsgálata azt állapította meg, hogy nem készült hatásvizsgálat a légiközlekedés fejlesztésével kapcsolatos környezetszennyezésről, zajszennyezésről és üvegházhatású gázok kibocsátásáról, ezzel pedig megsértették a bank saját politikáját, valamint az Európi Unió környezetvédelmi jogszabályait egyaránt.

A Budapest Airport az alábbi nyilatkozatot tette az ügyben:

• Az említett EBB-vizsgálat az EBB saját belső eljárásait vizsgálta a Budapest Airport beruházásai kapcsán.
• A jelentés nem tartalmi, csupán eljárásbeli kifogásokat állapított meg.
• A Budapest Airport a hivatalos panaszkezelési mechanizmus kezdetétől külső szereplőként vett részt a folyamatban, és teljes mértékben együttműködött, minden szükséges információt, dokumentumot rendelkezésre bocsátott. (Az eljárás egyébként nem kivételes vagy különös abból a szempontból, hogy jelenleg is számos európai országban zajlik hasonló vizsgálat EIB beruházások kapcsán.)
• A Budapest Airport Zrt. valamennyi fejlesztése és beruházása a hatályos jogszabályoknak és törvényi előírásoknak megfelelően, a magyar hatóságok által kiadott engedélyek alapján valósult meg, illetve valósul meg a jövőben is. A fejlesztések során a környezetvédelmi hatóság minden esetben bevonásra került, kiadta a szükséges jóváhagyásokat, és a beruházásokhoz szakhatóságként hozzájárult.
• Így meg kívánjuk erősíteni, hogy a Budapest Airport minden munkálat és beruházás során az engedélyezési előírásokat betartotta, a vonatkozó magyar jogszabályok és előírások alapján szükséges összes engedély birtokában volt.
• Az EBB 200 milliós hitelkeretéből a Budapest Airport eddig 124 millió eurót hívott le. A lehívott hitelösszeg 50 százalékban fedezte többek között a B oldali utasmóló, a Cargo City, valamint az új poggyászosztályozó csarnok megvalósítását.
• Az EBB a vizsgálatot követően eljárásjavaslatot fog megfogalmazni a repülőtéri beruházásokra vonatkozóan, amelyet a Budapest Airport számára megküld. Ez az eljárásrend tartalmazni fogja többek között az egyes beruházásokra vonatkozó egyeztetési szintet, továbbá egy új előírást arra vonatkozóan, hogy a beruházások környezeti hatásait a jövőben milyen módon kell elemezni és értékelni.
• Értelmezésünk szerint az EBB a finanszírozást nem függeszti fel – közölte az üzemeltető.