Érintésmentes reptér, beszállás-hívás SMS-en, okostelefon egér és egyebek

Utasok és repterek, hatóságok és társaságok: alapvető informatikai változásokat kényszerít ki a járvány, ezek lesznek a jövő normális eljárásai.

A koronavírus járvány békeidőben soha nem tapasztalt mértékben vetette vissza a polgári repülést és sokkal hosszabb ideig tart, hullámokban visszatérő jelleggel, mint ahogy azt tudósok prognosztizálták, illetve az üzletemberek és utasok remélték. Habár kevés a kristálytiszta bizonyíték arra, hogy utasok a repülés során fertőződtek volna meg (egyesek szerint talán minden 27 millió utasra juthat egyetlen fertőzés), egyértelmű, hogy a repülés által lehetővé tett gyors és nagytávolságú helyváltoztatás hozzájárult ahhoz, hogy a járvány hirtelen világméretűvé duzzadjon. A határok koordinálatlan, kiszámíthatatlan és változó logikájú lezárása, valamint az eltérő egészségügyi követelmények minimálisra csökkentették az utasforgalmat, csak a légi áruszállítás tudott fennmaradni.

A nemzetközi repülési szakma résztvevői (légitársaságok, repülőterek, kiszolgáló ügynökségek, határvédelmi, vám- és biztonsági szolgálatok) valamint a mértékadó nemzetközi repülési szervezetek (ICAO, IATA) már 2020-ban teljes egyetértésre jutottak abban, hogy az azonnali intézkedéseken messze túlmenően fel kell készülni hasonló extrém helyzetek kezelésére a jövőben is, tehát pl. a repülőtereknek lesz egy normál és egy vészhelyzeti állapota.

A változó üzleti (repülési) szakmai követelmények folyamatosan új informatikai technológiákat igényelnek, de az is igaz, hogy az informatika vívmányai lehetővé tesznek teljesen újszerű, korábban elképzelhetetlen változásokat például az utaskezelésben, repülőgép kiszolgálásban, nemzetközi együttműködésben. A javasolt megoldások nagy része növeli az utasok komfortját és racionalizálja az utasáramlást, így reméljük, járványhelyzettől függetlenül is bevezeti őket a szakma!

A fizikai zárások ellenére a repülési szakma képviselői és a szolgáltatók webes konferenciákon, webináriumokon, 2020 tavaszától kezdve egymással intenzíven és szervezetten kommunikáltak, és így széles körben világosak lettek a fejlesztési irányok. A korábbi normál időszakokhoz képest „csak” annyi a különbség, hogy ezeket az új rendszereket még nem vezették be tömegesen, mert áll a forgalom, a légitársaságok a túlélésükért küzdenek, a repülőterek kapacitásuk töredékét használják csupán. Mindazonáltal minden új informatikai megoldás már létező technikai alapon nyugszik, részlegesen (a Covidtól függetlenül is) több nagy repülőtéren élesben alkalmazzák.

legfontosabb célja a távolságtartás, az emberekkel és tárgyakkal való fizikai érintkezés minimalizálása, fő eszköze pedig a saját okostelefon. Ez utóbbi SMS funkcióival, letöltött applikációival és teljesen újszerűen, mint egér vagy távvezérlő működik.

• A tömegek és a gyülekezés elkerülése érdekében az induló check in területekről kitiltják a kísérőket, felfestéssel szabályozzák a sorokat, és talán visszaállítják a 20 éve kipróbált, de akkor biztonsági okokból elvetett gyakorlatot, amely szerint az utasok a repülőtérre érkezés előtt a városban, hotelekben, buszok, vonatok, metrók állomásain becsekkolhatnak.
  • Az utasok tehát otthonról, saját eszközön, a mobiljukra letöltött applikáción, kinyomtatott vonalkódos beszállókártyát vagy leolvasható képet tudnak előállítani, ahogy eddig is, és ehhez jönne a reptér előtti lehetőség is.
  • Az induló utaskezelés nélkülözhetetlen eleme lesz az önkiszolgáló, automatizált, érintésmentes poggyászfeladás, amelyhez jelentős hardware beruházások kellenek
     

Amennyiben az utasok mégis a repülőtéri önkiszolgáló munkaállomásokat, kioszkokat kívánják a helyszínen igénybe venni, életbe léphet egy igen újszerű és izgalmas megoldás. A képernyők vagy klaviatúra érintése helyett saját mobiljukat egérként használva lehet belépni a rendszerekbe – a check in, poggyászfeladás műveleteinek elvégzése céljából, de később akár az információs képernyőket is így nézegethetik. Idővel a repülőgép fedélzeti szórakoztatást és saját ülés/világítás beállításukat is ezzel vezérelhetik, mint távirányítóval. Ennek működtetéséhez igen komoly, sokcsatornás hálózati háttér szükséges és erős biztonsági azonosítás védi az utast.     

