Elkészült a századik kínai Airbus
A kínai elnök és a német kancellár jelenlétében tartották a századik, Kínában összeszerelt Airbus utasszállító kigördülési ünnepségét az európai gyártó tiencsini telephelyén. A Final Assembly Line China (FALC) az Airbus és kínai repülőgépipari partnerek közös vállalkozásaként indult a keskenytörzsű típus harmadik gyártóhelyeként, Toulouse és Hamburg után, a nyáron jelentették be egyébként a negyedik beindítását az Egyesült Államokban.
A kínai összeszerelőben 2008 augusztusában kezdték a munkát, és 2009 júliusában adták át az első itt gyártott gépet, azóta 11 kínai légitársaság használja a tiencsini 320-asokat.
A századék gép ünnepsége előtt egy nappal szintén Angela Merkel jelenlétében írták alá Pekingben azt a keretegyezményt, amelynek értelmében a kínai összeszerelés 2016, vagyis a mostani szerződés lejárta után is folytatódik. Korábban azért hallatszottak a meghosszabbítás körül szkeptikusabb hangok is, mert kiszivárgott információk szerint az Airbus elégedetlen a még mindig nem igazán európai stílusú munkarenddel, például azzal, hogy sok munkást nem lehet rávenni a dohányzás feladására a szerelővonal mellett, de a kételyek igazi oka, hogy lassan megszűnik a kínai és az európai szakképzett munkaerő bérigénye közti különbség, vagyis a gyártás ebből a szempontbból egy idő múlva nem lesz olcsóbb, mint Toulouse-ban vagy Hamburgban. A gyártás mennyisége és sebessége sem mérhető az európai összeszerelők teljesítményéhez. Ugyanakkor az is kétségtelen, hogy valamennyire mégis tehermentesíti a többi gyártóhelyet, és az Airbus számára is rendkívül fontos lenne a gyártási volumen radikális emelése.
Ugyanakkor az Airbus számára nyilvánvalóan továbbra is nagyon fontos érdekek fűződnek a szoros kínai kapcsolatok fenntartásához, hiszen jelenleg és várhatóan a következő években is Kína marad a repülőgéppiac globális motorja: hatalmas a szállítási igény, és más ázsiai hatalmakhoz képest is nagyon erős a növekedési üteme. Ez megmutatkozik a megrendelések számában is: a FALC-projektről szóló megállapodás aláírása, tehát 2005 óta a kínai légitársaságok összesen 550 keskenytörzsű Airbust rendeltek, miközben a már szolgálatban álló, a 320-as gépcsaládhoz tartozó utasszállítók száma idén júliusra 700 fölé emelkedett.
Ugyancsak a kapcsolatok jelentőségét jelzi, hogy közben megszületett az első kínai neo-rendelés: a kínai ICBC Leasing összesen ötven gépre írt alá szerződést, ebből 30 most gyártásban lévő típus, és 20 a 320-as gépcsalád jövendő továbbfejlesztett változata, a neo.
A kínai-európai légiipari kapcsolatok mostani alakulása azért is megnyugtató az Airbus számára, mert az év elején az Unióban (az Unión kívüli társaságokra nézve egyoldalúan) bevezetett széndioxidadó miatt a pekingi kormány az európai gyártó gépeinek bojkottját helyezte kilátásba.
