Cessna-menetelés Kínában: businessjetek gyártása
Az amerikai Cessna Aircraft Company a Zhuhai repülőszalonon írta alá a megállapodást a China Aviation Industry General Aircraft Company, vagyis CAIGA nevű kínai partnerével Cessna üzleti gépek kínai összeszereléséről. A már korábban bejelentett stratégiai együttműködés konkrétan úgy alakul, hogy a kínai vállalat fogja a kínai piac számára gyártani a Cessna egyik középkategóriás sugárhajtású gépét, a Citation XLS-t. A megállapodást azonban még különféle kormányszerveknek is jóvá kell hagyniuk Kínában.
A wichitai anyacég szállítja majd a részegységeket, a Zhuhaiban felállítandó üzem nemcsak egyszerűen összeszerel, hanem itt festik a gépeket, és ami a businessjetek esetében legalább ennyire fontos, itt építik a jetekbe az exkluzív belső berendezést. Ugyancsak Kínában történik majd a példányok tesztrepülése és átadása is.
A Cesssna elnök-vezérigazgatója azt hangsúlyozta az aláíráskor, hogy az amerikai cég számára a legfontosabbb a régióban rejlő „hatalmas növekedési potenciál”, illetve hogy ehhez a Cessna hozzáadja a maga termékminőségét és a bevált típusait. A gyártandó típus kiválasztása nyilván nagyonis átgondolt: a Citation XLS viszonylag nagy, 1800 mérföldes hatótávolságot viszonylag rövid, 1400-0500 méteres pályákról is képes berepülni, tehát a kínai feltételekhez képest kifejezetten kedvezőek a paraméterei. Ha a gyártás és az eladás is sikeres lesz, sor kerülhet ennél nagyobb Cessna-jetek összeszerelésére is.
Az együttműködés a kínaiakkal nem most kezdődött: a Cessna Kínában gyártatja legkisebb gépét, az LSA vagyis könnyű kategória kétülésesét, a162 Skycatcher nevű dugattyús apróságot, amit igen nagy számban vásárolnak főképp az Egyesült Államokban. A Skycatcher ugyanakkor azt jelenti, hogy a Cessna a motorsja lehet a növekvő kínai General Aviation szektor, sőt, az egpsz kínai aviatika egyik legfontosabb alapfunkciójának, a pilótaképzésnek. Számos nemzetközi fórumon figyelmeztetett már arra, hogy ez a kínai repülésügy egyik leggyengébb láncszeme, mert kiképzett személyzeteik nélkül megreked a várt nagy fellendülés.
Ugyancsak okos húzás volt az a tavaszi döntés, ami szerint egy másik Cessna-típus, a Caravan összeszerelésére is létesítenek üzemet Kínában: ez a légcsavaros-gázturbinás egyhajtóműves kis személy- és teherszállító a gyenge infrastrukturával rendelkező országok egyik kedvenc gépe, amely a maga igénytelenségével, azzal, hogy igen rövid és nem szilárd burkolatú pályáktól is üzemel, rendkívül hasznos eszköze a távoli körzetekkel való kapcsolattartásnak, Kínában tehát a Caravannak is lesz bőven piaca.
E két alapkategóriához képest tehát mondhatni a Cessna kínai tevékenységének betetőzése az üzleti gépek ottani közös gyártása. De nemcsak a Cessna próbálkozik kínai terjeszkedéssel. A konkurens Bombardier felmérése szerint, amit a Flight International közölt nemrég, 2011 végén mindössze 150 businessjet volt a kontinensnyi országban regisztrálva, a számuk azonban 2030-ban már 2470 lehet. Jelen van már – ugyancsak Zhuhai-i központtal – a világ legnagyopbb résztulajdonos üzletigép-vállalkozása, a NetJet is. Egyelőre Kínában csak 100 olyan repülőtér van, amely képes fogadni a businessjeteket, összehasonlításképp Észak-Amerikában 5300, azonban az alkalmas kínai légikikötők száma fokozatosan nő.
Jellemző azonban a helyzet bonyolultságára, hogy a sanghaji repülőtéren például engedélyezik magángépek felszállását, de azt már nem, hogy a gépek kelet, tehát a szárazföld belseje felé repüljenek. A légierő ugyan már rugalmasabb a polgári illetve a magángépek repülési igényei iránt, de az még kifejezetten ritka, hogy számukra a legkedvezőbb magasságban, valamivel az utasszállítók által használt repülési szintek felett engedélyezzenek útvonalat.
A külföldi lajstromjelű gépek valamivel könnyebben kapnak ma már leszállási engedélyt, de utánuk a hazai tulajdonú légijárművekhez képest többet kell fizetni légtérhasználért, magasabbak a leszállási illetékek is. Miközben nagy a pilótahiány, külföldi személyzettel kínai gép sem repülhet a belső-ázsiai célrepterekre, és noha bőven alakulnak repülőiskolák, nekik meg az alacsony légtér használatát nehezítik az előírások.A Flight által megszólaltatott szakértők szerint addig nem következik el a várt növekedés, amíg a kínai hatóságok ezeken nem változtatnak. Illetve megforrdítva a logikát: ha a pekingi kormány elszánná magát a szükséges könnyítésekre, az hatalmas fellendülést hozna, de nem csak a kínai légiiparban: az üzleti repülés magát az üzletet, az amúgy sem túl lassú kínai gazdasági fejlődést is alaposan megtámogatná.