• A beszállítás és a tranzit műveletek jelentősen megváltoznak.
  A korábbi tömeges csoportosulások és kapuknál zajló sorban állás helyett egy optimalizált beszállítási modell alapján az utasok egyéni SMS-ben kapnak felszólítást a beszállásra, s így a fedélzeten való elhelyezkedésnél is megszűnik a tumultus.
• Az érkezésnél több könnyítésre számíthatnak az utasok - a biztonság növelése mellett:
  • A manuális egészségügyi nyilatkozatok, landing kártyák digitalizálódnak
  • Saját mobiljukra kaphatnak SMS üzenetet a poggyászuk felvételi helyéről és idejéről
  • Akik olyan helyről érkeztek, ahol digitalizált útlevélvizsgálaton mentek már át, gyors érkező vizsgálatra számíthatnak, poggyászaik is külön szalagokra kerülhetnek.

Poggyászrendellenesség esetében életbe lép a teljes automatizálás és önkiszolgálás, az utasok a kihelyezett képernyőkön, avagy saját mobil eszközre letöltött applikáción regisztrálják a problémájukat, megszűnnek az Elveszett Poggyász/LL pultok

Globális szinten várhatók, grandiózus tervezés kezdődött a digitális platform és kollaboráció kialakítására.

• Mindenütt különös figyelmet fordítanak a valós folyamatok előtervezésére, monitorozására és azonnali proaktív beavatkozással minimalizálják a sorban állást az ellenőrző pontoknál.
• A kézi poggyász biztonsági vizsgálatánál el kell kerülni a manualitást, korszerű átvilágító és informatikai technikákkal javasolt a jövőben a feladatot megoldani.
• Kialakították a légijáratok utaslistáinak gyors elérését és felhasználását az utazást követően azonosított vírusfertőzött és betegséggyanús légiutasok utólagos kontaktusai kutatásához.
• Az előzetes utasadatok (API, Advanced Passenger Information) szolgáltatása és feldolgozása kiegészülhet az utasok egészségügyi alkalmasságát tükröző adattal („Covid-vízum”)
• A legnagyobb változás az útiokmányok digitalizálása és a biometrikus azonosítás területén várható azzal a céllal, hogy az utas várakozás nélkül haladjon át az ellenőrzéseken saját útvonalán és a hatóságok az okmányok valódiságáról megbízhatóan győződjenek meg.
  • Az ICAO már élére állt a DTC (Digital Travel Credential), azaz a digitális utazási igazolvány koncepcionálásának.
    • Korunk követelményeinek megfelelően ez kéz a kézben járhat a személyi adatok védelme érdekében kialakított SSI vagy Sovrin azaz Self Sovereign Indentity  önrendelkezési elvével, amely szerint a digitális személyiség adatok mindig csak célirányú felhasználását a tulajdonos maga vezérelhetné
  • Közel állunk a digitális vírusútlevél, Health Travel Authorisation, azaz az egészségügyi utazási engedély globális, de biztosan EU-egységes szabványosításához.
  • A biometrikus azonosítás leginkább hatékony módszere ma az arcfelismerés lett. A hatósági ellenőrzéseken túl az is elképzelhető, hogy a teljes utaskezelési folyamatban ez fogja helyettesíteni a beszállókártyát, sőt, több helyen a dolgozók/személyzet azonosítására is használhatják.

A válsághelyzet kialakulására szükséges jó előre felkészülni, a korlátozott üzemmódra való átállás majd a teljes vagy részleges visszaállás módszereinek részletes kidolgozásával és kipróbálásával. Ennek fontos része a hálózatok és informatikai rendszerek mindenkori működésének biztosítása.

A válság esetében a dolgozókat javasolt két – egymással nem érintkező – műszakra osztani. Nagy jelentősége lesz ilyenkor a hatékony szolgálati beosztást készítő informatikai alkalmazásoknak az emberek és eszközök tervezésére és a hektikus forgalomtól függő újra tervezésére. Ideértjük a járatüzemelés drasztikus változásait kezelő menetrendi, hajózó személyzetvezénylési applikációkat is.

Sok szakember meg van győződve arról, hogy a dolgozók munkavégzése során egymással teremtett kontaktusait is érdemes regisztrálni, hogy megbetegedés esetén azonnal meg tudják akadályozni a betegség terjedését az utasok és saját kollégáik felé. Ez történhet a beosztási adatok alapján vagy a dolgozó által viselt egyéni fizikai azonosítók jeleinek rögzítésével.

Mindenképpen szükséges minimalizálni a dolgozók képernyő- és klaviatúra-érintéseit is, erre a leginkább alkalmas a tablet és a mobil telefon. Növelhető a fedélzetre eljuttatandó információk, dokumentumok aránya is az ACARS digitális föld-levegő kommunikációval és a dolgozói tabletekkel.

A repülőterek utasáramlásának előtervezése, optimalizálása, élesüzemű monitorozása, a rendkívüli helyzetek megoldásának modellezése hatalmas műszaki és informatika potenciált igényel. Az informatikában már alkalmazott AI (Artificial Intelligence, mesterséges intelligencia) tud ebben komolyan segíteni, de akár az IoT (Internet of Things), az úgynevezett dolgok internete koncepció lehetővé teszi, hogy egyszerűbb eszközök, akár például liftek, mozgólépcsők állapota távolról követhető legyen.

Így remélhetően gyorsan adaptálódnak, mihelyst a repülési szakma visszaáll egy normál állapotba.

dr. Gonda Zsuzsanna, repülési informatikai szakértő, író, előadó
Ahol korábban dolgozott: Malév, SITA, Sabre, Lufthansa Systems