A szombathelyi villamosvasút történetéből – 3. rész: Három kocsi

Végh Dezső   ·   2015.10.17. 16:15
00kicsi03

A hatvankét éves korában, 2012-ben elhunyt szerzőnk mostani írása egy mini sorozat újabb fejezetként a több hónapos kutatómunkával kinyomozott, valódi kocsitörténetet mutatja be, eredeti újságcikkek idézésével, és néhány eddig megjelent, valótlan adat mellőzésével. Végh Dezső írásait terveink szerint folyamatosan közöljük, ezúton is köszönjük Balogh László (Debreceni Tömegközlekedési Történeti Klub) segítségét, aki a megmaradt hatalmas anyagot feldolgozta. Balogh a szerzőről írt nekrológja itt olvasható.

Az eddigi egy kitérőhöz még egy épült a Körmendi utcánál. Mivel két pótkocsit is beszereztek, szükségessé vált a végállomásokat is kitérővel ellátni, mivel a pótkocsik átcsatolását (motorkocsival történő kikerülését és újracsatolását) nem lehetett másképp megoldani.

A neuhauseni vagongyárban készített járművek elektromos részét a Rosemann és Khünemann cég, motorjait egy svájci cég szállította. A motorkocsikban 15 lóerős motor volt. A pótkocsik hossza és súlya csaknem azonos volt, s így nagyon nehézkes és lassú volt a pótkocsis üzem. 1905-ben került a szombathelyi vasúthoz Balázs Fülöp művezető főmérnök, akit a társulat 1907. március 16-i közgyűlésén műszaki igazgatónak neveztek ki. A haladó szellemű igazgató, látván a nehézkes és ritka üzemet az egyre növekvő forgalmú villamosjáraton, tervbe vette a két pótkocsi motorkocsivá építését. Ezzel elérhetővé vált (mivel a motorkocsik száma hétre emelkedett), hogy a forgalmat a kitérők áthelyezésével gyorsabbá és sűrűbbé tegyék. Ezzel kapcsolatban a Vasvármegye a következőkben számol be a közgyűlésről 1907. március 17-én.

„A VEMRT tegnap tartott ülésén több, közönségünket érdeklő üggyel foglalkozott. Mindenekelőtt az elektromos vasút gyorsításával foglalkoztak, és kilátásba helyezték, hogy a menetet gyorsítják, vagyis az eddigi 13 perces menetsűrűség helyett 7—8 percenként fognak közlekedni.”

Az újonnan kinevezett műszaki igazgató 1908. szeptember 8-án a következőket jelentette Szombathely városatyáinak: „A vágányok átépítése, valamint a Széll Kálmán utcában egy új kitérő létesítése folyamatban van. A Kaszinónál levő kitérőt a Széchenyi térre (Szombathely főtere) helyezzük át. Két új motorkocsit is forgalomba állítunk.” Eddig a jelentés, hogy ez pontosan mikor történt, nem sikerült kikutatni. Tény, hogy Bodányi Ödön 1910-ben megjelent könyve már hét új motorkocsit és öt kitérőt említ, és megemlíti, hogy az „újonnan forgalomba állított kocsik Balázs Fülöp műszaki igazgató tervei alapján készültek.” Így tehát egyértelmű, hogy a két pótkocsit építették át. Ez a két kocsi egészen 1952-ig üzemben volt.

Képünkön a hatos kocsi látható, amelyet 1951-ben számoztak 16-osra, amikor az új, vasvázas kocsikat beszerezték. Nyilvánvaló, hogy a képen látható kocsi 1900–1910 között pótkocsiként volt forgalomban<br>(forrás: Kubinszky–Lovász–Villányi: Régi magyar villamosok, Budapesti Városvédő Egyesület, 2000)

Olyan feltevéssel is találkoz­hatunk, miszerint az 1900–1923 között üzemelő soproni villamosvasút megszüntetése után két soproni kocsi Szombathelyre került volna. Mivel a hivatalos kocsiállomány-kimutatás mindig hét kocsit említ, ez nem valószínű, bár két történeti cikkben is olvasható, sőt egyes személyek állítják.

A Vasvármegye 1924. júniusában a következőket írja: „Városunkban a megszokott négy kocsi helyett csak három közlekedik kerékhiány miatt. A VEMRT most Sopronból hozat kerekeket, bár Sopronban nincsenek kerekek, csak agyonstrapált öreg, félig szétvert villamoskocsik vannak.” Ezek szerint az átadás nem valószínű, mert nem hihető, hogy egy szétvert járművet Szombathely forgalomba állított volna.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek