Autók a tenger felé – meg már vonatok is bőséggel, ha a Balatonról van szó

Idén először utolérte a Balatonra autózók számát a vonattal utazók száma. Egyértelmű, megéri fejleszteni, épp ezért szerveztek Vitézy Dávidék egyeztetést a Technológiai és Ipari Minisztériumban Latorcai Csabával, a területfejlesztési miniszter helyettesével, illetve a VPE, a MÁV és a NIF, illetve az ÉBM képviselőivel.

A TIM-államtitkár Facebook-oldalán erről ír:

„Az elmúlt években megtörtént a déli parti Budapest–Székesfehérvár–Nagykanizsa vonal szakaszos rekonstrukciója Budapest elővárosában és a Balaton mentén, egyes szakaszokon második vágány épült, csökkent a tó és a főváros közötti menetidő, a korábbinál sűrűbb vonatközlekedést szerveztünk. Az északi parti vonalon Szabadbattyán és Balatonfüred között kiépült a villamos felsővezeték, így Füredig gyorsabb, sűrűbb menetrend léphetett életbe.

Ezek a fejlesztések meghozták az eredményt, a szezonban az utasszám a világjárvány előtti szintet is bő egyharmaddal meghaladta, 25 ezer híján összesen 3 millió utazást regisztráltunk a Balatonra vagy a Balatonról. Ezt azt is jelenti, hogy egy-egy hétvégén a tóra vonattal utazók száma idén először utolérte az autóval oda közlekedők számát.

A fejlesztéseket tehát érdemes folytatni. Szeretnénk, ha a következő években a vonali fejlesztésekből kimaradt állomások megújítása elindulhatna:

• Balatonfűzfő,
• Balatonfenyves,
• Balatonszéplak felső
• Zamárdi,
• Balatonszemes,
• Balatonlelle állomásokon.

Ami ennél is nagyobb jelentőségű, el kell kezdeni a villamosítás megtervezését az északi parton, ennek a Tapolcára befutó mindhárom szakaszt érintenie kell:

• Balatonfüredtől,
• Keszthelytől,
• Ukktól,

így nem maradna dízeles szigetüzem a térségben.

Viszont a villamosítás nem elég, a balatoni vonatok pontosabb közlekedése érdekében javítani kell a pályakapacitást, növelni a sebességet Székesfehérvár és a Balaton között, látva a fejlesztések sikerét. A célunk, hogy a fejlesztések illeszkedjenek az egész Dunántúl stratégiájába a szomszédos országokkal is egyeztetve – így van lehetőség uniós támogatásra is. Zágráb és az Adria felé például a személyszállítási fő irányként egyértelműen a déli parti (nagykanizsai) vonalat célszerű kijelölni és fejleszteni.

Jelenleg a Balaton térségében ezeket a fő hiányosságokat lehet azonosítani:

• Nemcsak a budapesti irány fontos, erősíteni kell Szombathely, Sopron, Bécs, Szekszárd felé (ahogy Győr, Kaposvár, Pécs irányába már javult az összeköttetés az InterRégió vonatokkal).
• Az északi és a déli part elkülönül, nem lehet körüljárni a tavat vonattal.
• A vasút nem működik szervesen együtt a buszokkal, a part mögötti települések kiszolgálása nem elég jó.

A távlati fejlesztéseknek tehát ezeket a problémákat is meg kell oldaniuk, miközben a forgalom várható folyamatos növekedését is lehetővé kell tenni. A megoldásról megvalósíthatósági tanulmány készül.”