Eltűnt 777-es: valaki babrált az elektromos rendszerrel is

Nem kevesebb mint hatvanezer négyzetkilométernyi tengeralatti felületet jelölt ki Ausztrália, Malajzia és Kína a március 8-án eltűnt 370-es járat felkutatására. A Magyarország területének háromnegyedét kitevő zóna átfésülése augusztusban indul és egy évig tart, miután már most zajlik, holland és kínai részvétellel, az Indiai-óceán déli, Ausztráliától nyugatra eső része tengerfenéki domborzatának pontos feltérképezése.

A korábbi számításokhoz képest a kutatási zóna legfontosabb része délebbre került. Nem kevesebb, mint öt független elemzés eredményeként most már ott, az úgynevezett „Hetedik Ívben” sejtik azt a pontot, ahol a gépről az utolsó, műholdon fogott digitális jeleket rögzítették.

Az Ausztrál Közlekedésbiztonsági Iroda (Australian Transport Safety Bureau, ATSB) most nyilvánosságra hozott jelentése szerint az átkutatandó terület egy északkelet-délnyugat irányú, 650 kilométer hosszú íves sáv, amelynek felszínét már átkutatták, de mélységében még nem. Korábbi szakértői jelentések már megállapították, hogy mivel a déli óceáni térség meglehetősen későn került a keresés fókuszába, hiszen korábban Malajziától északkeletre kutattak a gép után, ahol elvesztették vele a rádiókapcsolatot, mire a most kijelölt zónát a repülőgépek átfésülték, már semmi nem maradhatott a felszínen az esetleg lezuhant vagy vízre szálláskor sérült 777-es roncsaiból.

Az ausztrál jelentés kitér a gépről a rádió- és transzponder-kapcsolat elvesztése után fogott automata jelzések legfrissebb elemzéseire is, ezekből kiderül, hogy a hét jelzés közül az első úgynevezett „log-on”, ami a jelentés szerint a repülőgép energiarendszerének valamiféle zavarára utal. Ugyancsak ezt az első „log-on” jelzést követte egy információ a gép utastájékoztató és szórakoztató elektronikus rendszerének hibájáról is.

Mindez azt jelenti, hogy egy rövid időre megszűnt a gép normális áramellátása, és mivel ehhez nem társult hajtómű-leállás, a szakértők ebben a mozzanatban is valakinek a fedélzeti ténykedését sejtik. Mint korábban már a vizsgálat valószínűsítette, a gép kommunikációs rendszereit is szándékosan kapcsolhatták le, rögtön azután, hogy a Peking felé tartó járat letért az eredeti repülési irányról.

Az ATSB is arra a következtetésre jut, hogy a gépet szándékosan térítették el eredeti útvonalától, ugyanakkor azt is megállapította, hogy a gép a végső jelzés leadásáig robotpilóta irányítása alatt állt, mert pontosan tartotta a hét jelzés leadásának helyszíneiből összeálló repülési irányt. A vizsgálat nem tartja kizártnak, hogy a gépen utazók és a személyzet halálát végül hipoxia, oxigénhiány okozta.

* * *